Sokan nem szellőztetik elég gyakran a helyiséget, csak a levegő hőmérsékletére koncentrálnak: ha nyáron meleg van, gyakrabban nyitják ki az ablakokat, télen pedig gyakorlatilag nem szellőznek a hideg miatt. Valójában a lakásoknak egész évben rendszeres légfrissítésre van szükségük.
A friss levegő hiánya negatívan befolyásolja az egészséget, fáradtságot és szellemi képességek csökkenését okozza, fogékonyabbá teszi az embert a vírusos betegségekre, allergiákra, és beltérben is megjelenik. A szellőztetés során csökken a kórokozók és a porok száma, csökken a kórokozó mikrobák és gombák szaporodása. Nézzük meg, miért van szükség a szellőztetésre, és mennyit kell szellőztetni a helyiséget.
Ne hagyja ki
Belégzéskor a szervezet oxigént kap, kilégzéskor pedig megszabadul a szén-dioxidtól. A hemoglobin felelős ezért a folyamatért – ez egy vérfehérje, amely vasat tartalmaz. A tüdő szöveteiben oxigénnel telített, és az emberi test minden szervébe eljuttatja. Ezután felveszi a szén-dioxid molekulákat, és visszaviszi a tüdőbe, hogy kilélegezze a szervezetből.
Ha a helyiséget nem szellőztetik eléggé, az oxigén és a szén-dioxid egyensúlya megbomlik. A szén-dioxid szintje legalább 20%-kal meghaladja a megengedett szabványokat. Mivel az ember nem tud ilyen levegőt belélegezni, a szervezet felhasználja a maradék oxigént, amelynek mennyisége nem elegendő a hemoglobin táplálására. Az oxigénéhezés miatt az egész szervezet szenved, különösen a szív- és érrendszer és az agy.
- Előfordul, a fej „gyapjas lesz”.
- Csökkennek a kognitív képességek: a koncentráció, az információra való képesség és a logikus gondolkodás.
- Az agy vérkeringése károsodott.
- A vérnyomás emelkedik.
- Gyors szívverés és tachycardia fordul elő.
- A szívizom tónusa csökken.
- Állandó álmosság és fáradtság, ingerlékenység jelentkezik.
- Az allergiás reakciók gyakrabban fordulhatnak elő az allergének levegőben való felhalmozódása miatt.
- A szem és az orr nyálkahártyájának szárazsága az elégtelen páratartalom miatt következik be.
- A szervezet lehetséges mérgezése a szén-dioxid felhalmozódása miatt.
Ha a helyiséget nem szellőztetik, akár 900 fajta veszélyes mikroba és kémiai vegyület halmozódik fel a levegőben. Köztük penészspórák, poratkák, vírusok, gombák, baktériumok, nehézfémek, anyagcseretermékek: ammónia, metán, aldehidek és mások. Sok káros mikroorganizmus fejlődik alacsony oxigéntartalmú környezetben.
Ne hagyja ki
Ha folyamatosan bent tartózkodik friss levegő nélkül, rossz egészségi állapota romlik. Növekszik az egészségre veszélyes vegyületek száma a vérben. Ennek eredményeként a szervezet működésében zavarok jelennek meg:
- Az immunitás csökken, a szervezet fogékonyabbá válik a megfázásra és a vírusos betegségekre.
- Az agyi aktivitás csökken, a szellemi képességek romlanak.
- Megjelennek a légzőrendszer krónikus betegségei.
- Fejlesztés.
Az év bármely szakában friss oxigén beáramlást kell biztosítani. Sokan a hideg miatt nem hajlandók télen szellőztetni, nyáron pedig szellőztetés helyett bekapcsolják a klímát. Ez az eszköz azonban csak hűti a helyiséget, de nem újítja meg az oxigént, körben szétszórja a pangó levegőt mikrobákkal és megnövekedett mennyiségű szén-dioxiddal. Szűrőire por és baktériumok telepednek le, amelyek, ha nem tisztítják meg időben, a levegőbe kerülnek. Ezenkívül, ha az áramlás egy irányba fúj, az megfázáshoz vezethet. Ezért a friss levegő fenntartása érdekében ki kell nyitni az ablakokat.
Egy kis ablak néhány percre való kinyitása nem elég a légáramlás megújításához. 10 perc alatt a helyiség hőmérséklete csak csökken, de a káros vegyületek száma nem csökken. Ahhoz, hogy az ablakon keresztül megújuljon a levegő, szinte éjjel-nappal nyitva kell lennie, ami a huzat miatt sokszor lehetetlen.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért szellőztetik a helyiséget, érdemes megjegyezni, hogy a friss levegő jótékony hatással van az egész szervezet működésére:
- Az immunrendszer megerősödik, és az ember könnyebben ellenáll a vírusoknak és fertőzéseknek.
- Javítja.
- Az étvágy helyreáll.
- A magas vérnyomás csökken, a szívritmus normalizálódik.
- A hormonrendszer működése normalizálódik.
- A hemoglobinszint normalizálódik.
- Az anyagcsere javul.
- Az agy vérkeringése normalizálódik, ezért javul az információfeldolgozás és az emlékezés képessége.
- A jó hangulat és az életerő visszatér.
Ne hagyja ki
A kényelmes tartózkodás érdekében a mikroklímának több mutatónak kell megfelelnie:
- A levegő hőmérséklete 18-22 fok között legyen.
- Az oxigénszint legalább 18-21%.
- A páratartalom 45-50% legyen.
- A szén-dioxid-tartalom legfeljebb 0,03-0,08%.
Rendszeres szellőztetés esetén nem szükséges ezeket a mutatókat speciális eszközökkel ellenőrizni. A friss levegő biztosítja a szükséges feltételeket.
- Az ablakokat a lehető legszélesebbre kell nyitni. Egy ablak nem elég a levegő felfrissítéséhez.
Egyszerre legalább két ablakot ki kell nyitnia a jó keringés érdekében. Javasoljuk, hogy a szoba ellenkező oldalán legyenek. Ha az ablakok egy oldalra néznek, és kinyitásukkor nincs légáramlás, a bejárati ajtót kissé kinyithatja a huzat növelése érdekében. Ha csak egy ablakot nyit ki, nyugodt időben gyakorlatilag nem jut levegő a helyiségbe. - Amikor az ablak nyitva van, egy másik helyiségbe kell mennie, ahol nincs huzat. Ellenkező esetben a szellőztetés megfázást, ill.
- Ha a házhoz közel van egy forgalmas autópálya, jobb a kora reggeli órákban és késő este szellőztetni, amikor a levegőben a kipufogógázok koncentrációja alacsonyabb. Napközben is több por lehet, ezért célszerű ilyenkor szellőztetni a függönyök zárásával, nehogy szennyező részecskék repüljenek szét a helyiségben.
- Ha állatok és kisgyermekek vannak a házban, óvintézkedéseket kell tenni az ablakok kinyitásakor: használjon speciális védőmechanizmusokat a kerethez és erős hálót. Gyermekeket és állatokat nem szabad felügyelet nélkül hagyni nyitott ablakú helyiségben.
Átlagosan naponta háromszor kell friss levegőt bevinni a helyiségbe. A szellőztetés gyakorisága a helyiség területétől és a lakók számától függően változhat. Például egy személy számára, aki 20 négyzetméteren lakik, 30 m-re van szükség3 levegőt minden órán. Ha többen élnek ugyanazon a területen, az oxigénfogyasztás nagyobb lesz. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hány percet kell szellőztetni egy helyiséget, ideális, ha 2 óránként egyszer szellőztetheti az ablakot 20 percre. Ezt a szabályt fontos betartani, ha mindig vannak emberek a szobában.
Ha gyerekek élnek a házban, az orvosok azt javasolják, hogy 2 óránként egyszer szellőztesse ki a helyiséget. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a gyermek teste érzékenyebb a baktériumokra és a mérgező anyagokra. A hideg évszakban 3-4 óránként egyszer lehet szellőztetni. Szunyókálás előtt a hálószobát is szellőztetni kell. A gyermeket az ablak kinyitása előtt ki kell vinni a szobából, hogy elkerüljük a huzatot.
Ha van helyiség a helyiségben, akkor azt is szükséges szellőztetni, hogy csökkenjen a víruskoncentráció a levegőben. Ezért arra a kérdésre válaszolva, hogy szükséges-e a helyiség szellőztetése, ha valaki beteg, ezt mindenképpen rendszeresen meg kell tenni. A lélegeztetés során a beteget egy másik helyiségbe kell vinni, ahol nincs huzat. Télen a levegő lehűtése segít gyorsabban felépülni, mivel minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál gyorsabban pusztulnak el a kórokozók. A hálószoba egyik szellőztetését lefekvés előtt kell elvégezni. Az alvás közbeni hormontermelés a vér oxigénkoncentrációjától függ. Ráadásul, ha friss levegő van a szobában, könnyebb elaludni, és erősebb lesz az alvás.
Ne hagyja ki
Főzéskor a zsír felhalmozódik, és megnő a mérgező anyagok koncentrációja. Már pusztán forró víz vagy néhány csepp olaj egy serpenyőben jelentősen növeli a káros kibocsátások koncentrációját. Ha van otthonában gázkészülék, megnő a szén-monoxid-mérgezés kockázata. Ezért fontos különös figyelmet fordítani ennek a helyiségnek a szellőzésére.
Az ételeket csak nyitott ablak mellett javasolt főzni. A konyhai páraelszívó segít eltávolítani a tűzhely felett megjelenő szennyeződésrészecskéket, de a friss levegő jobb áramlása érdekében ki kell nyitni az ablakokat is. Ha páraelszívót használ, rendszeresen tisztítania és cserélnie kell a szűrőket, mivel a zsír és a szennyeződés gyorsan felhalmozódik rajtuk, és nem működnek hatékonyan.
Ennek a helyiségnek még nagyobb szüksége van a jó szellőzésre, mint a többi helyiségben. A zuhanyozás vagy fürdés utáni megnövekedett páratartalom miatt elszaporodhatnak. Mivel a fürdőszobában nincs ablak vagy napfény, gyorsabban nő a penész. Lehet, hogy elsőre nem észrevehető, de allergiás köhögést vagy asztmát okoz, így a szervezet fogékonyabbá válik a légúti megbetegedésekre.
Ezért a vízi eljárások után le kell törölni minden vízcseppet, tócsát és ködöt a tükrökről. A padlót ronggyal vagy felmosóval kell törölni. Minden zuhanyozás vagy mosás után tárja ki a fürdőszoba ajtaját, hogy felfrissítse a levegőt és eltávolítsa a felesleges nedvességet. A zuhanyajtót is nyitva kell hagyni.
Ne hagyja ki
Meleg időben egész nap nyitva hagyhatja az ablakokat, de fontos, hogy ne legyen huzat. Ráadásul ebédidőben a kinti levegő melegebb lehet, mint bent. Az optimális megoldás továbbra is a kora reggeli órákban és késő esti órákban történő szellőztetés lenne, amikor nincs meleg.
A virágzási időszakban a szellőztetés problémát jelenthet, mivel az utcáról érkező levegővel a pollenszemcsék bejutnak. Ebben az esetben javasolt a lehető leggyakrabban nedves tisztítást végezni, hogy eltávolítsa a port és a pollent a lakásból.
A hűvösebb hónapokban az alacsony hőmérséklet miatti szellőztetés időtartamát egyszerre 15 percre csökkentheti. Ráadásul fagypont alatti időben csökken a páratartalom, kint szárazabb lesz a levegő, mint bent. Ez a páratartalom csökkenéséhez vezet a házban, ezért előfordulhat, hogy ezt gyakrabban kell megtennie, víztálcákat kell helyeznie az ablakpárkányra a radiátorok közelében, vagy bekapcsolnia kell a párásítót.
Éjszaka fennáll a kihűlés veszélye, még akkor is, ha az ablak minimálisan nyitva van, ezért jobb, ha nem hagyjuk nyitva éjszakára. Ezért, ha kíváncsi arra, hogy télen mikor kell szellőztetnie a szobát, akkor a legjobb megoldás az, ha röviddel lefekvés előtt megfelelően szellőzteti ki, majd reggel, közvetlenül ébredés után ismét szellőztesse ki.
Források és irodalom:
1) Altman N. Receptre kapható oxigén – M.: Potpourri Kiadó, 2011.
2) Lane N. Oxigén. A molekula, amely megváltoztatta a világot – M.: Eksmo Kiadó, 2016.
3) McKeown P. Oxigénelőny. Egyszerű, tudományosan megalapozott légzéstechnika az egészséghez és a sporthoz – M.: Smart Reading Kiadó, 2020.
4) Madison. Győzd le a koronavírust. Az oxigén védi az egészséget – M.: Silver Threads Kiadó, 2020.