A túl sok folyadék pedig, amit magunkhoz veszünk, életveszélyes lehet, hogyan határozzuk meg, hogy mennyi az optimális
Víz és túlzott bevitel: lehetséges a toxicitás
Dr. Veroslava Stanković professzor felhívja a figyelmet arra, hogy az a dilemma, hogy mennyi folyadékot fogyasszunk, időnként egészségügyi szövődmények miatt sokba kerülhet. Ugyanis nyáron az emberek leginkább a fokozott bevitelre koncentrálnak, nem tudva, hogy a túlzott hidratálás akár vízmérgezést, azaz mérgezést is eredményezhet.
– Ennél a folyamatnál nagyon fontos, hogy milyen vizet használunk. Nyáron intenzív az izzadás, ezért nátrium- és káliumveszteség lép fel. Ha kizárólag sima, tiszta vizet, az úgynevezett „csapvizet” iszunk, még alacsonyabb lehet mind a nátrium, mind a kálium koncentrációja. Ez bizonyos helyzetekben olyan veszélyes következményekkel járhat a szervezetre nézve, hogy még a végzetes kimenetel, azaz a halál sem lehetetlen. Ha oligoásványi vizet (palackozva) iszunk, elkerüljük ezeket a tüneteket.
Hogyan határozzuk meg az optimális vízmennyiséget
Az orvosok figyelmeztetései főként a kiszáradás megelőzésével és az abból fakadó veszélyekkel kapcsolatosak, így a felhívások többnyire arra az ajánlásra redukálódnak, hogy melegben vagy nagyobb fizikai megerőltetéskor több vizet kell inni. De honnan tudhatjuk, hogy megfelelő-e a belépő víz szintje?
– Az optimális vízmennyiség elsősorban az általános állapottól és az egészségi képtől függ. Egy egészséges felnőttnek két és fél-három liter vizet kell fogyasztania egész évben. Nyáron, ha a tengeren vagy fokozott fizikai aktivitásban vagyunk, és így tovább. Ezt azonban rendszeresen és részben, egyszerre többször is meg kell tennünk. Soha nem szabad például egy liter vizet bevennünk egy ivásra. A nagyobb mennyiségű vizet a lehető legegyenletesebben kell elosztani 24 óra alatt – magyarázza az élelmiszer-higiénés szakember, a belgrádi Szakképzési Akadémia, az Egészségügyi Főiskola Tanszékének egyetemi tanára.
Víz és a túladagolás tünetei (mérgezés)
Ha kiderül, hogy a szervezet túladagolt állapotban van, és reagált a túlzott ivásra egy olyan embernél, aki egyszerre nagy mennyiségű vizet vett be, akkor némi figyelmeztető, esetenként súlyos tünetek jelentkeznek. Prof. Dr. Stanković szerint az izomgörcsök az egyik első olyan veszélyes jel, amely vízmérgezésre, valamint drámai nátrium- és káliumveszteségre utal.
Hogyan veszélyeztethetjük a szívet, ha „túladagoljuk” a vizet
– Ezeket a tüneteket először azoknál a bányászoknál figyelték meg, akik nagy mennyiségű sima vizet nyeltek le, és sok elektrolitot veszítettek. Erős görcsök voltak az alsó végtagjukban. De ezek a tünetek nem korlátozódnak a lábizmokra. Köztudott, hogy a szív is izom, ezért megsérülhet, ami hirtelen halálhoz vezethet – figyelmeztet Prof. Dr. Stanković.
A nátrium- és káliumvesztés egyéb tünetei
A beszélgetőtárs szerint az elhúzódó görcsbe torkolló izomgörcsök mellett a hyponatraemia (nátriumhiány) kezdeti tünetei a hányinger, a levertség és a fejfájás, amelyek elhúzódó állapota görcsökhöz, kómához vezethet.
A hypokalemia (káliumhiány) tünetei az apátia, az izomgyengeség, a paresztéziák és a tetaniás görcsök.
– A szívműködésben szabálytalanságok léphetnek fel, előrehaladott esetekben petyhüdt bénuláshoz vezethet. A légzőizmok olyan mértékben gyengülhetnek, hogy mesterséges lélegeztetésre van szükség. A vese vizeletkoncentráló képessége csökken, ami polyuriához (fokozott vizeletkibocsátás) és polydipsiához (fokozott szomjúság) vezet – mondja Prof. Dr. Stanković.
További meleg időjárási veszélyek
A nyáron igen gyakori kiszáradás mellett az ételmérgezés veszélye is fennáll. A baktériumok virágoznak, és az élelmiszerek, különösen a tejtermékek és a hús szennyeződése előfordulhat.
Mivel a nyár leginkább az utazáshoz kötődik, Stanković óva int a rossz higiéniától és az úgynevezett utazói hasmenéstől. Prof. Dr. Veroslava Stanković szerint az Escherichia coli fertőzés gyakori kísérője.
