A hipochonderek 5 évvel rövidebb ideig élnek: A betegségektől való túlzott félelem lerövidíti az életet
Sokan aggódunk egészségünk miatt, de azok, akik túlzásba viszik, az úgynevezett hipochondriában vagy szorongásos zavarban szenvednek – és ez a halálozás fokozott kockázatához vezethet. A szorongásos betegség egy ritka állapot, amely lehetetlenné teszi az emberek számára, hogy lerázzák félelmeiket a normál fizikai vizsgálatok és laboratóriumi vizsgálatok ellenére. Egyesek emiatt többször is orvost válthatnak, míg mások elkerülhetik az orvosi ellátást.
Egy svéd tanulmány szerint a betegségben szenvedőknél megnövekszik a természetes és természetellenes okok miatti halálozás, és négyszeresére nő az öngyilkosság kockázata.
A krónikus stressz szervezetre gyakorolt hatása is megmagyarázhatja az eredmények egy részét – írták a szerzők. A „JAMA Psychiatry” folyóiratban megjelent tanulmány 4100 embert figyelt meg 24 éven keresztül, 1997 és 2020 között, akiket hipochondriáknak minősítettek.
David Mattaik-Kolls, a kutatás vezetője, a svéd Karolinska Intézet munkatársa szerint korábbi kutatások azt sugallták, hogy az öngyilkosság kockázata alacsonyabb lehet a betegeknél, de „a klinikai tapasztalatok alapján sejtjük, hogy ez helytelen”.
A tanulmány 4100 hipochondert hasonlított össze 1000 hasonló korú, nemű és lakóhelyű emberrel, és összehasonlították a halálozási arányokat.
A hipochondriában szenvedők 5 évvel kevesebbet élnek
Az eredmények azt mutatták, hogy ez az arány magasabb volt a hipochondriában szenvedőknél, 8,5, szemben az 5,5/1000 emberrel. A betegségben szenvedők fiatalabbak, átlagosan 70 éves korukban haltak meg, míg a hipochondriában nem szenvedők várható élettartama 75 év. Az egyetlen kivétel a rák volt, mivel a halálozási kockázat szinte azonosnak bizonyult.
– Sokan közülünk enyhe hipochonderek vagyunk. De vannak olyan emberek is a spektrum másik végén, akik állandó aggodalomban és szenvedésben élnek, és súlyos betegségre gondolnak – magyarázza Dr. Jonathan E. Alpert, a New York-i Montefiore Medical Center munkatársa.
Fontos, hogy ezt a problémát komolyan vegyük
Dr. Alper megjegyzi, hogy fontos, hogy komolyan vegyék az ebben a rendellenességben szenvedőket, és olyan kezeléseket kínáljanak, amelyek magukban foglalhatják a kognitív viselkedésterápiát, relaxációs technikákat, oktatást és néha antidepresszánsokat.
Mindazonáltal, amint Dr. Alper rámutatott, körültekintően kell eljárni, amikor a feltételezett fizikai betegségben szenvedő betegeket mentális egészségügyi szakemberekhez irányítják.
