Más sajtokhoz képest nagyon alacsony a sótartalma is – mondja Dr. Mark Johnson, a Wisconsini Egyetem Tejipari Kutatóközpontjának kiváló tudósa.
A 14. században készült először Svájcban, pontosabban az Alpokban.
„Ez egy kemény sajt volt, aminek hosszú eltarthatósága volt, és könnyen le lehetett szállítani a hegyekről, ahol gyártották. Ma azonban a svájci sajt kifejezés nem arra utal, hogy honnan származik a sajt, hanem a sajt fajtájára, hogyan készül a sajt” – magyarázta.
A sajtkészítők egy speciális Propionibacterium shermanii nevű baktériumot adnak hozzá. Ez a baktérium tejsavat erjeszt, és szén-dioxidot termel. A szén-dioxid bizonyos helyeken összegyűlik a sajtban, és nagy buborékokat hoz létre. Egyetlen más sajt sem használja ezt a kultúrát, kivéve a svájci és a svájci sajt más változatait, mint például a „baby Swiss”, „Maasdam”, „Jarlsberg” és „Emmentaler”.
A lyukak nélküli svájci sajtot „vak svájcinak” nevezik, de ez hátránynak számít. Ha Swiss feliratú sajtot lát, amelyen nincs lyuk, az nem igazi svájci sajt, és nem lesz olyan íze vagy állaga, mint amit keres.
