Ennek a sokak által kedvelt finomságnak egy kilogrammja 2874 dinárba (kb. 48 KM) kerül, amivel a luxusosabb húskészítmények kategóriájába sorolható. Például körülbelül 200 dinárért (3,50 KM) többért vehet egy kilogramm pancettát, marhasültet stb.
A közösségi oldalakon egy fotó is megjelent, amelyen állítólag „cvarcit” árulnak, de nagy valószínűséggel fotómontázsról van szó.
Hogyan lett a tepertőből deluxe termék?
Az egyik válasz a trend. A legtöbb táplálkozási szakértő szerint a zsír ismét egészséges lett, a keksz pedig a krónikus táplálkozás fő táplálékává vált. Elemzők szerint azonban a probléma sokkal mélyebb, és a sertéshiánnyal kapcsolatos.
– Nincsenek tücskök, mert nincsenek disznók. Szerbia korábban sertéshús-exportőr volt, ma viszont importőr. Szóval hogyan ropoghatunk? Ezért kell drágának lenniük. Csak 2023-ban, júliusig 180 000 tonna fagyasztott sertéshúst vezettünk be. Az első világháború óta három pestisjárványt szenvedtünk el, és ez az utolsó afrikai járvány 54 000 sertést végzett el – mondta Branislav Gulan elemző.
A mačkati Radosav Ančić sertésneveléssel foglalkozik, és házi készítésű termékeket készít, többek között próbát, szalonnát, kekszet. Úgy véli azonban, hogy az ár azért nem magas, mert minden más drágult, így ez csak a végterméken jelenik meg.
– Nos, a leghétköznapibb szalámi drága, de a tepertő még mindig Szerbia specialitása. Minden bizonnyal egészségesebbek, mint a többi ipari húskészítmény. És mindenhez munka kell, és hogy is mondjam, mesternek kell lenni ahhoz, hogy jó tepertőt készíts. Minden művészetnek megvan az ára – mondja Radosav.
A sertésvágóhíd jövedelmezőbb, mint a piac
Készítsen több mint 100 eurót, ha mostanában csak egy kilogramm sertéshúst és szárított húst szeretne vásárolni, mert ennyibe fog kerülni a kicsontozott comb és karaj, bélszín, prosciutto, szalonna, tepertő és zsír. A matematika tehát azt mutatja, hogy még idén, a szerbiai sertésvágási szezon előestéjén is jóval megtérül a favágás a háztartások költségvetésének.