Bár úgy tűnik, hogy ez a titka az egész fehér útifűmaghéjnak, mi többet fogunk mondani arról, hogy ezek az anyagok hogyan segítenek a szervezetben zajló egyéb folyamatok irányításában, és hogyan kell fogyasztani őket.
Mi ez?
Általánosságban elmondható, hogy a maghéj olyan dehidratált anyag, amely vékony, homogén rétegben borítja a gyalogakác (Plantago ovata) magjának felületét. Amikor a héjak nedvesek lesznek, nyálkává alakulnak, amely egy oldható rost, hasonlóan a .
Az emberek ennek a plantain maghéját táplálékkiegészítőként fogyasztják, amely a szokásos héjformán kívül granulátum, kapszula vagy por formájában is létezik. Egyes élelmiszergyártók nem riadnak vissza attól, hogy a héjjal gazdagítsák a reggeli gabonapelyheket és a pékárukat, mivel az élelmiszer stabilizátorként szolgál.
Magának a héjnak a forrása, a fehér szemű útifű vagy rokona, a P. psyllum, amelyet főként Indiában, Kínában és más ázsiai országokban, köztük az USA-ban termesztenek. Néhány európai országban is foglalkoznak a psyllidák kitermelésével, Litvániában viszont importált termékeket használnak.
Mi a különleges a fehérfejű platán héjában?
A fehérszemű útifű magjainak héja hegynyi jótékony tulajdonsággal rendelkezik, főként annak köszönhetően, hogy képes vizet felszívni és sűrű, viszkózus vegyületté alakulni. A rostok pedig feloldódva teszik a dolgukat a vékonybélben, „megtisztítva” azt és eltávolítva a tartalmát.
Nemcsak a hatásuk jellege miatt hasznosak, hanem a tápanyag-összetételük miatt is. A maghéj tápértéke szénhidrátokon alapul (88,9 g), amelyből 67 g oldható rost, 11 g pedig oldhatatlan rost. Az ismert szénhidrátok közé tartozik a heteroxilán, a hemicellulóz és a pektin. A héjban vas, nátrium és kálium is található.
A gyalogakác héjának előnyei
Maguk a héjak nem emésztődnek meg, de sok „munkát” végeznek a szervezetben. Például szabályozzák a magas koleszterin-, triglicerid- és vércukorszintet.
Segíthetnek a testsúly szabályozásában is, valamint elősegítik a hasmenést és enyhítik a székrekedést. Végül táplálják a bélben lévő jó baktériumokat.
Enyhíti a székrekedést
A platán hatása abban különbözik néhány hashajtóétól, hogy nem okoz bélösszehúzódásokat (mint a hashajtó gyógyszerek). Emellett a héjak nem vonják el a bélrendszerből a nagyon szükséges vizet (ellentétben néhány hashajtóval), így elég biztonságos a napi használathoz.
Ezek a tulajdonságok különösen hasznosak székrekedés esetén. Ezt egy 2019-es vizsgálat is megerősíti, amelyben 172 krónikus székrekedésben szenvedő beteg vett részt. A résztvevők a Pizensy székrekedés elleni hatékonyságához hasonló pozitív hatásokról számoltak be.
Csökkenti a hasmenést
Meglepő módon a gyalogakác magjának héjában lévő rostos anyagok ellenkezőleg, hashajtó hatásúak is. Erősíti a laza székletet és lassítja annak mozgását a vastagbélben, ezért ez a tulajdonsága hasznos azoknak, akiknek hasmenésük van, vagy irritábilis bél szindrómában szenvednek.
A héj gélszerű állaga lassabbá teszi a felszívódást a bélben, így a szervezet hatékonyabban tudja felvenni a táplálékból származó tápanyagokat. Miután megemésztődött, az étel kevésbé gyorsan halad át az emésztőrendszeren, és a héjban lévő nyálka növeli a széklet mennyiségét és súlyát. Ez automatikusan javítja a perisztaltikát, és a bélgyulladás csökkenésével járt együtt (irritábilis bél szindróma esetén).
Növeli a jóllakottságot
A plantain héj rostjaiban található viszkózus vegyületek segíthetnek lelassítani a gyomor kiürülését, ami az étkezés utáni teltségérzet fokozódását eredményezi.
Egy vizsgálat szerint a placebóhoz képest akár 10,2 g útifűhéj fogyasztása reggeli és ebéd előtt jelentősen csökkentette az éhségérzetet, az étel utáni sóvárgást és növelte a telítettséget az étkezések között.
Részben segít a súlyszabályozásban
Már javasolták, hogy a jóllakottság fokozása pozitív hatással van a testsúly szabályozására. A diófélék beiktatása az étrendbe bizonyos esetekben csökkentheti az általános táplálékbevitelt, ami a fogyókúrás program szerves részét képezheti.
A tudományos szakirodalom azonban még mindig óvatos ezzel a tulajdonsággal kapcsolatban, mivel egy 2020-ban végzett, 22 tanulmányt tartalmazó áttekintés nem számolt be a dióféléknek a testsúlyra, a BMI-re vagy a derékkörfogatra gyakorolt általános hatásáról. Ez azt jelenti, hogy a kutatóknak több vizsgálatot kell végezniük ahhoz, hogy kiderítsék a plantain maghéj valódi hatását a fogyásra.
Szabályozza a vércukorszintet
A lúdfogyasztás befolyásolhatja a szervezet ételre, pontosabban a cukorral kapcsolatos reakcióját. Ez a rost csökkentheti a vércukor- és a hemoglobin A1c-szintet.
Egy vizsgálatban a kutatók 51 2-es típusú cukorbetegségben és székrekedésben szenvedő embernek adtak naponta kétszer 10 g ilyen maghéjat. Az eredmények azt mutatták, hogy ez az alanyok vércukorszintjének csökkenéséhez vezetett.
Mi több, a kutatók más pozitív eredményeket is megfigyeltek ebben a kísérletben, például a résztvevők testsúlyának, székrekedésének és koleszterinszintjének csökkenését.
Csökkenti a koleszterinszintet
A maghéjban lévő oldható rostok az emésztés során a koleszterinhez kötődhetnek. Ez segít a szervezetnek megkötni és eltávolítani azt, mielőtt az a véráramba kerülne. Ez a „taktika” a vérben lévő összkoleszterinszint csökkenéséhez vezet.
Fokozza a szív egészségét
A rostok minden fajtája (és a már említett útifűmaghéj is tiszteletre méltó) jótékony hatással lehet a szívre. Az élelmi rostok javíthatják a koleszterinszintet, és csökkenthetik a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kockázatát.
A vízben oldódó rostok mind a platánhéjból, mind más növényekből származó rostok segíthetnek csökkenteni a vér trigliceridszintjét, valamint a vérnyomást és a szívbetegségek kockázatát. Egy 2020-as, 11 tanulmányt tartalmazó áttekintés szerint például a platánhéj 2,04 mmHg-mal csökkentheti a szisztolés vérnyomást. A kiadvány szerzői a magas vérnyomás kezelésére is ajánlják e rostok használatát.
Prebiotikumként működik
Bár a plantain héját az emberi enzimek nem emésztik meg, a bélbaktériumok lebonthatják. Ez azt jelenti, hogy a héj elfogyasztása táplálékká válik a bennünk élő baktériumok táplálására. Ez a prebiotikus hatás.
Az erjesztéssel rövid szénláncú zsírsavak állíthatók elő, amelyek segítenek fenntartani a jó bél- és szívegészséget, javítják az immunrendszert és csökkentik a gyulladást.
Mennyit és hogyan kell szedni a fehérszemű borsó héjából?
A héj szokásos adagja 5-10 g, naponta legalább egyszer étkezés közben bevéve. Ezt azonban nem szabad túlzásba vinni – ha rostokról van szó, a több nem mindig jobb. Fontos, hogy a nap folyamán rendszeresen fogyasszuk őket, és ügyeljünk arra, hogy vízzel fogyasszuk.
Általában 5 grammal kezdjük egy pohár vízzel naponta 3-szor. Ezt a mennyiséget fokozatosan lehet növelni a saját belátása szerint elviselhetőnek tűnő mennyiségig. De mindig a legjobb, ha követi a csomagoláson található adagolási utasításokat, vagy konzultál egészségügyi szakemberrel.
Milyen mellékhatásai lehetnek a platán héjának?
A máriatövis vagy a hozzá tartozó kiegészítők szedése általában nem okoz súlyos mellékhatásokat. Valószínű azonban, hogy lassítja bizonyos gyógyszerek felszívódását, ezért az orvosok gyakran javasolják, hogy ne szedje más gyógyszerekkel együtt.
Bár ritkán, de előfordulhatnak bizonyos allergiás reakciók, például kiütések, viszketés vagy légzési problémák a máriatövismaghéj alkalmazása során.
Arról is beszámoltak, hogy egyeseknél kellemetlenségek, például gázok, puffadás és gyomorgörcsök jelentkezhetnek. Ezek a tünetek főként akkor jelentkeznek, ha a héjakat nem elegendő vízzel vagy általában mértékkel és nagy mennyiségben fogyasztják.
A szakértők nem javasolják a platánmaghéj használatát ezeknek az embereknek:
- Gyermekek, kivéve, ha gyermekorvos ajánlja,
- Bélgörcsben szenvedő vagy korábban bélelzáródást szenvedett személyek,
- Kórós vagy hántolóanyagokra allergiás emberek,
- Vastagbél- vagy végbélrákban szenvedő emberek,
- Fenilketonúriában szenvedő emberek.
Forrás:
