A Superwoman sportprofesszora: „A szerbek félnek egy fitneszklubba menni; az eredmények lesújtóak”
Milan Zarić sportprofesszorral folytatott beszélgetés során felfedeztük, hogy az emberekben van egy bizonyos félelem a rendszeres testmozgást illetően.
Fotó: PeopleImages.com – Yuri A/Shutterstock
„Végeztem egy kis kutatást portálokon, kommentekben, közösségi oldalakon és mesterséges intelligencia platformokon, hogy Szerbiában félnek-e az emberek fitneszklubba járni. Sajnos az eredmények kissé lesújtóak, nem mondhatnám, hogy váratlanok lettek volna. de ezek biztosan nem biztatóak. Nem. olyan kevesen érzik magukat bizonytalannak, vagy esetleg félnek bizonyos fokú edzőterembe járástól különböző okok miatt” – mondta a Super Womannek, és felsorolta a leggyakoribb okokat, amelyek miatt az emberek elkerülik az edzőtermeket.
1. Bizonytalanság a mások előtt végzett gyakorlatokkal kapcsolatban
Sok nő érzi magát bizonytalannak, amikor mások jelenlétében edz, különösen olyan helyeken, ahol az edzők többsége férfi.
2. Félelem attól, hogy elítélnek vagy megfigyelnek
Félnek attól, hogy megfigyelik, ítélkeznek vagy akár ítélkeznek is a megjelenésük vagy gyakorlatuk miatt.
3. Önbizalomhiány
Egyes emberek – nemtől függetlenül – hiányozhatnak az önbizalomból, amikor edzésről van szó, különösen olyan helyeken, ahol úgy érzik, hogy nem ismerik eléggé az edzést vagy a felszerelések használatát.
4. Kulturális hatások
A kulturális normák vagy elvárások befolyásolhatják, hogy a nők hogyan érzik magukat az edzőteremben. Egyes közösségekben előfordulhat megbélyegzés egy nő körül, aki nehezebb gyakorlatokat végez vagy súlyokat használ.
5. Támogatás hiánya
A környezet támogatásának vagy motivációjának hiánya szintén hatással lehet az edzőterembe járással kapcsolatos bizonytalanság érzésére.
|
„Az edzőtermekről kialakult rossz kép nagyrészt az előítéleteknek köszönhető. Nekem úgy tűnik, hogy sokan, akik nem edzenek, azzal indokolva magukat, hogy nem fizikailag aktívak, arra keresik a kifogást, hogy az edzőtermek tele vannak bűnözéshez köthető emberekkel, míg A sportmunkások és a fitneszklub-tulajdonosok előítéletek, „az alvilág kiterjesztett karja” – mondja.
Azonban minden problémára van megoldás, Zarić fitneszoktató azt is elmagyarázza, hogyan lehet ezt leküzdeni.
„Ahhoz, hogy valakiről vagy valamiről benyomást keltsen, nagyon fontos, hogy legyen saját tapasztalata. A fitneszklubomban, és biztosan tudom, hogy ez Belgrádban a legtöbb másban is így van, minden edző maximális figyelmet kap. Nem kell sok pénzt fizetnie az edzőnek, aki udvariasan megszólítaná, vagy bemutatna egy olyan gyakorlatot, amelyet nem ismer.
Minden sportmunkás, aki a Sport- és Testnevelési Karon végzett, tudását a sport és a testmozgás fejlesztésének szolgálatába állítja. Mindannyiunk vágya, hogy Belgrádban ne csak 7 százalék legyen a fizikailag aktív ember, hanem ez az arány sokkal, de sokkal magasabb legyen.
Ha csak az anyagi motivációt nézzük, nem akar-e minden fitneszklub tulajdonos sok elégedett és boldog felhasználót? A fitnesz olyan szolgáltatási tevékenység, amelyben jó érzéseket, önbizalmat, boldogságot és jobb egészséget adunk el ügyfeleinknek.
Az edzőteremben végzett gyakorlatokkal a legjobb módon aktiválhatja a kívánt izomcsoportokat, és teljesen egyénileg állíthatja az edzésprogramot a célhoz.
Ne társítsa az edzőtermet pusztán súlyemeléssel, mert ez egyszerűen nem így van. A különféle eszközök és kellékek palettája a lehető legjobban teszi lehetővé tested fejlődését, legyen a cél fogyás, izomhipertrófia, izomtónus növelése, testtartás” – összegzi.
Fotó: Magánarchívum/B92.net
és edzőként dolgozik a város több fitneszklubjában, ahol gyakorlati munkában rekreációs és sportolókkal szerzett tapasztalatokat a programozásban és az edzések monitorozásában. A Szerbiai Nemzeti Rekreációs és Fitnesz Szövetség döntése értelmében 2014-ben Szerbia legjobb fitneszedzőjének választották, és a Fitness Entrepreneur című könyv szerzője.