Zenei áttekintés: A Judas Priest megmutatja, hogy nem kell fiatalnak lenned ahhoz, hogy gyors legyél az Invincible Shielddel
Ha úgy gondolja, hogy Judas Priest egy csomó régebbi vén gazfickó, akkor egy másik dolog vár rád.
Az 1969-ben alakult és 1974-ben első albumát kiadó heavy metal kvintettnek talán egy kicsit a foga van, de a legutóbbi „Invincible Shield” című albumukon minden eddiginél gyorsabban és keményebben ringatják őket, ami elég sokat mond.
A Judas Priest segített meghatározni a heavy metal hangzását és megjelenését, különösen az 1980-as években olyan slágerekkel, mint a „Living After Midnight”, az „Electric Eye” és a „Breaking The Law”.
A legtöbb bandatag jócskán a 70-es éveiben jár, mégis elég gyorsan és keményen játszanak ahhoz, hogy szégyent hozzon a húszéves riválisokra.
A korong a „Panic Attack”-kel indul, amely felemeli Rush „Tom Sawyer”-jének alapriffét, és beleoltja azt a hangzásba, ami nagyon hasonlít Priest saját „Painkillerjére” egy olyan pimasz lopás esetén, hogy el kellene küldenie a háromnegyedét. amit ezzel a dallal keresnek Geddy Lee-nek. De a szám lehengerlően gyors, akárcsak az azt követő kettő: „The Serpent and the King” és a címadó dal.
Az „As God Is My Witness” még gyorsabb, ha ez lehetséges, és egyetlen igazi heavy metal album sem lenne teljes motoros himnusz nélkül; A „Sons of Thunder” remekül illik a szöveghez.
Richie Faulkner és Glenn Tipton gitárduója, aki a Parkinson-kór ellenére is tud stúdióban játszani, több számban is egyre inkább alkalmazza az ikerharmonikus szólókat. Faulkner különösen szenvedéllyel és tűzzel hozza ezt az albumot, és a legnagyobb gitárlegendák, köztük Eddie Van Halen, Yngwie Malmsteen és Randy Rhoads elemeit tartalmazza.
És 72 évesen, több mint 50 évnyi hangszálai kínzása után Rob „The Metal God” Halford énekes még mindig szállítja az árut.
___
AP zenei vélemények:
