A világ minden idők legmelegebb éve volt, és 2024-ben már új hőrekordot állítottak fel a valaha megfigyelt legmelegebb januárban – derül ki az Európai Unió éghajlatváltozást figyelő szolgálatából, a Kopernikuszból.
A szolgálat szerint 2024 januárjában 13,14 Celsius-fok vagy 55,65 Fahrenheit-fok volt a globális átlaghőmérséklet. Ez a hőmérséklet 0,70 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti havi átlagot, és 0,12 Celsius-fokkal az utolsó legmelegebb januárt, 2020-ban.
Az iparosodás előtti havi átlagnál is 1,66 Celsius-fokkal volt melegebb.
„2024 egy újabb rekordot döntögető hónappal kezdődik” – mondta Samantha Burgess, a Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálatának igazgatóhelyettese az eredményeket ismertető sajtóközleményben. „Nemcsak ez a legmelegebb január az eddigi rekordok között, hanem egy 12 hónapos időszakot is tapasztaltunk, amely több mint 1,5°C-kal meghaladja az iparosodás előtti referenciaidőszakot.”
A Kopernikusz híre alig néhány héttel az ügynökség után érkezik megerősített hogy 2023 megdöntötte a globális hőségrekordokat. Ezek a rekordhőmérsékletek összefüggtek halálos hőségaszályok és erdőtüzek amelyek elpusztították az országokat a világ körül. A globális hőmérséklet emelkedése az táplálja a szélsőséges időjárástsegíti a hurrikánokat kiváltó viharokat és hatalmas csapadékot hozó eseményeket, amelyek elárasztja a fejlett területeket.
„Ez messze felülmúl minden elfogadhatót” – mondta Bob Watson, az ENSZ Klímaváltozási Nemzetközi Testületének korábbi elnöke a CBS News BBC News partnerhálózatának.
„Nézd meg, mi történt ebben az évben mindössze 1,5 Celsius-fokkal: láttunk árvizeket, aszályokat, hőhullámokat és erdőtüzeket a világ minden táján, és kezdünk látni, hogy csökken a mezőgazdasági termelékenység és néhány probléma a víz minősége és mennyisége” – mondta Watson.
Egy 2018-ban közzétett mérföldkőnek számító ENSZ-jelentés szerint az éghajlatváltozás szélsőséges következményeinek kockázata sokkal nagyobb lenne, ha a globális felmelegedés meghaladja a 1,5 fokos küszöböt. A felmelegedés nagy része az üvegházhatású gázok felhalmozódásából fakad a Föld légkörében, amelyek nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén és az olaj elégetése során keletkeznek.
Noha a hír súlyos figyelmeztetés a bolygó állapotára vonatkozóan, a tudósok szerint több évnek kell eltelnie ahhoz, hogy túllépje a 1,5 fokos határt, hogy a világot hivatalosan is figyelembe vegyék a küszöbhöz kapcsolódó klímaváltozás új korszakában.
„Ez a jelentés nem jelenti azt, hogy tartósan túllépjük a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 fokos szintet, amely hosszú távú felmelegedésre utal” – mondta tavaly Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára. „A WMO azonban kongatja a vészharangot, hogy átmenetileg, egyre gyakrabban lépjük át az 1,5 fokos szintet.”
Decemberben klímatárgyalók a világ minden tájáról a COP28-on megállapodtak hogy az országoknak le kell állniuk a fosszilis tüzelőanyagokról. A megállapodás célja az átmenet olyan módon történő bevezetése, hogy az elkövetkező 26 évben nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás érhető el, részben a megújuló energia kiterjesztett használatának felhívásával.
Jean Su, a Biológiai Sokféleség Központ energiaigazságügyi igazgatója, a terv azonban „tartalmaz olyan kiskapukat, amelyek lehetővé teszik az Egyesült Államoknak és más fosszilis tüzelőanyag-termelő országoknak, hogy folytassák a fosszilis tüzelőanyagok elterjedését” – mondta az Associated Pressnek decemberben. „Ez egy elég halálos, végzetes hiba a szövegben.”
Arra a hírre, hogy januárban újabb hőségrekord született, Burgess az EU Kopernikusz szolgáltatásával megismételte a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának korlátozását, és kijelentette, hogy elengedhetetlen a világban tapasztalható gyors felmelegedés korlátozása.
„Az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentése az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk a globális hőmérséklet-emelkedést” – mondta.
