A környezeti DNS használata segített újra felfedezni a kritikusan veszélyeztetett De Winton-féle aranyvakondot, és új lehetőségeket kínál a vadon élő állatok megóvására. Veszélyeztetett Wildlife Trust.
A technológia alkalmazása jelentősen hozzájárul a vadon élő állatok védelméhez, lehetővé téve a kutatók számára, hogy hozzáférjenek a korábban veszélyesnek és járhatatlannak tartott területekhez.
Segíti a kihaltnak hitt fajok újrafelfedezését is, és a már meglévő tudásunkra épít, nemcsak a fajok viselkedéséről, hanem az emberi fejlődés hatásáról és a vadvilágra gyakorolt beavatkozásáról is.
„A drónok segítségével nagy területeken barangolhatunk, és elérhetetlen helyekhez juthatunk el. A fejlett nyomkövető rendszerek, a valós idejű adatelemzés és a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldások felhatalmazzák a természetvédőket szerte a világon, és példátlan eszközöket kínálnak a vadon élő állatok azonosításához, megfigyeléséhez, nyomon követéséhez és végső soron megőrzéséhez. ” – mondja Ivonne Higuero, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény főtitkára.
Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a növekvő technológiai kapacitások kihasználásával a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségünket is újra kell élesztenünk. Ez magában foglalja a pusztító ökológiai hatások megelőzését, a fajokra és a megélhetésre a technológia helytelen használatából eredő veszélyek mérséklését, valamint a digitális befogadás biztosítását mindenki számára 2030-ig.
Már nem újdonság például a drónok használata, ahogy a GPS nyomkövető rendszerek használata sem a vadon élő állatok megfigyelésére. Újdonságnak számít a környezeti DNS használata a megfoghatatlan fajok kimutatásában, a fajok eloszlásának feltérképezése, valamint a nyomkövetési adatokhoz kapcsolódó valós idejű programozási algoritmusok, amelyek lehetővé teszik a vadon élő állatok fenyegetéseire való gyors reagálást.
OLVASSA |
Drónok
A mesterséges intelligencia (AI) fejlődésével párosulva, a drónoknak ma már valamilyen szerepük van a legtöbb iparágban. Felhasználásuknak és előnyeiknek csak a képzeletünk és a működő akkumulátorkapacitásunk szab határt. Távoli közösségekbe szállítják a nagyon szükséges gyógyszereket, átkutatják a sérült infrastruktúrát a túlélők után a vészhelyzeti katasztrófaelhárítás során, vagy elősegítik az intelligens mezőgazdaságot. Természetesen a drónoknak vannak baljósabb felhasználási lehetőségei is, elmosva a határvonalat a sci-fi és a sci-fi között.
A drónok természetvédelmi célú használata azonban már formálta az ágazat jövőjét. A drónokat számos tudományos tanulmányban használták, kezdve a ritka állatok észlelésétől és a kolóniában fészkelő madarak megszámlálásától az élőhelyek feltérképezéséig és a fák 3D-s szkenneléséig.
A drón fő gyakorlati előnye nem csak abban rejlik, hogy szükségszerűen képes olyan helyekre is eljutni, ahová az emberek és hagyományos közlekedési módjaik nem jutnak el; a legnagyobb előny az, hogy ugyanazokat a feladatokat biztonságosan el tudják végezni, így nincs szükség arra, hogy az emberek veszélyes helyzetekbe kerüljenek.
De hogyan reagálnak a vadon élő állatok ezekre a repülő betolakodókra? Etikus-e drónnal egy állat közelébe kerülni, ha az stresszreakciót eredményez?
Talán jobb kérdés, hogy a drón használata kevésbé vagy inkább káros-e az állatra, mint a hagyományos módszerekkel történő megközelítés. Ez egy érdekes kérdés, amelyet minden új természetvédelmi projekt megkezdése előtt mérlegelni kell.
Az Endangered Wildlife Trust (EWT) ezeket az aggályokat eseti alapon, egy hivatalos etikai bizottságon keresztül nagyon komolyan mérlegeli, mielőtt bármilyen védelmi célú drónt telepítenek.
OLVASSA |
Dél-Afrikában legális drónüzemeltetőként az EWT madarakra, madárfészkekre és emlősökre vonatkozó felméréseket végez, topográfiai és növényzeti felméréseket végez, légi támogatást nyújt a természetvédelmi csapatoknak a műveletek során, segít a hatóságoknak a sérült állatok, tetemek, mérgezések és orvvadászat felkutatásában. események, valamint karbantartási és felmérési célokra megvizsgálja és lefényképezi az elektromos infrastruktúrát.
A non-profit szervezet drónokat is használ ütközésgátló eszközök csatlakoztatására a lineáris elektromos infrastruktúrához, és segíti a szakembereket a környezeti hatásvizsgálatokkal és a kapcsolódó auditokkal kapcsolatos felmérésekben.
GPS nyomkövetés
Lehet, hogy a drónok a vadon élő állatok megfigyelésének legújabb innovációja, de megjelenésük előtt a GPS nyomkövető technológia már sok éven át értékes eszközzé vált a vadon élő állatok, különösen a madarak mozgásának, viselkedésének és élőhelyeinek tanulmányozásában.
A ragadozó madarak egyedülálló természetvédelmi kihívásokkal néznek szembe, elsősorban amiatt, hogy hatalmas távolságokat képesek megtenni fizikai akadályok nélkül. Ez a bezártság hiánya jelentős akadályokat gördít a hagyományos megőrzési módszerek elé. Például az olyan fajok, mint a fehérhátú keselyű és a foki keselyű, rutinszerűen nagy távolságokat tesznek meg, amelyek napi 80 km-től több mint 500 km-ig terjednek, miközben táplálékot keresnek.
Ennek eredményeként a hatékony madárvédelem nagymértékben támaszkodik a technológiai fejlesztésekre a fajok fenyegetésének megértése és a megfelelő védelmi stratégiák végrehajtása érdekében. A keselyűk például különféle veszélyekkel szembesülnek, mint például a vadon élő állatok mérgezése, az elektromos vezetékek ütközései és a fészkelőhelyek megzavarása, amelyek mindegyike befolyásolja a populáció számát és a költési sikert.
Az EWT Ragadozómadarak Programja régóta használja a GPS nyomkövető technológiát, hogy robusztus védelmi keretet hozzon létre e fajok számára.
OLVASSA |
Ezek a könnyű, napenergiával működő nyomkövető egységek pontos hely- és mozgásadatokat továbbítanak cellás vagy műholdas hálózatokon keresztül, és példátlan betekintést nyújtanak a fajok sokféleségének térbiológiájába. Ezek az adatok a kiterjedt földrajzi régiók stratégiai természetvédelmi tervezésének alapjául szolgálnak.
Ezenkívül a GPS technológia lehetővé teszi a kutatóknak, hogy erőfeszítéseiket a fajok túlélése szempontjából kritikus területekre összpontosítsák. Az EWT ragadozómadár-biztonsági zónák létrehozására irányuló kezdeményezése például stratégiailag megcélozza a madarak által keresett és fészkelődő területeket, viselkedési adatok alapján, hogy hatékonyan mérsékelje az ember által előidézett fenyegetéseket.
Szerencsére a madárkövető technológia továbbra is gyorsan fejlődik. A jövőbeli fejlesztések a megfizethetőség növekedését ígérik, ami forradalmasíthatja az adatgyűjtést és fokozza a jelenlegi megőrzési gyakorlatok hatékonyságát.
eDNA
Legutóbb az EWT vezette a környezeti DNS (eDNS) fejlesztését és felhasználását a földi rendszerekben, ami a megfoghatatlan De Winton-féle aranyvakond újbóli felfedezéséhez vezetett – egy korábban kihaltnak hitt faj.
A technológia segítségével az EWT csapata képes volt kimutatni és hatékonyan újra felfedezni a kritikusan veszélyeztetett De Winton-féle aranyvakondot (Cryptochloris wintoni) Dél-Afrika nyugati partján. Ez a faj több mint 80 éve elveszett a tudomány számára.
A megfoghatatlan fajok kimutatása és elterjedési feltérképezése a biológiai sokféleség felmérésének egyik legnagyobb kihívása, az EWT Drylands Conservation Program (DCP) eDNS mintavételi technikákon dolgozik, hogy kimutathassa a megfoghatatlan és/vagy veszélyeztetett szárazföldi gerincesek jelenlétét.
A környezeti DNS (eDNS) olyan genetikai anyag, amelyet az organizmusok a környezetükbe juttatnak, jellemzően bőrsejtek, szőrszálak vagy váladékok formájában, és mintát vehetnek környezeti forrásokból, például vízből, talajból vagy üledékekből. Ennek a DNS-nek a környezetből való izolálása megkönnyítheti az élőlények kimutatását jelenlétük nyilvánvaló jeleinek hiányában, és olyan genetikai információkat szolgáltathat, amelyek felhasználhatók fajok azonosítására, tanulmányozására és/vagy nyomon követésére időben és térben anélkül, hogy el kellene fogni, kezelni, vagy bizonyos esetekben akár megfigyelni is őket.
A Drylands Conservation Program ezt a technológiát használta számos megfoghatatlan aranyvakond faj felmérésére Dél-Afrika nyugati partján, talajt gyűjtött a föld alatti odúik béléseiből, és genetikai vonalkód-markereket használt a fajok azonosítására.
A fajok eloszlásának feltérképezésével elősegíti a veszélyeztetett fajok természetvédelmi kezelését.
Az EWT tudósai most az eDNS-megközelítést is alkalmazzák a veszélyeztetett folyóvízi nyulak és a veszélyeztetett teknősök kimutatására Dél-Afrika száraz Karoo régiójában. A Riverine Rabbits esetében az eDNS-t a szántóföldön gyűjtött pelletekből (ürülékből) gyűjtik, nem pedig a talajból.
Az eDNA alkalmazása forradalmasíthatja a természetvédelmi tudományt és gyakorlatot. Noha ennek a megközelítésnek a széles körű biodiverzitás-felmérésekben vagy monitorozási projektekben való alkalmazása számos kihívással jár, a kihívások és a lehetséges korlátok gondos mérlegelésével ennek a technikának a alkalmazása számos ajtót nyithat meg a kutatási kérdések megválaszolásához és új megoldások megtalálásához a védelmi kihívásokra, beleértve az érzékeny területeken javasolt fejlesztések eredményeként jelentkező lehetséges hatások felmérése.
A technológia használatával a tudósok biztosítani tudják, hogy a kutatott és vizsgált fajok nagyrészt zavartalanok legyenek.
Hozzájárulhat a távoli területeken élő fajokról szóló információk nagyobb bázisához is, ami a védelmi tervezést és gyakorlatot szolgálja.
A vadon élő állatok világnapját március 3-án ünneplik az Emberek és a bolygó: A digitális innováció felfedezése a vadon élő állatok védelmében témakörben.
A News24 ösztönzi a szólásszabadságot és a különböző nézetek kifejezését. A cikkírók News24-en közzétett nézetei tehát saját maguk, és nem feltétlenül képviselik a News24 nézeteit.
