Vegyész vagyok, aki katalizátorokkal foglalkozik, és elmagyarázom, miért nem szabad megenni a fagylaltkehely csokoládécsúcsát.
Alig várja, hogy megehesse a fagylaltos tölcsér csúcsát? Valójában meg fog lepődni, ha megtudja, hogy ez nem túl egészséges. Bert Weckhuysen, az Utrechti Egyetem kémikusa elmagyarázza, hogy miért, és miért van köze a katalizátorokhoz.
A fagylaltos tölcsér legfinomabb része, felnőttek és gyerekek egyaránt sóvárognak utána, és szinte szeretetből adják, de nem mindenki tudja, hogy a félszilárd csokoládéval töltött ostya csúcsa valójában sokkal kevésbé egészséges, mint gondolnánk. És nem csak a sok cukor miatt.
A „Cornetto” csúcsát annyira szeretik, hogy még külön snacket is készítettek belőle, ami az Egyesült Államokban nagy divat, i , de vajon mi teszi ezeket a csúcsokat a fagylalt legfinomabb részévé, de egyben az egészségre nézve a legrosszabbá is? Az Utrechti Egyetem szervetlen vegyésze, Bert Weckhuysen a katalízisnek szentelt előadássorozatában bemutatta, hogy a csomagolt fagylaltkehely csúcsában található csokoládé – éppen azért, hogy ne olvadjon el teljesen, mielőtt a croissant élvező személy elérné – hogyan megy keresztül egy olyan hidrogénezési folyamaton, amely ugyanolyan egészségtelenné teszi, mint a legrosszabb junk food.
De mi ennek az oka? Az ok a csokoládé olvadáspontjában rejlik, amely annak érdekében, hogy ne váljon túl hamar folyékonnyá vagy túlságosan szilárddá, egy olyan folyamaton megy keresztül, amelynek során hidrogénezésen megy keresztül, amelynek során hidrogénmolekula hozzáadása a csokoládéhoz, ami alapvetően telített zsírok koncentrátumává változtatja azt a darabot, ami a legrosszabb az egészségre.
Ahogy Weckhuysen professzor molekuláris szinten elmagyarázza, a telített zsírok teljesen egyenes láncúak lennének, és, mint például a vaj, szobahőmérsékleten szilárdak, és ha nagy mennyiségben fogyasztjuk őket, akkor növelnék a rossz koleszterinszintet a vérben, valamint eltömítenék az artériákat. Ezzel szemben a telítetlen zsírsavak, amelyek „könyöklő” láncokból állnak, meglehetősen alacsony olvadáspontúak és szobahőmérsékleten folyékonyak, mint például az olívaolaj. A telítetlen zsírok hidrogénezéssel szilárd zsírokká alakíthatók, kettős kötéseik ekkor egyszerű kötésekké alakulnak át. De éppen ez a technika, amelyet például a margarinban alkalmaznak, az a módszer, amely a a telítetlen zsírsavakat telített zsírsavakká alakítja át.
Ezzel kapcsolatban a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a felnőtteknek és a gyermekeknek a napi kalóriamennyiségük legfeljebb 10 százalékát kellene telített zsír formájában fogyasztaniuk. Továbbá azt ajánlja, hogy csökkentsék a teljes telített zsírsavbevitelt, és helyettesítsék azt többszörösen telítetlen és egyszeresen telítetlen zsírsavakkal, például a halakban, magvakban és olívaolajban találhatóakkal.
Mindazonáltal még mindig csomagolt fagylaltról beszélünk, amely mint olyan tartósítószerekben és cukorban gazdag, ezért mértékkel kell fogyasztani, vagy teljesen el kell kerülni.
Alternatívaként fogyaszthatunk klasszikus házi készítésű fagylaltokat – lehetőleg kelyhekben -, vagy elgondolkodhatunk azon, hogy készítünk néhány kiváló .
Kövessen minket a | | | |
Az olvasás is:
