2020 után az annus horribilis, amelyben a világjárvány kitört, ismét nőtt az áfaszámmal rendelkezők száma és mára tartósan 5 millió felett van a létszám. Tavaly december 31-én valójában 5 045 000 egyéni vállalkozót számoltunk, és bár ez a szám némileg emelkedik a négy évvel ezelőttihez képest, meg kell jegyezni, hogy messze elmarad a 2004 elején regisztrált 6,2 milliótól. – közölte a CGIA kutatóiroda.
Hasznos rámutatni – olvashatjuk az elemzésben –, hogy az önfoglalkoztatás világába tartozó kategória nem mindegyike jó egészségnek örvend. Ellenkezőleg. Sok szakma nagy nehézségekkel küzd, és számuk csökken: itt különösen a „klasszikus” önálló vállalkozókra gondolunk, mint például a kézművesekre, kiskereskedőkre és gazdálkodókra. Egyébként bővülnek a szakmai nyilvántartással, egyesülettel nem rendelkező áfaszámok. Néhány példa a szabályozatlan szakmákra? Webtervezők, közösségi média menedzserek, trénerek, befektetési tanácsadók, hirdetők, üzleti tanácsadók, informatikai tanácsadók, közművezetők, szociológusok, társasházi adminisztrátorok.
Az áfaszámúak, a mikrovállalkozások és alkalmazottaik egy több mint 6 milliós társadalmi blokkot képviselnek, amely a Covid előtt csaknem 200 milliárd GDP-t termelt, és az elmúlt 40 évben az ország számos régiójában központi szerepet kapott, strukturális összetevő. gazdasági rendszerünkben, különösen északkeleten. Az ehhez a világhoz kötődő, saját erőre támaszkodó, társadalmi ejtőernyő nélküli piaci versenyzés elfogadása, életkörülményeinek személyes önmegvalósítással történő javítására törekvő értékek az önálló munkások legalább két generációját jellemezték.
Az egyéni vállalkozói állomány elmúlt három évben tapasztalt pozitív tendenciája minden bizonnyal a Covid megjelenése után bekövetkezett gazdasági fellendülésnek tudható be. A 2021-es és 2022-es kétéves időszakban igen magas növekedési szintet elérő GDP mellett nőtt a foglalkoztatás, és ennek következtében az önálló foglalkoztatás is. Az egyéni vállalkozók számának bővüléséhez minden bizonnyal az adózás is hozzájárult. A 85 ezer eurónál kisebb bevétellel és kompenzációval rendelkező egyéni vállalkozók átalánydíjas rendszerének bevezetése a korábbinál kevésbé megterhelővé tette a saját vállalkozás irányítását. Végül nem zárható ki, hogy ennek a szektornak a számszerű növekedése a „hamis” áfaszámok növekedésének is tulajdonítható. Az intelligens munkavégzés elmúlt években bekövetkezett fellendülésének köszönhetően valószínűleg nőtt a „hamis” áfaszám, még akkor is, ha jelenleg ez utóbbiak számát 500 ezer darab körülire becsülik. Egy olyan küszöb, amelyet már körülbelül húsz éve elértünk.
Bár a legfrissebb, területi szinten elérhető adatok 2023 első 9 hónapjára frissülnek, a független munkavállalók trendjére vonatkozó tendencia erősödő, még akkor is, ha a teljes népesség növekedése nem érintett minden régiót. Ha az elmúlt évben Molise (+8,4 százalék), Liguria (+8,2 százalék), Calabria és Emilia Romagna (mindkettő +5,6 százalék) jegyezte a legnagyobb növekedést, addig Abruzzo (-4,9 százalék), Umbria (-) 5,6 százalék), Trentino Alto Adige (-8,4 százalék) és Marche (-10,1 százalék) szenvedte el a legjelentősebb összehúzódásokat.
Ha az elmúlt években újra növekedésnek indult a független munkavállalók száma, akkor az úgynevezett „klasszikus” önfoglalkoztatást alkotó tevékenységek (amelyek az országban jelenlévő összes független munkavállaló közel 75 százalékát teszik ki) folyamatosan csökken. Utalunk – írja a CGIA – a kézművesek, a kiskereskedők és a gazdálkodók kategóriáira. Ha 2014 és 2022 (a leghosszabb időszak, ameddig az INPS-adatok nyomon követését lehetővé teszik) közötti összehasonlítást végezzük, e három kategória összesített száma 495 ezer egységgel csökkent. A gazdálkodók 33 500 darabbal (-7,5 százalék), a kereskedők 203 000-rel (-9,7 százalék), a kézművesek pedig csaknem 258 500-zal (-15,2 százalék) csökkentek. Az adatok mindhárom kategóriában tartalmazzák a cégtulajdonosok, partnerek és családi munkatársak INPS pozícióit.
A kézművesek, kereskedők és gazdálkodók számának összeomlása minden régiót érintett, de különösen Marchét (-17,2 százalék), Piemontot (-15,5 százalék), Emilia Romagnát és Molise-t (mindkettő -15,1 százalék), Umbriát (-14,9 százalék) és Veneto (-14,8 százalék). Földrajzi szinten a legnagyobb zsugorodást északkeleten (-14,1 százalék) regisztrálták. Ezt követi az északnyugati (-14 százalék), a középső (-12,5 százalék) és végül a déli (-6,9 százalék). Tartományi szinten azonban a leginkább „érintett” területek Vercelli (-21,6 százalék), Massa-Carrara (-20,1 százalék), Biella (-19,4 százalék), Alessandria (-19,3 százalék) és Rovigo (-18,3 százalék) voltak. százalék). A 103 megfigyelt olasz tartomány közül csak Nápolyban (+0,6 százalék) regisztráltak pozitív változást.
