Tudományos jelentés: India elindítja első emberes űrmisszióját ● A japán SLIM szonda váratlanul túlélte az első holdéjszakát ● Mexikó tőke kockázata, hogy néhány hónap alatt elfogy az ivóvíz

​India elindítja első emberes űrmisszióját ● A japán SLIM szonda váratlanul túljutott az első holdéjszakán ● Mexikó tőke kockázata, hogy néhány hónap alatt elfogy az ivóvíz

GaganyanFotó: AFP / AFP / Profimedia

India elindítja első emberes űrmisszióját

Indiának nagy ambíciói vannak az űrrel kapcsolatban, és a 2023. augusztus 23-i sikeres leszállás és az Aditya-L1 űrszonda ugyanazon év szeptember elején történő kilövése után a következő lépés első emberes űrmissziójának elindítása lesz. Reuters. Egy lépés, amelyet Narendra Modi miniszterelnök szerint India jövőre meg fog tenni.

A Gaganyaan küldetés célja, hogy három űrhajóst vigyen az űrbe, 400 kilométeres pályára, és három nap után épségben visszahozza őket. A nagy lépés az idei év közepén lesz, amikor India robotkísérleti küldetést kíván végrehajtani, mielőtt megtenné az utolsó lépést a 2025-re tervezett emberes küldetés felé.

Siker esetén Oroszország, az Egyesült Államok és Kína után India lesz a negyedik ország, amely elérte ezt a bravúrt. Ennek érdekében Modi miniszterelnök első ízben jelentette be a küldetésre kiválasztott négy űrhajós nevét, és a Thiruvananthapuram űrközpontban tartott rendezvényen díjazta őket.

Az indiai űrhajósokat az Indiai Légierőből választották ki, miután több jelölt részt vett egy kiterjedt, 13 hónapos teszten és kiképzésen, amelyet Oroszországban tartottak. Indiai tisztviselők bejelentették, hogy a Gaganyaan-projekt körülbelül 1 milliárd dollárba (körülbelül 90 milliárd rúpiába) kerül, és csak egy újabb lépést jelent egy kiterjedt indiai űrprogramnak.

Konkrétan India célja saját űrállomás (Bharatiya Antariksha) elindítása 2035-ig, és 2040-re emberi legénység küldése a Holdra. Azt is meg kell jegyezni, hogy a Gaganyaan-misszió tagjai nem az első indiaiak, akik eljutnak a világűrbe. Rakesh Sharma, egy indiai vadászpilóta 1984-ben tette meg ezt a lépést a Szovjetunió által elindított Intercosmos program részeként.

A japán SLIM űrszonda váratlanul túljutott az első holdéjszakán

A JAXA japán űrügynökség tisztviselői bejelentették, hogy a SLIM holdszondának minden jóslat ellenére sikerült túlélnie a Hold felszínén töltött első éjszakáját. Reuters. Ez több mint egy hónappal azután történt, hogy Japán űrprogramja történetében először sikeresen leszállt.

A siker azonban részleges volt. Annak ellenére, hogy a szonda sértetlenül landolt a Holdon, a japán tisztviselők „példátlanul precíz leszállásként” jellemezték, a SLIM 90 fokkal elfordult a tervezett helyzetéhez képest a két hajtómű egyikének meghibásodása miatt. Emiatt a napelemeit nem lehetett a Nap felé irányítani, és nem tudtak áramot termelni.

Ez a probléma egy héttel később részben megoldódott, de a hivatalos nyilatkozatok szerint a küldetésnek a holdéj beköszöntével kellett volna véget érnie, mivel a szondát nem úgy tervezték, hogy megbirkózzon a rendkívül alacsony hőmérséklettel ebben az időszakban.

A JAXA is meglepetésére a SLIM reagált a japán szakemberek egy napja küldött jelzésére, ami azt jelenti, hogy megőrizte kommunikációs képességét. A kommunikáció azonban átmenetileg megszakadt, mivel a SLIM teljes holdnapban van, és a hőmérséklet rendkívül magas (körülbelül 120 Celsius-fok).

Japán tisztviselők szerint a kommunikáció akkor folytatódik, amikor a hőmérséklet annyira leesik, hogy a fedélzeti berendezések a normál határokon belül működjenek.

A mexikói tőke azt kockáztatja, hogy néhány hónapon belül elfogy az ivóvíz

A Mexikót sújtó súlyos aszály példátlan helyzethez fog vezetni – jelentették be Ciudad de México illetékesei. Nevezetesen, hogy a több mint 22 millió lakosú lakosság teljesen ivóvíz nélkül marad. „Nulladik óra”, ahogyan emlegették, rendkívül szoros, és csak drasztikus intézkedésekkel lehet elkerülni.

Az utolsó ivóvízforrások megmentésére törekedve a hatóságok sok városlakó fogyasztását napi egy órára, de akár több napra is csökkentették. Számos tényező vezetett egy ilyen drámai helyzethez. A súlyos aszály, a rendkívül magas hőmérséklet, a városi terjeszkedés, a rossz infrastruktúra és még sok más az összeomlás szélére sodorta az ivóvízszolgáltatást.

Mexikóváros lakosságának ivóvizének mintegy 60%-a a talajvízből származik, de végül legalább kétszer olyan gyorsan csapolják le, mint amennyire lehetővé teszi a víz normál szintre való visszatérését. A túlzott kizsákmányolás másik következménye a város gyors süllyedése (körülbelül 50 centiméter évente).

A hibás infrastruktúra hatalmas vízszivárgáshoz is vezet. Így a hivatalos adatok szerint a kitermelt víz mintegy 40%-a elvész, mielőtt a befogadókhoz eljutna. Másrészt, tekintettel arra, hogy az egykor vízáteresztő talajt mára teljesen beborítja a beton, ez a talajvízszint helyreállításának lehetetlenségéhez vezet.

Mexikói illetékesek szerint a helyzet kritikus. A folyók szennyezettek, a talajvízszint már nem elegendő a lakosság vízszükségletének biztosítására, a város körül ásott kutak pedig egyszerűen nem tudnak megbirkózni a hatalmas igényekkel. Ilyen helyzetben az egyetlen üdvösség a monszun időszak marad, amely csak május-júniusban kezdődik.

Kövesd Facebook oldalunkat, Hot News Sciencehogy közvetlenül, valós időben megkaphassuk a tudomány világának legfrissebb információit és érdekességeit!

Fotó forrása: profimediaimages.ro