Tudományos jelentés: A csernobili mutáns farkasok ellenállóvá váltak a rákkal szemben ● A Földön teljesen ismeretlen ásványt fedeztek fel a Holdon ● A komodói sárkányok fogai feltűnően hasonlítanak a theropoda dinoszauruszok fogaira

​A csernobili mutáns farkasok ellenállóvá váltak a rákkal szemben ● A Földön teljesen ismeretlen ásványt fedeztek fel a Holdon ● A komodói sárkányok fogai feltűnően hasonlítanak a theropoda dinoszauruszok fogaira

szürke farkasokFotó: – / Ardea / Profimedia

A csernobili mutáns farkasok ellenállóvá váltak a rákkal szemben

Közismert tény, hogy a csernobili erőmű körüli katasztrófa sújtotta területről a lakosság evakuálása után a régió vadrezervátummá vált. Radioaktív, az igaz. De meglepő módon sok vadon élő faj virágzik ott, távol az emberektől.

A radioaktivitásnak az ottani életformákra gyakorolt ​​hatásairól nem sokat tudni, és ennek az az egyszerű oka, hogy nem sok kutató meri ezeket tanulmányozni. Kivételt képez két amerikai biológus, Shane Campbell-Staton és Cara Lovemindketten az egyesült államokbeli Princeton Egyetemről, akik már 2014-ben elkezdtek vérmintát venni a környéken élő farkasoktól és vadkutyáktól.

Az eredmények pedig több mint meglepőek. Tavaly például a folyóiratban megjelent tanulmány A tudomány fejlődése rámutatott, hogy genetikailag az ottani vadkutyák különböznek a világon bárhol máshol élő kutyáktól. Egyszerűen fogalmazva, a genomjuk megváltozott.

Legalább ennyire érdekes az a tény, hogy a farkasok szokatlan rezisztenciát fejlesztettek ki a rákkal szemben. Az információkat idén, az Egyesült Államok Integratív és Összehasonlító Biológiai Társaságának éves találkozóján ismertette a két említett biológus.

Az általuk gyűjtött adatokból úgy tűnik, hogy a farkasok naponta hatszor nagyobb mennyiségű sugárzásnak voltak kitéve, mint a biztonságosnak tartott határérték. Pedig a káros hatások helyett genomjaik olyan mutációkon mentek keresztül, amelyek rezisztenciát biztosítanak a rákkal szemben. Ugyanezt figyelték meg néhány kutyánál. Alapvetően az immunrendszerük hasonló a sugárterápián átesett személyéhez.

A felfedezés nagy jelentőségű lehet, hiszen olyan mutációkról adhat információkat, amelyek növelhetik az emberek rezisztenciáját a különböző típusú rákkal szemben. De az ukrajnai háború hátterében egyetlen kutató sem léphet be a csernobili védett övezetbe.

A Földön teljesen ismeretlen ásványt fedeztek fel a Holdon

A 2020-ban lezajlott Chang’e-5 kínai űrmisszió egyik célja az volt, hogy kőzeteket és regolitmintákat gyűjtsenek, hogy visszahozzák a Földre. 45 év után ez volt az első alkalom, hogy ilyen küldetésre került sor. És az eredmények minden várakozást felülmúlnak.

Az összegyűjtött minták ismét igazolták a víz jelenlétét a Holdon. Egyes kőzetek felszínén rozsdanyomokat is találtak, ami azt mutatja, hogy ott is végbement az oxidációs folyamat. A közelmúltban azonban a kínai szakemberek figyelmüket az óriási nyomás alatt, különféle égitestek (kisbolygók vagy üstökösök) Hold felszínével való becsapódásának hatására létrejött vagy módosult ásványok felé fordították.

Így a folyóiratban megjelent friss tanulmányban Anyag és sugárzás a szélsőségekbena Kínai Tudományos Akadémia kutatócsoportja bejelentette egy teljesen ismeretlen ásvány felfedezését, amelyet Changesite-(Y)-nek neveztek el.

A tanulmány szerzői szerint ez a bazaltkristályosodás késői szakaszát jelenti. Az átlátszó és színtelen ásványnak hatalmas nyomás és magas hőmérséklet hatására keletkezhetett. A hipotézist megerősíteni látszik két másik ritka ásvány, ezúttal a Földről és a Holdról is ismert, a seifertit és a stisovit felfedezése. Mindkét ásvány az említett körülmények között is előfordul.

Kínai szakértők úgy vélik, hogy a minták a Chang’e-5 szonda leszállóhelyétől nem messze található Aristarchus-kráterből származnak, és a krátert előidéző ​​becsapódás következtében kerültek oda.

A komodói sárkányok fogai feltűnően hasonlítanak a theropoda dinoszauruszok fogaira

A Torontói Egyetem két kutatója, Tea Maho és Robert Reisz nemrégiben publikált egy tanulmányt a folyóiratban Plos ONE amelyben egy eddig észre sem vett szempontot emel ki. Az a tény, hogy a komodói sárkányok fogai nagyon hasonlítanak a Therapoda rendbe tartozó húsevő dinoszauruszok fogaira (kétlábú, háromujjú dinoszauruszok).

Bár meglepőnek tűnik, az eddigi vizsgálatok inkább a sárkányok táplálkozási mintázatára koncentráltak, nem pedig a fogazat morfológiájára. Így a két kanadai kutató észrevette, hogy ívelt, fogazott szélű, dentinnel megerősített fogaik szinte teljesen megegyeznek a mezozoikum kétlábú húsevőivel.

Azt is felfedezték, hogy ez a fogazat csak felnőttkorban jelenik meg, amikor a táplálkozási szokások gyökeresen megváltoznak. A fiatalkorúak fogazata gyenge, ami nem illik a húsevőhöz. Főleg fákon élnek, távol a felnőttektől, és főként rovarokkal és kis gerincesekkel táplálkoznak. Amikor elérik az érettséget, fogazatuk megváltozik, így nagyobb állatokra is vadászhatnak.

Az is fontos, hogy a komodói sárkányok egész életük során megváltoztassák a fogukat. Alapvetően 40 naponta kapnak új fogsort. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a fogászati ​​morfológiai hasonlóságok miatt az információ extrapolálható a mezozoos theropodákra. És ezek alapján úgy gondolom, hogy felfedhetik, hogyan vadásztak és táplálkoztak az ilyen állatok.

Kövesd Facebook oldalunkat, Hot News Sciencehogy közvetlenül, valós időben megkaphassuk a tudomány világának legfrissebb információit és érdekességeit!

Fotó forrása: profimediaimages.ro