Trump szerint a kereskedelmi háborúja munkahelyteremtést váltott ki. Itt van, hogy ez miért nem történt meg.
Egy ohiói varrógépgyártó befagyasztotta az alkalmazottak bérét, egy New York-i székhelyű kerekesszék-gyártó kénytelen volt elbocsátani egy amerikai beszállítónál, egy drón-eladó pedig Floridában igyekezett fizetésemelést ajánlani és munkavállalókat felvenni.
A cégek azon százak között voltak, akik észrevételeket nyújtottak be a szövetségi kormánynak az akkori Donald Trump elnök alatt bevezetett vámok negatív következményei miatt. A kormány beadványai szerint sok vállalkozás panaszkodott a hirtelen foglalkoztatási nehézségekre.
A Drone Nerds, a floridai székhelyű cég egy beadványban kritizálta a vámokat, mint „holtteher-veszteséget a gazdaság számára”.
A kihívások egy sor tanulmány megállapításait tükrözik, amelyek azt mutatják, hogy a Trump által bevezetett vámok legjobb esetben semleges hatást gyakoroltak az Egyesült Államok foglalkoztatására, legrosszabb esetben pedig több százezer munkahely elvesztését, miközben emelték a fogyasztói árakat.
A kampány során Trump megfogadta, hogy eszkalálja az első ciklusa során megindított kereskedelmi háborút. Az ilyen politikák ösztönöznék a foglalkoztatást egyes olyan iparágakban, amelyeket a külföldi áruk súlyosan fenyegetnek, de az összességében további munkahelyek megszűnését eredményezné a vállalatok költségeinek növekedése a gazdaságban – mondták szakértők az ABC News-nak.
„Néhány munkahely jönne létre” – mondta Raymond Robertson, a Texas A közgazdaságtan és kormányzat professzoraAz &M University – mondta az ABC Newsnak. „De ez magasabb árakkal fog járni, és a piac alkalmazkodni fog a munkavállalók iránti alacsonyabb kereslethez.”
Az ABC News kommentárkérésére válaszul a Trump-kampány megcáfolta a vámokkal kapcsolatos kritikákat, rámutatva a Trump alatti erős gazdasági teljesítményre.
„Nem meglepő, hogy a külföldi kihelyezők, globalista vállalatok és kínai üzleti érdekek által finanszírozott szervezetek nem szeretik Trump elnök történelmi vámjait – de az amerikai népnek nincs szüksége kitalált „modellekre”, hogy tudja, mennyivel jobb a gazdaságunk. Trump elnök alatt” – mondta Karoline Leavitt, a kampány nemzeti sajtótitkára az ABC Newsnak.
„A szabályozások és adók csökkentésével, valamint az Egyesült Államok befolyásának felhasználásával a jobb kereskedelmi megállapodások megtárgyalására világszerte Trump elnök felépítette az amerikai történelem legerősebb gazdaságát” – tette hozzá Leavitt.
Trump hivatali ideje alatt számos országból, köztük Mexikóból, Kanadából és az Európai Unióból vetett ki vámot az alumíniumra és az acélra.
Eközben több száz milliárd dollár értékű Kínából származó árut adózott, amivel a cipőktől a BMX kerékpárokon át a számítógépes chipekig mindennek megemelte az import költségeit.
A Trump vámtételei 166 000 álláshellyel csökkentették az Egyesült Államokban a foglalkoztatást – derül ki a nonprofit Adó Alapítvány tanulmányából, amely az amerikai munkaadók importköltségeinek növekedésére hivatkozik. Az Egyesült Államok-Kína Üzleti Tanács külön tanulmánya becslése szerint közel 250 000 munkahely szűnt meg a vámok következtében.
A feldolgozóipar külön felhívta Trump figyelmét, aki az amerikai termelés megfiatalításában rejlő lehetőségeket hirdette.
2019-ben azonban a Federal Reserve Board megállapította, hogy a vámok 1,4%-kal csökkentették a feldolgozóipari foglalkoztatást, ami nagyjából 175 000 hiányzó munkahelyet jelent, amelyek egyébként a politika hiányában létrejöttek volna. Katheryn Russ, közgazdász a Kaliforniai Egyetem professzora, Davis – mondta az ABC Newsnak.
A munkahelyek megszűnésének elsődleges oka a szakértők szerint az amerikai cégek által importált anyagok megnövekedett költségeinek köszönhető, ami sok esetben megemelte az árakat a hiány pótlására, és ezáltal az üzleti veszteséget. A megtorló vámok, amelyek megemelték az amerikai exportért fizetett árakat, szintén negatívan érintették a munkahelyeket – tették hozzá a szakértők.
Brad Smith, a Microsoft Corp. elnöke balról és Sonia Syngal, a Gap Inc. vezérigazgatója, jobbra, hallgassa Donald Trump elnök beszédét egy 2020. május 29-i megbeszélésen.
rin Schaff/The New York Times/Bloomberg a Getty Images segítségével
„Amit tudunk, az az, hogy a tarifák megnövelték a gyártók költségeit” – mondta Russ. „Tehát összességében összefüggenek a foglalkoztatás csökkenésével azon gyártók körében, akik a vámok által megcélzott árukat használták.”
A Neel’s Saddlery and Harness, egy kis ipari varrógép-értékesítő Limában, Ohio államban, azonnali 20%-os eladási csökkenést szenvedett el 2018-ban, miután Trump vámokat vetett ki a Kínában gyártott varrógépekre.
„Az árainknak fel kellett emelkedniük, és az ügyfelek elégedetlenségüket fejezték ki” – mondta Ryan Neel, a cég tulajdonosa az ABC News-nak. – Nagyon megterhelő volt.
A növekvő veszteségekre válaszul a cég befagyasztotta a béreket, és végül hat alkalmazottja közül kettőt elbocsátott – mondta Neel. „Nem mondtam nekik, hogy ez a tarifák miatt van” – tette hozzá Neel. „Azt mondtam, hogy azért, mert elvesztettük az üzletet. De szerintem összehozhatnának kettőt és kettőt.”
Az biztos, hogy a vámok megvédtek bizonyos iparágakat, amelyek ki vannak téve az olcsó külföldi áruknak, valószínűleg erősítve a foglalkoztatást ezeken a területeken. Az acélcső-gyártókat képviselő kereskedelmi csoport, valamint a fapadló-gyártókat képviselő kereskedelmi csoport például az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságához intézett megjegyzéseiben védte a tarifákat.
A vámok hiányában „a tisztességtelen árú kínai acélcsövek nagy mennyiségben történő behozatala valószínűleg egyesült államokbeli létesítmények bezárásához, valamint több ezer amerikai gyártó és kapcsolódó munkahely elvesztéséhez vezetne” – mondta az American Line Pipe Producers Association Kereskedelmi Bizottsága.
Joe Biden elnök a maga részéről sok vámot érvényben tartott.
Trump a közelmúltban ígéretet tett a kereskedelmi háború kiterjesztésére, ha jövőre hivatalba lép, és megígérte, hogy vámot vet ki a legtöbb importált árura. Augusztusban a Fox Business-nek nyilatkozva Trump azt mondta, hogy az importcikkekre kivetett adó végül 10%-ra emelkedhet.
A hónap elején a Fox News Maria Bartiromo kérdésére, hogy fontolóra venné-e 60%-os vám bevezetését a kínai árukra, Trump azt mondta: „Nem, azt mondanám, hogy talán több lesz ennél.”
A magasabb tarifák megvédenének egyes iparágakat, de a végső hatás az intézkedések kezdeti köre által okozott munkahely-megszűnések elmélyülése lenne – mondták a szakértők.
„Ha 60%-os vámokat vetünk ki, az jelentős káros hatással lesz az amerikai ellátási láncokra, a foglalkoztatásra és az árakra” – mondta Robertson, a Texas A.&M.
Neel azt mondta, hogy cége valószínűleg megszűnik az ilyen tarifák mellett.
„Az eladások azonnali visszaesése óriási lenne, és munkahelyek szűnnének meg” – mondta Neel.
