Transznisztria „védelmet” fog kérni Oroszországtól „a Moldovai Köztársaság nyomása miatt”. Chisinaut „népirtással” vádolják

A Telegram csatornákon korábban elterjedt határozattervezet szerint a 7. Kongresszus úgy határozott, hogy „keresni fog” a Föderációs Tanácsot és az Orosz Állami Dumát, az orosz parlament két kamaráját, „azzal a kéréssel, hogy tegyenek intézkedéseket annak érdekében. Dnyeszteren túli megvédésére a Moldova felől érkező növekvő nyomás körülményei között”.

Tiraszpol azzal érvel, hogy Moszkvához szól, tekintettel arra, hogy az Orosz Föderáció több mint 200 000 állampolgára él Transznisztria területén, valamint „figyelembe véve Oroszországnak a Dnyeszteren béketeremtőként szerzett pozitív tapasztalatait, valamint kezesként és közvetítőként betöltött szerepét a tárgyalási folyamatban. a Dnyeszteren túli probléma”.

Az egyhangúlag elfogadott határozat nem részletezi, hogyan avatkozna be Oroszország, hogy „segítse Dnyeszterentúlt”, de érdemes megjegyezni, hogy nem kéri az Orosz Föderációhoz való csatlakozást.

Ráadásul a kongresszuson felszólaló tisztségviselők beszédei inkább a térség függetlenségének hangsúlyozására irányultak, és nem tárgyaltak az Orosz Föderációval való unióról.

„Dnyeszteren túl kitartóan küzd saját identitását, a Dnyeszteren túli nép jogait és érdekeit, és nem tagadja meg azok védelmét, függetlenül a zsarolástól és a külső nyomástól” – áll az elfogadott határozatban.

„Csak Dnyeszteren túli szuverenitása elidegeníthetetlen és alapvető feltétele multinacionális népünk megkülönböztető identitásának, valamint alapvető jogainak és szabadságainak védelmének, amelyet a nemzetközi jog alapelvei és az ENSZ-alapokmány rendelkezései rögzítenek” – áll a dokumentumban. , a News.ro szerint.

Dnyeszteren túli vezető „népirtással” vádolja Chisinaut

A régió vezetője, Vadim Krasznoselszki a kongresszuson elmondott beszédében „népirtással” vádolta Chisinaut. A Dnyeszteren túli „népirtás” négy formáját nevezte meg, amelyek az elmúlt 30 évben történtek: gazdasági megfojtás, az emberek egy részének fizikai megsemmisítése, a jogi védelem megtagadása, a nyelv erőszakos rákényszerítésének kísérlete.
„Moldova hagyományosan a globális nehézségeket használja fel, hogy hátrányos helyzetbe hozza Transznisztria. Ez érvényes a Szovjetunió akkori összeomlására, érvényes a világjárványra, érvényes az ukrajnai ellenségeskedésre” – vádolta Vadim Krasznoselszki Dnyeszteren túli vezetője.

Az összes felszólaló, akiknek beszédeit részben publikálták Tiraszpol hivatalos sajtójában, beleértve Alexandru Korşunovot, az úgynevezett „legfelsőbb szovjet” (helyi parlament – nem) elnöke és a „szovjet” alelnöke, Galina Antiufeeva, az állítólagos humanitárius válsághelyzetre és a Dnyeszteren túli régió import-export tevékenységeivel kapcsolatos problémákra összpontosított.

A tiraszpoli „külügyminiszter” „saját identitását” hangsúlyozza

Vitalij Ignatiev, a Moldovai Köztársaság külügyminisztere példátlannak minősítette Moldova nyomását Transznisztriára. Megemlítette a Kisinyov által kidolgozott „a szeparatizmusról szóló törvényt”, és a Dnyeszteren túliak jogainak állítólagos súlyos megsértésére hivatkozott. „A moldovai hatóságok felismerik, hogy más az identitásunk. A mi feladatunk, hogy ezt az igazságot a világközösség elé tárjuk” – jelentette ki Vitalij Ignatiev, akit az egyik legoroszbarátabb tiraszpoli tisztviselőnek tartanak.

„A Dnyeszteren túli identitás az alapja a geopolitikai vihar sikeres leküzdésének” – mondta, és az „erős” külső tényezők – a geopolitikai instabilitás, az 5+2 formátum „mesterségesen előidézett” válsága és a korábban nem látott társadalmi és gazdasági nyomás – kombinációjára hivatkozott. Szerinte ilyen körülmények között az egység és a konszolidáció minden eddiginél fontosabb az emberek és a Dnyeszteren túli „állam” számára.

„Jogaink, szabadságunk, nyelvünk, történelmünk, kultúránk és hagyományaink, és összességében ez a mi identitásunk – ez az a megingathatatlan alap, amely lehetővé teszi számunkra, hogy legyőzzük a jelenlegi kihívásokat. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megőrizzük és biztosítsuk méltó helyünket a nemzetközi kapcsolatok új konfigurációjában. A Dnyeszteren túli társadalom és állam sikere a geopolitikai vihar leküzdésében azon múlik, hogy mennyire vagyunk hajlandók megerősíteni és megvédeni az identitás alapját” – jelentette ki Ignatiev.

A régió külkapcsolati vezetője arra kérte a küldötteket, hogy diplomáciai eszközökkel támogassák a Dnyeszteren túli szuverenitásának megőrzésére, a béke és biztonság biztosítására irányuló erőfeszítéseket.„Dnyeszteren túli terület meglehetősen kicsi, félmillió lakossal. A világon azonban számos állam van kisebb, mint a miénk. Nehéz olyan államot találni a világon, amelynek függetlenségének ilyen kifogástalan történelmi, jogi és politikai okai lennének. A nemzetközi közösség azonban soha nem próbált komolyan a konfliktus igazságos és békés rendezésére összpontosítani” – tette fel a szemrehányást.

„Egy külső geopolitikai viharral szemben nem csak befolyásolni tudjuk a holnapot, de ezt közös erőfeszítéssel is meg kell tennünk. Ez éppen most fontos, amikor a nemzetközi normák összeomlanak, amikor a szabályok és elvek sérülnek, amikor az emberi jogok és szabadságok sérülnek, amikor az egyetemes nemzetközi szervezetek már nem képesek megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyekre a múlt században létrehozták őket. Pontosan ilyen körülmények között, amikor a tegnapi alapok közül sok megszűnt, újak pedig alig jönnek létre, az egység és a konszolidáció minden eddiginél fontosabb a Dnyeszteren túli nép és államunk számára” – mutatott rá.

„Létfontosságú kérdések”

Alexandru Korşunov, a régió Legfelsőbb Tanácsának (helyi parlamentjének) elnöke bemutatta, hogy az összehívott fórum, a minden szintű képviselők kongresszusa a népképviselet egyedülálló formája, a kongresszusokat a legnehezebb pillanatokban hívták össze. „Ma ismét egy kihívással nézünk szembe. A moldovai hatóságok ismét politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják a gazdaságot” – vádolta, sorolva a sérelmeket: A több száz embert foglalkoztató vállalkozások sora kénytelen ma leállni. Moldova indokolatlan adója a Dnyeszteren túli országokkal szemben költségvetési veszteségekhez vezetett. Moldova blokkolja a gyógyszerek FÁK-országokból történő behozatalát Dnyeszteren túlra. Az emberek már érezték az árak emelkedését és a gyógyszerek hiányát. Az orvosi felszerelések behozatalának tilalma meghaladja az emberi felfogást. Moldova megsérti a nemzetközi dokumentumokban rögzített alapvető emberi jogokat. „Felhívással fordulunk nemzetközi partnereinkhez, hogy akadályozzák meg Transznisztria a 21. század gettójává válását” – követelte.

„Az eddig kialakult helyzet mindannyiunkat aggaszt. Azért gyűltünk össze itt, hogy megbeszéljük és megoldjuk a problémákat, hogy hazánk népe békében, jólétben, harmóniában élhessen szomszédainkkal. (…). Úgy gondolom, hogy ma fellebbezés, állásfoglalás születik, hogy ezek a problémák megoldódjanak. Népünk, az egész ország életéről szól. Mindannyiunknak kötelességei vannak választóinkkal szemben. Megértjük, hogy ez államunk élete. Megértjük, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Moldovai Köztársaság alkotmányos mezejére szorítsanak bennünket. Mindenki érti ennek a következményeit, mennyire elfogadhatatlan számunkra. Ez azoknak a hőseinknek az emléke, akik életüket adták köztársaságunk szabadságáért. Úgy gondolom, hogy helyesen döntöttünk, amikor támogattuk a Legfelsőbb Tanács elnökének és első képviselőinek javaslatát a kongresszus összehívására és a létfontosságú kérdések megvitatására” – mondta Galina Antiufeeva, a Legfelsőbb Tanács alelnöke.

A tiraszpoli önkormányzati tanács elnöke, Vadim Doni azt javasolta, hogy a kongresszus zárónyilatkozatát juttassák el az oroszországi és európai önkormányzati szervezetekhez. „Fel kell hívni a nemzetközi szervezetek figyelmét Chisinau cselekedeteire, amelyek az emberi jogok megsértéséhez vezetnek Transznisztriában” – mondta.

A hatóságok szerint a régió 632 megválasztott képviselője közül 620 küldött vett részt a Dnyeszteren túli, minden szintű választott tisztségviselők 7. kongresszusán. A legtöbbet különböző településekről választották meg – 381 küldöttet.