Tisztviselők szerint az éghajlatváltozás feltárulhat, megzavarhatja a hidegháborús időszak nukleáris hulladékát, amelyet az Egyesült Államok elásott
Egy szövetségi jelentés szerint a globális hőmérséklet emelkedése, amely a sarkvidéki jég olvadását és a tengerszint emelkedését okozza, megzavarhatja a hidegháborús időszak nukleáris hulladékát, amelyet az Egyesült Államok évtizedekkel ezelőtt elásott.
Az Egyesült Államok Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatala által a múlt hónapban közzétett jelentés szerint 2100-ra előkerülhetnek a korábbi atomfegyver-kísérleti helyek alatt eltemetett káros hulladékok, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik.
Az Egyesült Államok hadserege világszerte több kísérleti helyszínen is légköri nukleáris fegyvereket – vagy hidrogénbombákat – robbantott fel, majd később megpróbálta eltakarítani a maradék radioaktív hulladékot úgy, hogy betonkupakkal letakart konténerekbe helyezte őket. Robert Hayes, az Egyesült Államok egyetemi docense az Észak-Karolinai Állami Egyetem nukleáris mérnöke – mondta az ABC News-nak.
A hőmérséklet emelkedése a következő évtizedekben a radioaktív szennyeződés terjedését okozhatja ezekről a kísérleti helyszínekről – áll a Kormányzati Számviteli Hivatal jelentése szerint, amely azt elemzi, hogy mi maradt a Csendes-óceánon, Grönlandon és Spanyolországban a nukleáris törmelékből.
A jelentés szerint Grönlandon a Camp Century amerikai katonai kutatóbázis egyik atomerőművéből visszamaradt vegyi szennyező anyagok és radioaktív folyadékok jégtakarókba fagytak, amelyek a következő évtizedekben elolvadhatnak. Dánia állandó jégtakaró megfigyelést vezetett be a régióban.
Gomba alakú felhő és vízoszlop a víz alatti Baker nukleáris robbanásból a Marshall-szigeteken, 1946. július 25-én.
Képek a History/Universal Images csoportból a Getty Images segítségével
Egy 2023 májusában megjelent tanulmány szerint a grönlandi jégtakaró gyorsabban olvad, mint azt korábban gondolták. A tudósok szerint az Északi-sarkvidék jégvesztése a legnagyobb mértékben hozzájárul a globális tengerszint emelkedéséhez.
A Marshall-szigeteken az Enewetak Atollban található Runit Dome-ot radioaktív hulladéklerakó helyként használták, amelyet zavarhatnak, ha a tengerszint tovább emelkedik.
Az Egyesült Államok 67 nukleáris fegyverkísérletet hajtott végre a Marshall-szigeteken 1946 és 1958 között az Energiaügyi Minisztérium szerint. A legtöbb tesztelés a harmadik világháborúra való felkészülés volt – mondta az ABC Newsnak William Roy, az Urbana-Champaign-i Illinoisi Egyetem atom-, plazma- és radiológiai mérnöki professzora.
Jelenleg nézeteltérések vannak a Marshall-szigetek tisztviselői és az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma között a nukleáris hulladék által jelentett kockázatot illetően.
Vízelvezető rendszer szennyeződés kúppal a jégtakaró felületén. A jégen a barna üledék a jég gyors olvadásával jön létre. Táj a grönlandi jégtakaró Kangerlussuaq közelében.
Martin Zwick/REDA&CO/Universal Images Group a Getty Images-en keresztül
Míg az Energiaügyi Minisztérium alacsonynak tartja az emberi egészséget veszélyeztető kockázatokat a Marshall-szigeteken, a bennszülött közösségek aggódnak amiatt, hogy az éghajlatváltozás mozgósíthatja a radiológiai szennyeződést, ami kockázatot jelenthet az édesvíz- és élelmiszerforrásokra, a helyi tisztviselők pedig úgy vélik, hogy az Egyesült Államok kormánya lekicsinyli a kockázatokat. a jelentés szerint.
A jelentés szerzői azt javasolták, hogy az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma dolgozzon ki egy tervet a Marshall-szigeteken élő bennszülött közösségek bizalmának visszaszerzésére.
Az amerikai hadsereg úgy vélte, hogy az általuk végrehajtott tisztítási küldetések akkoriban elegendőek voltak, de nem vették figyelembe a hosszú távú környezeti változásokat ezekben a régiókban, mondta Hayes.
„A katonaság a hidegháború rohanásában volt” – mondta Hayes. – Utólag visszagondolva, jobban is végezhettek volna munkát.
Az 1966. január 17-i B-52 bombázó kiégett roncsai, egy amerikai B-52 SAC nagy hatótávolságú bombázó és egy tanker repülőgép ütközött össze a spanyol Földközi-tenger partja felett, Almeria közelében egy tankolási manőver során. A járőrjáraton lévő bombázó fedélzetén négy hidrogénbomba volt.
Picture Alliance a Getty Image-en keresztül
A jelentés szerint a Földközi-tenger felett, Spanyolország partjainál két amerikai védelmi repülőgép 1966-os légi ütközésének helyszíne – amely egykor hidrogénbombát szállított – meghaladta az Európai Unió radioaktív szennyezettségi előírásait.
A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a hulladék nem jelent közvetlen veszélyt.
Ha a nukleáris hulladék kiszivárogna a konténerekből, az valószínűleg nem okozna nagy kárt, ugyanis drasztikusan felhígulna az óceán vizeiben – mondta Hayes.
Grönlandon a kiégett fűtőelemet – a leghosszabb felezési idejű komponenseket tartalmazó anyagot – a reaktor leszerelésekor eltávolították – mondta Roy. A jelentés szerint a dán kormány arról is beszámolt, hogy a rövid élettartamú radionuklidok valószínűleg már régóta lebomlanak. A jégben rekedt maradék nuklidokat valószínűleg felhígítja az olvadás közben keletkező hatalmas mennyiségű víz, mondta Roy.
Műholdfelvétel az Enewetak Atoll nukleáris kísérleti krátereiről, Marshall-szigetek, 2020. december 6.
Gallo Images/Orbital Horizon/Copernicus Sentinel Data/Getty Images
Noha a Marshall-szigeteken bonyolultabb a helyzet a plutónium jelenlétével, valószínűleg ott is „iszonyatos mennyiségű hígulás” van – tette hozzá Roy.
A radioaktív anyagok puszta említése a szakértők szerint félelmet kelt.
„Általában van egy nyilvános félelem, amely sokkal nagyobb, mint a tényleges kockázat” – mondta Hayes.
Roy szerint az éghajlatváltozás sokkal közvetlenebb és fenyegetőbb problémákat okoz, mint a hidegháborús időszak nukleáris hulladéka.
„Valószínűleg nagyobb problémák lesznek az éghajlatváltozásból, mint a hidegháborúból származó radionuklidok mozgósítása” – mondta.
