Egyes közgazdászok szerint a thai központi bank monetáris politikai bizottságának (MPC) 5:2 arányú szavazata az irányadó kamat 2,50 százalékon tartására utal a következő ülésükön esedékes kamatcsökkentésre.
Az MPC januári döntése csalódást okozott Srettha Thavisin miniszterelnöknek és segítőinek, akik erőteljesen érveltek a kamatcsökkentés mellett.
Srettha, aki egyben pénzügyminiszter is, azt mondta, hogy nem tud beavatkozni a Bank of Thailand (BOT) függetlenségébe.
Az MPC-tagok közül ketten a kamatcsökkentés mellett szavaztak, mert az infláció negatív volt, és a gazdasági növekedés lelassult.
Az MPC-tagok többsége azonban számos okot említett az árfolyam változatlansága mellett. Azzal érveltek, hogy bár az összinfláció négy egymást követő hónapon keresztül negatív tartományban volt, a maginfláció pozitív maradt. Azt is elmondták, hogy meg akarják őrizni a pénzügyi stabilitást, mivel az alacsonyabb kamatláb kockázatos befektetésekre vagy nagyobb hitelfelvételre ösztönözheti az embereket.
A thai gazdaság helyzete
Míg a kormány határozottan kijelentette, hogy a gazdaság válság felé tart, véleménye ellentétes a BOT-éval, amely a kilábalást látja, bár egyes szektorok még mindig a túlélésért küzdenek. Miközben a kormány a rövid távú ösztönzésre összpontosít, és kamatcsökkentést szorgalmaz, a BOT úgy véli, hogy a felhalmozódott problémákat nem lehet pusztán a kamatláb csökkentésével megoldani.
Thaiföld gazdasági növekedése tavaly elmaradt a várakozásoktól az áruexport és a feldolgozóipar visszaesése miatt, a kedvezőtlen globális kereskedelmi feltételek és a magas készletszint közepette.
Bár a külföldi turisták száma tavaly nagyot ugrott, a látogatók költési szokásaiban érezhető változás tapasztalható. Az egy főre jutó kiadások alacsonyabbak a COVID-19 előtti időszakhoz képest. A világjárvány utáni gazdasági fellendülés lassabb volt, mint a 2011-es nagy árvíz, a 2007-es globális pénzügyi válság és az 1997-es ázsiai pénzügyi válság után.
A kormányzati kiadások visszaestek a 2024-es költségvetési törvénytervezet elfogadásának késedelme miatt. Eközben a tavalyi évhez képest gyengülő lendület valószínűleg visszafogja az idei gazdasági növekedést, a becslések szerint 2,5-3 százalék a BOT vetületéhez.
A BOT elismerte, hogy az infláció alacsonyabb volt a korábban vártnál a kínálati oldali hatás és a megélhetési költségekre adott állami támogatás miatt. Ez azonban nem tükrözte a gyenge magánfogyasztást. A termékek alacsonyabb ára nem elterjedt. A fogyasztók továbbra is költik a pénzüket. Az állami támogatás megvonása esetén az infláció pozitív lenne. A BOT az idei évre 1 százalékos összinflációt prognosztizált, mielőtt az jövőre emelkedni kezd, miközben a maginfláció várhatóan változatlan marad.
Vannak olyan tényezők, amelyeket szorosan figyelemmel kell kísérni, beleértve a Közel-Keleten növekvő feszültségeket, amelyek negatív hatással lehetnek az olajárakra. A szárazság a mezőgazdasági termékek árát is befolyásolhatja, és a megélhetési költségek támogatása is szerepet játszhat. A 2024-es költségvetésre vonatkozó, 3,48 billió baht összegű költségvetési törvényjavaslat a Parlament előtt van.
Kilátások rvágva evett
Piyasak Manason, az InnovestX Securities vezető közgazdásza a BOT közleményéből kiindulva azt jósolta, hogy az MPC áprilisi ülésén 0,25 százalékponttal 2,25 százalékra csökkentheti az irányadó rátát, ha a gazdaság túlságosan lelassul. A csökkentés azonban nem sokat segítene, mivel az ország strukturális problémákkal néz szembe, mint például az elöregedő társadalom, a képzett munkaerő hiánya és a helyi iparágak versenyképességének csökkenése.
Amornthep Chawla, a CIMB Thai Bank ügyvezető alelnöke nem ért egyet a BOT elemzésével, és azzal érvel, hogy a belső kereslet továbbra is gyenge. Mivel a háztartások adóssága nagyon magas, azt szeretné, ha a kormány fiskális intézkedésekkel és egyéb eszközökkel kezelné a strukturális problémákat.
Csak júniusra jósol kamatcsökkentést, hozzátéve, hogy az áprilisi kamatcsökkentés esélye az akkori gazdasági adatoktól és a kormányzati lépésektől függ.
Lekicsinyelte a BOT és a kormány közötti nézeteltérés súlyosságát, mondván, nem szokatlan, hogy a kettőnek eltérő a véleménye.
„A kamatpolitika nem csodaszer minden gazdasági bajra.” A kormánynak fel kell gyorsítania a szabadkereskedelmi tárgyalásokat. Némileg beáramlik a közvetlen külföldi befektetés, de ez még mindig elmarad a régió többi országától. Például Vietnam, Malajzia és Indonézia több FDI-t vonhatna be. A bürokratikus bürokrácia miatt a vállalkozások továbbra is nehezen tudják létrehozni működésüket, így Thaiföld egyszerű üzletviteli indexén van még mit javítani – mondta.
A COVID-19 előtti időszakban 3 százalék körüli volt a thaiföldi GDP-növekedés, most viszont 2 százalék körüli, ami arra utal, hogy a gazdasági potenciál nagyrészt strukturális problémák miatt csökken – tette hozzá.
Súlyos, hosszú távú problémák
A kamatpolitikáját védve a BOT a gazdaság strukturális problémáira mutatott rá, és azzal érvelt, hogy a kamatpolitika nem a megfelelő eszköz ezek megoldására.
A visszaesés a mezőgazdasági szektorban is látható. Thaiföld részesedése a globális rizspiacon közel 50 százalékkal csökkent – a 2003-as 25 százalékról 2022-re 13 százalékra –, mivel az ország átadta helyét Vietnamnak és Indiának. A BOT szerint 2012 óta Thaiföld engedte át Indiának a rizsexport világbajnoki címét.
Thaiföld részesedése a garnélarák-export piacán is megdöbbent, a 2012-es 14 százalékról 2022-re 4 százalékra csökkent az Ecuadorhoz és Indiához képest magasabb termelési költségek miatt.
Thaiföld a textil- és ruhaexportban is veszített versenyképességéből a rivális Vietnammal és Kínával szemben, piaci részesedése 2022-ben 0,8 százalékra esett. Még ennél is rosszabb, hogy az importált kínai termékek váltják fel a thaiföldi termékeket a helyi piacon. A Kínából származó textilimport tavaly 32 százalékkal ugrott meg.
Thaiföld az idegenforgalmi ágazatban is erős versennyel néz szembe, a 2020-as utazási és turizmusfejlesztési indexben 117 ország közül a 36. helyen áll, közel a 2019-es helyezéshez. Összehasonlításképpen Indonézia a 32. helyen áll, 12 hellyel feljebb, Vietnam pedig az 52. helyen. 8 hellyel javult az előző évhez képest.
A BOT arra is rámutatott, hogy a változás szele fújt a fogyasztásban, a kereskedelemben és a beruházásokban világszerte, ami jelentős hatással volt Thaiföld gyártási és szolgáltatási tevékenységére.
Például a digitális trendnek megfelelően a csúcstechnológiás elektronikai termékek iránti globális kereslet nőtt, de Thaiföld nem sokat profitál belőle, mivel az ország továbbra is régi technológiai termékeket exportál, ami a kereslet csökkenéséhez vezet. Thaiföld sem profitál a fejlődő mesterséges intelligencia technológiából. A thaiföldi elektronikai cikkek exportja mindössze 4 százalékkal nőtt az elmúlt 10 évben, szemben a vietnami 37, a Fülöp-szigetek 14 százalékkal és a Malajzia 10 százalékkal.
Thaiföld a világ második legnagyobb merevlemez-meghajtó-exportőre, de a „szilárdtestalapú meghajtó” néven ismert fejlettebb termék fenyegetéssel néz szembe, amely gyorsan lecseréli a merevlemez-meghajtó-technológiát.
Thaiföld is megragadt a hagyományos szolgáltatásoknál, például a turizmusnál, amelyek alacsony hozzáadott értéket képviselnek a magas hozzáadott értékű modern szolgáltatásokhoz képest, mint például a pénzügy, a telekommunikáció, az egészségügy és az oktatás, amelyek kihasználják a digitális platformokat és a streaming szolgáltatást. A BOT szerint Thaiföld modern szolgáltatásai a GDP mindössze 14 százalékát teszik ki, szemben a Fülöp-szigetek és Malajzia 19, illetve Szingapúr 33 százalékával.
A jegybank felszólította a kormányt és az érintett feleket, hogy vegyék komolyan ezeket a strukturális kérdéseket.
A Thai PBS World’s Business Desktől