Sztrájkok „teljesen óriási károkat” okoznak a finn gazdaságnak – mondta a miniszterelnök Petteri Orpo (főzni) kedden. Azt mondta, reméli, hogy most nem vesznek el jó üzletek vagy munkahelyek.
A szakszervezetek ellenzik Orpo kormányát munkaerő-piaci reformok széles politikai a héten ismét sztrájkol.
„Ez még nehezebb irányba halad” – mondta Orpo.
Szerinte a kormánynak megvan a hatalma és felelőssége az általa szükségesnek ítélt reformok végrehajtására.
Orpo véleménye szerint a holtpontot az ellenzék rontja, amely szerinte nem érkeznek javaslatok a problémák megoldására, csak az ellenzék. Az Sdp közölte, hogy ideiglenes kérdést tesz fel, ha a kormány nem törli munkaerő-piaci intézkedéseit.
„Egyértelmű, hogy most tovább rontják ezt a helyzetet azzal, hogy általánosságban szembehelyezkednek a kormány politikájával” – mondta Orpo.
Árva „parlamenten kívüli befolyásolási kísérletnek” minősítette a szakszervezeti mozgalom kormány intézkedéseivel szembeni ellenállását. „A demokrácia alapvető kérdéseiről” szól – mondta.
„Kinek a hatalma és a felelőssége Finnországért, Finnország jólétéért és biztonságáért?” – kérdezte az árva.
Szakszervezeti mozgalom a baloldali ellenzék pedig azzal vádolta a kormánypártokat, hogy a tavaly tavaszi parlamenti választások előtt nem fedték fel átfogó reformszándékukat.
Orpo szerint a koalíció nyíltan elmondta, mit kíván tenni, ha hatalomra kerül. Ezt követően tárgyalásokat folytattak a helyzetről azonos képet mutató pártokkal, és kormányprogramot alkottak.
„Miénk a felelősség és a felhatalmazás, és továbbvisszük őket.”
HS kedd közzétett jelentést a koalíció szerint a kormány politikája sok tekintetben megfelel annak, amit a párt a választások előtt ígért.
A koalíció nyíltan sürgette például a társadalombiztosítás jelentős csökkentését és a helyi megállapodások előmozdítását. Többek között éppen ez ellen lépnek fel most a szakszervezetek politikai sztrájkjaikkal.
A koalíció legalábbis a választások előtt nyilvánosan nem szorgalmazta a kormányprogram összes munkásélet-bejegyzését.
Például a betegszabadság első napjának fizetés nélkülire váltása nem volt szó a választások előtt. Az első napi fizetésről azonban a jövőben is kollektív szerződésekben lehet megállapodni.
Az elbocsátások és a határidők enyhítéséről sem beszélt a koalíció programjaiban.
A kormányprogram új pontja volt a bértárgyalások úgynevezett exportmodelljének erősítése a nemzeti békéltető tevékenységének korlátozásával is.
Helyette a második legnagyobb kormánypárt, az Alapfinnek nem sürgette azokat a változtatásokat, amelyeket most a kormány szorgalmaz a választások során. A párt ezzel szemben a SAK munkavállalói szervezet felmérésében egyebek mellett azt állította, hogy ellenzi a sztrájkjog korlátozását.
Az viszont elég gyakori, hogy a kormányalakításkor a legnagyobb kormánypártok kompromisszumot kötnek az egymás számára fontos kérdésekben.
