Sztrájkok | A kormány a népszerűségére támaszkodik, a szakszervezetek pedig sztrájkra készülnek – így gondolják a munkaerő-piaci vitát a kulisszák mögött
Számos politikai sztrájkok ezen a héten érintik az ipart és a finnek mindennapjait.
Finnországban szerdán, csütörtökön és pénteken több mint 100 ezer béres sztrájkol az iparban, az erőművekben, a kikötőkben, az óvodákban, az élelmiszeriparban és a tömegközlekedésben.
A szakszervezetek sztrájkkal tiltakoznak Petteri Orpon (kok) kormány által előkészített, a munkával kapcsolatos jogszabályi változások és a társadalombiztosítás megszorítása. A szakmai szövetség úgy látja, hogy a tervek megvalósulása esetén túlságosan a munkaadók javára billentenék a munkaszabályokat.
A tiltakozás a SAK vezetésével ősszel indult, és a regionális kivonulásoktól az országos munkabeszüntetésig terjedt. A kormány nem ígért választ a szakszervezeteknek, és a szakszervezetek nem hagyták abba a sztrájkot.
A HS végigmegy azon, amit a vitában részt vevő felek jelenleg gondolnak.
A kormány a népszerűségére támaszkodik
Orpon miniszterelnök és munkaügyi miniszter Arto Satonen (kok) üzenete egyértelmű volt: A háromoldalú munkacsoportban, a projektenként külön-külön kijelölt munkacsoportban a szervezeteknek lehetőségük van a részleteket befolyásolni. Ehelyett a kormány nem viszi tárgyalásra a reformok „magját” a szervezetekhez.
A kormány projektjei általában az ütemterv szerint haladnak. A következő napokban véleményezési körre kerül a helyi megállapodásokról szóló törvénytervezet, és például a politikai sztrájkok időtartamát korlátozó munkabéke-csomagot is a hónap elején kell a parlament elé terjeszteni. A társadalombiztosítást érintő változtatások közül sok már az évfordulón életbe lépett, áprilistól például megszűnik a munkanélküli-biztosítás gyermekemelése.
A háttérbeszélgetéseken számos kormányzati forrás párttámogatási felmérésekből keres támogatást: a kormány fő pártjainak, azaz a koalíciónak és az alapfinnek népszerűsége továbbra is magas maradt. A szakszervezetisek egy része arra számított, hogy a döntések miatt csökkenni fog a dunaiak legnépszerűbb pártjának, a Fundamentális Finneknek a támogatottsága. Ez nem történt meg. Ezért nincs nyomás a pártokon, hogy szembeszálljanak a szakszervezetekkel.
Az új munkabéke-törvény egy napra korlátozná a politikai sztrájkok időtartamát. A most látott többnapos sztrájkok nyáron már nem lehetségesek.
Az Ay-liike ellenintézkedésekkel – de az őszi bérciklussal is – készül
A szakszervezeti mozgalom úgy látja, hogy a kormány tervei a teljes finn munkaerőpiaci rendszer lerombolásáról szólnak. Éppen ezért a szakszervezetek nem félnek új ellenintézkedések előkészítésétől és végrehajtásától – mindaddig, amíg a tagok megteszik azokat, és a törvényi keretek között lehetséges.
Ugyanakkor több szakszervezet már megkezdi a felkészülést a következő fizetési körre. Ősz végén ismét nagyszámú finnek fizetésemeléséről és munkakörülményeiről tárgyalnak. A kollektív szerződések megszűnésével megszűnik a munkabékére vonatkozó kötelezettség is.
A kormány javaslataiban a támogatási munkaügyi vitákon kívül nem határolja el a kollektív tárgyaláshoz kapcsolódó munkaügyi vitákat. Ez azt jelenti, hogy ismét lehetnek hosszabb sztrájkok, például karácsony környékén.
Amikor valószínűnek tűnik, hogy a szakszervezetek nem kapják meg a kívánt választ a kormánytól, akkor legközelebb a munkaadóktól próbálnak javítani.
A munkaadók távol maradnak
A munkaadói szervezetek eddig kimaradtak a konfliktusból.
Az y lakosság legalább egy része abban reménykedik, hogy a sztrájkok meghajolják a Finn Üzleti Szövetség (EK) vezetését, és tárgyalások megkezdésére kérik a kormányt. Ha a kérés az üzleti életből származna, a kormány valószínűleg meghallgatná.
Eddig munkáltatói források azt mondták a HS-nek, hogy a szervezetek hajlandók elfogadni a sztrájkot, mert a kormány számos reformját egyszerűen annyira fontosnak tartják.
És az sem teljesen ismeretlen, hogy a cégek eltűrik az elhúzódó munkaügyi vitákat egy számukra fontos ügyben. Például amikor a Metsäteollisuus abbahagyta a kollektív szerződések megkötését, a Paperliiito sztrájk az UPM erdészeti vállalatnál több mint 100 napig tartott, mielőtt létrejött egy vállalatspecifikus megállapodás.
A nehéz fizetési ciklustól való félelem azonban parázslik. Ez a gazdálkodó szervezetek hangján is meglátszik: a megállapodásokat kötő EK-szakszervezetek mérsékeltebbek beszédeikben, mint például a Suomen Yrittäjät és a Keskuskauppakamari, amelyek nem szerződő felei a kollektív szerződéseknek.
