Szingapúr miniszterelnöke szerint a dél-kínai-tengeri magatartási kódex kidolgozása időbe telik
Melbourne, Ausztrália — A délkelet-ázsiai országoknak időbe telik, hogy megállapodásra jussanak Kínával egy magatartási kódexről a vitatott Dél-kínai-tengeren, és a folyamat felgyorsítására tett közelmúltbeli erőfeszítések ellenére még mindig nehéz kérdéseket kell megoldani – mondta Szingapúr miniszterelnöke kedden egy regionális csúcstalálkozón.
A Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége csúcstalálkozójának napirendjén kiemelt helyet kapott Kína növekvő katonai magabiztossága a szomszédos szomszédok felé folyó forgalmas vízi úton. Szerdán ér véget a háromnapos csúcstalálkozó, amelynek Melbourne-ben adnak otthont, 50 évfordulója alkalmából, hogy Ausztrália az ASEAN első külső partnere lett.
A 10 tagú blokk vezetői azt remélik, hogy a Kínával kötött magatartási kódex kulcsfontosságú lesz a tengeri összecsapások kockázatának csökkentésében.
Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnök elmondta, hogy elkészült a kódex első tervezete, de még egyeztetésekre van szükség.
„A problémákat nem könnyű megoldani, és valójában a magatartási kódex megtárgyalása elkerülhetetlenül felvet kérdéseket, hogy mi lesz a végső kimenetel, és ezért, mivel a végső válaszok nehézek, a kódex tárgyalása is sok időt vesz igénybe. ideje” – mondta Lee újságíróknak.
A legutóbbi veszélyes incidensben kínai parti őrség hajói blokkolták a Fülöp-szigeteki hajókat egy vitatott dél-kínai-tengeri zátonynál kedden, ami kisebb ütközést okozott – közölte a Fülöp-szigeteki parti őrség.
Fülöp-szigeteki biztonsági tisztviselők azzal vádolták a kínai parti őrséget és a milícia hajóit, hogy blokkolták a Fülöp-szigeteki hajókat, és vízágyúkat és katonai célú lézert használtak, amely ideiglenesen elvakította néhány fülöp-szigeteki legénységet a nyílt tengeri ellenségeskedés sorozatában tavaly.
A tavaly szeptemberben Indonéziában tartott ASEAN-csúcson a vezetők megállapodtak abban, hogy felgyorsítják a tárgyalási folyamatot azzal a céllal, hogy három éven belül véglegesítsék a kódexet. A csúcstalálkozóhoz Kamala Harris amerikai alelnök, Li Qiang kínai miniszterelnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csatlakozott.
Az indonéz külügyminisztérium által közzétett dokumentumok szerint az ASEAN elvárja, hogy a kódex tükrözze a nemzetközi normákat, elveket és szabályokat, hivatkozzon a nemzetközi jogra, és célja a „stabil, biztonságos és békés Dél-kínai-tenger” megvalósítása.
Ferdinand Marcos Jr. Fülöp-szigeteki elnök szerint a vita jogi státuszát a Fülöp-szigetek Kína felett aratott győzelme tette egyértelművé a 2016-os, a hollandiai Hágában hozott választottbírósági döntésben, amely érvénytelenítette Peking hatalmas területi követeléseit a Dél-kínai-tengeren. Kína nem fogadta el az ítéletet.
„Sajnálatos, hogy a nemzetközi jog által biztosított egyértelműség ellenére a provokatív, egyoldalú és jogellenes cselekmények továbbra is sértik szuverenitásunkat, szuverén jogainkat és joghatóságunkat” – mondta Marcos hétfőn.
Ausztrália és a Fülöp-szigetek arra sürgették a regionális szomszédokat, hogy erősebben álljanak össze a jogállamiság fenntartásában a Dél-kínai-tengeren, ahol Kína több mesterséges szigeten helyőrséget épített, hogy megerősítse követeléseit.
Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök, aki ellenállt a nyomásnak, hogy állást foglaljon a regionális hatalmi harcban, hétfőn kijelentette: „Nincs problémánk Kínával”.
Kilenc ASEAN-vezetőt és Xanana Gusmão kelet-timori miniszterelnököt hivatalosan is üdvözölték a csúcstalálkozón kedden, a bennszülöttek hagyományos dohányzási ceremóniájával, amelyben leveleket égetnek.
Az ASEAN elvben beleegyezett Kelet-Timor felvételébe, és megfigyelői státuszt biztosított számára. Mianmar, amely a 10. ASEAN-ország, megtagadták a politikai képviseletet a találkozón, mivel nem sikerült megállítani az erőszakot, mivel 2021-ben egy katonai junta átvette az irányítást.
Gusmão kedden újságíróknak azt mondta, szeretné látni, hogy az ASEAN többet tesz a béke és a demokrácia helyreállításáért Mianmarban.
