Szeretne egészséges étrendet, amely megmenti a bolygót? Itt van, mit kellene enned hús helyett (új tanulmány)
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint Izland kulcsszerepet játszhatna az élelmiszertermelés jövőjében a Spirulina algák termesztésével, mint új fehérje-, vas- és esszenciális zsírsavforrással.
A „termőföldet és nyersanyagokat igényel, és üvegházhatású gázokat bocsát ki a légkörbe, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
Egy kilogramm marhahús előállításához körülbelül 1450 liter vízre és 340 négyzetméter termőföldre van szükség. Ezenkívül egy kilogramm hús előállítása körülbelül 100 kilogramm üvegházhatású gáz kibocsátásával jár.
Ahogy nő az állati fehérje iránti kereslet, úgy nő az állattenyésztés által okozott kár is. Erre válaszul az emberiség új utakat keres a táplálkozásbiztonság biztosítására, beleértve az alternatív fehérjeforrások, az alapvető vitaminok és ásványi anyagok biztosítását.
Egy új , Dr. Asaf Tzachor által vezetett, nemzetközi tudóscsoporttal együttműködve, a legmodernebb biotechnológiai rendszert értékelt, amely Spirulinát termeszt. A rendszert, amelyet a Vaxa Impact Nutrition, a következő címen találhatóON Power Geotermikus Park Izlandon.
Olvassa el még:
A tanulmány
A kutatócsoport megállapította, hogy az így előállított hús tápanyagtartalma fehérje, esszenciális zsírsavak és vas tekintetében felülmúlja a marhahúsét, és a hús egészséges, biztonságos és fenntarthatóbb alternatívájaként szolgálhat a mindennapi étrendben.
A kutatás szerint minden kilogramm marhahús, amelyet izlandi spirulinával helyettesítenek, a fogyasztók körülbelül 1400 liter vizet, 340 négyzetméter termőföldet és közel 100 kilogramm, a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok közel 100 kilogrammját takarítja meg.
Az algák továbbá különböző formákban fogyaszthatók, többek között nedves biomassza, illetve paszta, por vagy tabletta formájában. Az izlandi spirulina port például tészták, palacsinták és sütemények összetevőjeként használhatjuk, vagy ihatunk izlandi spirulina turmixot.
Az algákat, különösen a spirulinát, a Föld leghatékonyabb élelmiszertermelői között tartják számon, és különböző technikákkal termeszthetők.
Ebben a tanulmányban a Spirulinát zárt, ellenőrzött rendszerekben termesztik fejlett fotonikus kezelési módszerekkel (a kívánt hullámhosszúságnak való ellenőrzött kitettség).
Ez a biotechnológiai rendszer kivételesen ellenálló a környezeti és éghajlati viszonyok ingadozásaival szemben. A világ különböző régióiban modulárisan megvalósítható.
A Spirulina továbbá autotróf szervezet, és a fotoszintézistől és a szén-dioxid bevitelétől függ, ezért termesztése – sok alternatív fehérjeforrással ellentétben – eltávolítja az üvegházhatású gázokat a légkörből, és mérsékli az éghajlatváltozás hatásait.
Dr. Asaf Tzachor, a Reichman Egyetem Fenntarthatósági Iskolája állapította meg:
A táplálkozásbiztonság, az éghajlatváltozás enyhítése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kéz a kézben járhat. A fogyasztóknak mindössze annyit kell tenniük, hogy marhahús helyett egy kis izlandi spirulinát építenek be ételeikbe és étrendjükbe. Ez egészségesebb, biztonságosabb és fenntarthatóbb. Bármilyen változást is szeretnénk látni a világban, annak az élelmiszer-választásunkkal kell kezdődnie.
Kövessen minket a | | | |
Forrás:
Érdekelhet:
