Hírek

Svédország nem indít újra vizsgálatot az 1994-es balti-tengeri kompkatasztrófa ügyében

#image_title
378views

STOCKHOLM — Svédország nem indítja újra a nyomozást egy 1994-ben a Balti-tengeren elsüllyedt komp ügyében, amely 852 ember halálát okozta Európa egyik legsúlyosabb békeidőbeli tengeri katasztrófájában, miután az észtországi, finnországi és svédországi nyomozók nem találtak ütközésre vagy robbanásra utaló jelet – közölte az ügyész. Csütörtök.

Egy 2020-ban sugárzott televíziós dokumentumfilm egy lyukat mutatott be az M/S Estonia roncsának hajótestében, ami új vizsgálatot kért.

„Semmi sem utal arra, hogy hajóval vagy úszó tárggyal ütköztek volna, sem az orrban robbanás történt volna” – mondta Karolina Wieslander ügyész.

Azt mondta, hogy az észt hatóságok Finnország és Svédország közreműködésével végzett legutóbbi nyomozásai nem azt jelentik, hogy „bármi másra derült fény, ami okot ad arra, hogy bűncselekmény elkövetését feltételezzük”.

Az M/S Estonia 1994. szeptember 28-án súlyos tengerben elsüllyedt, 852 ember halálát okozva, többségük svéd és észt volt. A komp Észtország fővárosából, Tallinnból Stockholmba tartott, amikor körülbelül 30 perccel az első segélyhívás után elsüllyedt. A fedélzeten csak 137 ember maradt életben.

1997-ben Svédország, Észtország és Finnország egy jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy a komp elsüllyedt, miután az orrajtó zárai meghibásodtak egy viharban. A jelentés határozottan elutasította a lyuk elméletét, amely régóta a fedélzeten történt esetleges robbanásról vagy egy másik hajóval való ütközésről szóló találgatások középpontjában áll.

1995-ben a három ország megállapodott abban, hogy a roncs a katasztrófa áldozatainak végső pihenőhelye, és tiszteletben kell tartani. Körülbelül 758 holttest van sírva az autókompon, amely 80 méterrel (265 láb) fekszik a víz alatt.