Svédország elhárította az utolsó akadályt a NATO-csatlakozás előtt, miután Magyarország jóváhagyja az ajánlatot
A magyar parlament hétfőn megszavazta Svédország NATO-csatlakozási szándékának ratifikálását, ezzel véget vetve a több mint 18 hónapos késlekedésnek, amely meghiúsította a szövetséget, amikor a szövetség bővítésére törekszik válaszul Oroszország háborúja Ukrajnában.
A 188 igen szavazattal és hat ellenszavazattal megszavazott szavazás Magyarország szövetségesei hónapokig tartó vitájának a csúcspontja volt, hogy meggyőzzék nacionalista kormányát, hogy oldja fel Svédország tagságát. Orbán Viktor miniszterelnök kormánya benyújtotta a jegyzőkönyveket Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyására 2022 júliusában, de az ügy elakadt a parlamentben a kormánypárti törvényhozók ellenállása miatt.
Magyarország döntése Stockholm ajánlatának jóváhagyásáról megnyitotta az utat a NATO sorainak második bővítéséhez egy éven belül, miután 2022 májusában Svédország és Finnország is csatlakozási kérelmet nyújtott be a szövetséghez, miután Oroszország teljes körűen megtámadta Ukrajnát – ez a támadás állítólag a továbbiak megakadályozását célozta. NATO bővítés.
Új országok felvételéhez a NATO-tagok egyhangú támogatására van szükség, és Magyarország a szövetség 31 tagállama közül az utolsó, amely azóta támogatja. Törökország a múlt hónapban ratifikálta a kérelmet.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök „történelmi napnak” nevezte.
„Készen állunk, hogy vállaljuk a részünket a NATO biztonságáért való felelősségből” – írta Kristersson a korábban Twitter néven ismert X-en.
Orbán, jobboldali populista aki szoros kapcsolatokat épített ki Oroszországgal, azt mondta, hogy a svéd politikusok Magyarország demokráciáját kritizáló bírálatok elmérgesítették a két ország viszonyát, és vonakodáshoz vezetett a Fidesz képviselői között.
De a szavazás előtt a képviselőkhöz fordulva Orbán azt mondta: Svédország és Magyarország katonai együttműködése, valamint Svédország NATO-csatlakozása erősíti Magyarország biztonságát.
Orbán bírálta Magyarország európai uniós és NATO-szövetségeseit, amiért az elmúlt hónapokban nyomást gyakorolt kormányára, hogy lépjen tovább Svédország szövetségbe való felvétele érdekében.
„Többen próbáltak kívülről beavatkozni a vitáink (Svédországgal) rendezésébe, de ez nem segített, hanem inkább hátráltatta a kérdést” – mondta Orbán. „Magyarország szuverén ország. Nem tűri, hogy mások diktálják, akár döntéseinek tartalma, akár időzítése.”
Az elmúlt hétvégén amerikai szenátorok kétpárti csoportja látogatott Magyarországon, és bejelentette, hogy közös határozatot terjeszt a Kongresszus elé, amelyben elítéli Magyarország állítólagos demokratikus visszaesését, és felszólítja Orbán kormányát, hogy tegye lehetővé Svédország integrációját a NATO-ba.
Hétfőn több NATO-ország nagykövete tartózkodott a parlamenti ülésteremben a szavazás alatt. David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete újságíróknak azt mondta, hogy Svédország jóváhagyása „stratégiai jelentőségű döntés az Amerikai Egyesült Államok, Magyarország és a transzatlanti szövetség egésze számára”.
„Ez egy olyan döntés volt, amely eltartott egy ideig, és várjuk, hogy a folyamat gyorsan lezáruljon” – mondta Pressman.
A következő néhány napon belül várható volt az elnöki aláírás, amelyre Svédország NATO-ajánlatának hivatalos jóváhagyásához van szükség.
Kristersson, Svédország miniszterelnöke a múlt héten találkozott Orbánnal a magyar fővárosban, ahol úgy tűnt, több hónapos diplomáciai feszültség után döntő megbékélésre jutottak.
Megbeszélésüket követően a vezetők bejelentették egy védelmi ipari megállapodás megkötését, amely magában foglalja négy svéd gyártású JAS 39 Gripen sugárhajtómű magyarországi megvásárlását, valamint a meglévő Gripen flotta szolgáltatási szerződésének meghosszabbítását.
Orbán szerint a további vadászgépek „jelentősen növelik katonai képességeinket és tovább erősítik külföldi szerepvállalásunkat”, valamint javítják Magyarország részvételi képességét a közös NATO-műveletekben.
„Az, hogy egy másik országgal együtt NATO-tagok vagyunk, azt jelenti, hogy készek vagyunk meghalni egymásért” – mondta Orbán. „A védelmi és katonai kapacitásokról szóló megállapodás segít a két ország közötti bizalom helyreállításában.”
Robert Dalsjö, a Svéd Védelmi Kutatási Ügynökség vezető elemzője pénteken az Associated Press-nek elmondta, hogy Magyarország csak azután döntött, hogy végre feloldja ellenzékét, miután Törökország és elnöke, Recep Tayyip Erdogan januárban megszavazta Stockholm ajánlatát.
Miután a török szavazással az utolsó NATO-tartó lett, Orbánnak fel kellett mutatnia néhány eredményt kormánya késlekedése miatt – mondta Dalsjö.
„Erdogan háta mögé bújva Orbán játszhatna, piruettet csinálhatna” – mondta. „Aztán amikor Erdogan elmozdult, Orbán nem igazán volt felkészülve a pozíciójának megváltoztatására, és valami olyasmit kellett mutatnia, ami legitimálhatja a fordulatát. És ez a Gripen-alku lett.”
A hétfői szavazás csak egy téma volt a magyar parlament képviselőinek mozgalmas napirendjén. Szavazást tartottak Novák Katalin köztársasági elnök lemondásának elfogadásáról is, aki a hónap elején egy olyan botrány miatt mondott le, hogy kegyelmet adott egy férfinak, akit a gyermekek szexuális zaklatásának eltussolásáért ítéltek el.
Novák lemondásának elfogadása után a képviselők várhatóan Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét erősítik meg az ország új elnökévé. Hivatalosan március 5-én lép hivatalba.
