Hírek

Svájc drágán fizet azért, hogy blokkolja más országok katonai szállítását Ukrajnába: tavaly visszaesett a fegyverexport

#image_title
323views

A svájci fegyverexport több mint egynegyedével zuhant tavaly – jelentette be a kormány kedden, több kritikus pedig az ország semleges álláspontját okolta, ami megakadályozta a svájci gyártású fegyverek és lőszerek Ukrajnába irányuló reexportját – írja a Reuters.

svájci frankFotó: Imar de Waard / Alamy / Alamy / Profimedia

A hadianyagok exportja 27 százalékkal, 696,8 millió svájci frankra (788,06 millió dollárra) esett vissza – közölte a Gazdasági Államtitkárság (SECO). 2022-ben a teljes összeg 955 millió frank volt.

A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint Svájc régóta fennálló semlegességi politikája ellenére jelentős fegyvergyártó, 2022-ben a 14. helyen áll világszerte.

2023-ban Svájc 58 országba exportált hadianyagot, ami az előző évi 60-hoz képest, Németország volt a legnagyobb vevő, majd Dánia követte, amely nagy mennyiségű hadianyagot és kerekes páncélozott járműveket írt alá.

A SECO nem indokolta az export tavalyi visszaesését, de a Swissmem ipari szövetség rámutatott, hogy ebben szerepet játszott a svájci fegyver-reexport tilalom is.

Az ország semlegességi törvénye értelmében Bern nem hagyhatja jóvá a svájci gyártású hadianyagok Ukrajnának való átadását, amíg az érintett nemzetközi fegyveres konfliktusban van.

A semlegesség „dogmatikus értelmezése” meggátolta az újraexportot

„Néhány vállalat megrendeléseket veszített a svájci szabályozás miatti aggodalmak miatt, míg mások azt fontolgatják, hogy kevesebbet fektetnek be ide” – mondta Stefan Brupbacher, a Swissmem igazgatója a Reutersnek az adatok nyilvánosságra hozatala előtt.

2022-ben Spanyolországtól, Dániától és Németországtól megtagadták az engedélyt arra, hogy fegyvereket exportáljanak Ukrajnába, ami feszültté tette az országok közötti kapcsolatokat, és aggályokat vet fel a svájci fegyveriparban, amely magában foglalja a Lockheed Martin és a Rheinmetall multinacionális vállalatait, valamint számos kisebb vállalatot.

Swissmem rámutatott, hogy a svájci fegyveripar az exporttól függ, és nem támaszkodhat a svájci hadsereg keresletére a túlélés érdekében.

Brupbacher szerint a semlegesség „dogmatikus értelmezése” meggátolta azon svájci fegyverek és lőszerek reexportját, amelyeket más országok évekkel ezelőtt vásároltak, és sok állam félreértette Svájc álláspontját.

„Szeretnénk megszüntetni az újrakiviteli engedély szükségességét minden olyan ország számára, amely csatlakozik a Svájchoz hasonló nemzetközi fegyverkezési egyezményekhez. Ennek semmi köze a semlegesség jogi meghatározásához” – mondta.

Svájc egy évvel ezelőtt kijelentette, hogy nem változtat azon stratégiáján, hogy megtagadja a területén előállított fegyverek más államokba történő reexportálását, annak ellenére, hogy számos ország nyomást gyakorolt ​​arra, hogy fegyvert szállítson Ukrajnának.

Tavaly nyáron Svájc blokkolta a Ruag AG fegyvergyártó céget abban, hogy közel 100 Leopard 1 harckocsit adjon el egy olyan megállapodás keretében, amelynek értelmében azokat Ukrajnába küldték volna.