Szakvizsgáló Kimmo Elo A Parlamenti Kutatóközpont az STT szerint az elnökválasztási verseny szorosabb volt, mint azt a választások előtt közzétett közvélemény-kutatások mutatták.
– Igen, ez tette lehetővé a versenyt.
Amikor a szavazatok 100 százalékát összeszámolták, volt egy koalíciós jelölt írta Alexander Stubb szavazati arány 51,6 százalék. A Zöldek által támogatott Szavazószövetség jelöltje Pekka Haavisto ismét 48,4 százalékos szavazati arányt kapott.
„Ha egy kutató szemszögéből nézzük, igen, ez részben megerősíti, hogy a társadalom értékrendjében jobban elmozdult” – mondta Elo.
A választási kampány általában nagyon erősen zajlott a NATO és Oroszország által indított agressziós háború kontextusában – mondta Elo.
„Stubb a kutató fülébe talán inkább olyan nyelven beszélt, amelyet a választók jelenleg elvárnak. Vagyis elég határozott biztonságpolitika és a katonai biztonság nyelve. Természetesen Haavisto is beszélt erről, de tágabban is” – mondta.
Helsinki Egyetemi kutató az egyetemen Jenni Karimäki azt is elmondja, hogy a választás eredménye a jobb-bal felosztást tükrözi, jóllehet gazdaságpolitikai kérdések közvetlenül nem kerültek szóba a választásokon.
Bár személyi választásról van szó, és a jelöltek sok kül- és biztonságpolitikai kérdésben meglehetősen hasonlóak voltak, a jelöltek között saját politikai referenciacsoportjukon keresztül lehetett különbséget tenni – mondja.
„Amikor ebből ismét a jobbközép és a balközép harca lett, ami a közvetlen népszavazás második fordulójában volt, ez talán azt mutatja, hogy az általános választók inkább Stubb mellé állnak.”
Az utolsókban konkrét nagy téma azonban nem merült fel a választási vitákban, ami egyértelműen az egyik jelölt mögé fordította volna a választókat – becsüli Elo.
„Természetesen az atomfegyverekről szóló vita például befolyásolhatta azokat a szavazókat, akik ezt a kérdést hangsúlyozzák” – mondta.
Elo szerint a választási kampány egészen civil maradt a végéig.
„Nagyon szép volt, de azt is jelentette, hogy nem akartunk rettenetesen nagy kockázatot vállalni. Például nem mentél konkrétan jelentkezni Olli Rehnin (választók egyesülete és központi) ill Jussi Halla-ahon (ps) szavazatok, bár szavazóik ennek ellenére királycsináló szerepet játszottak.”
Haza a részvétel 70,7 volt, vagyis a várakozásoknak megfelelően elmaradt az első fordulótól.
„Az a tény, hogy a szavazati arány továbbra is ilyen alacsony marad, bizonyosan megvan a maga jelentése ezen a ponton. A részletesebb elemzésekből több kiderül, de láthatóan az alapfinnek és Rehn szavazói közül sokan otthon maradtak. Különösen Kelet- és Észak-Finnországban úgy tűnik, hogy a részvételi arány nagyon sokat esett” – mondja Elo.
Elo szerint úgy tűnik, hogy azok, akik az alap finnek szavazóurnájához jártak, inkább Stubb mögé csoportosultak.
Karimäki azt is úgy becsülte, hogy Haavisto számára nagyon fontos volt a szavazási tevékenység.
