Sote | A jóléti régiókban a hiányok miatt folytatódnak a kemény megtakarítások – „Ez messze van az önkormányzástól” – mondja a regionális döntéshozó

Kettővel a jóléti területen a gazdasági hiány egyértelműen tovább nő az idén 2023-hoz képest.

A Pénzügyminisztérium által gyűjtött adatokból kiemelkedik Kainuu és Kymenlaakso, ahol az idei hiány még mindig egyértelműen nagyobb, mint a kezdő 2023-ban. A hiány azt jelenti, hogy a régió kiadásai meghaladják az állam által rájuk szánt összeget. feladataik ellátásához.

Etelä Savo, Etelä Karjala, Kanta-Hämee, Satakunta, valamint a Vantaa és Kerava jóléti régiókban a hiány az idén tartósan a tavalyi szinten marad.

Más régiókban az idén csökken a hiány, ha csak a régiók költségvetése tartja magát. A Pénzügyminisztériumnak kétségei vannak afelől, hogy túl sok az optimizmus a költségvetésekben, főleg, hogy egyes régiók még nem döntöttek minden kiigazítási intézkedésről.

A feltételezések szerint 2025-ben és 2026-ban minden régió többletben lesz.

A feleslegessé válás megköveteli a szolgáltatások központosítását minden területen, azok hatékonyabbá tételét, az intézkedések adaptálását és az átfedő tevékenységek visszaszorítását. Egyes régiók yt-tárgyalásokat folytattak, ahol a cél elsősorban az adminisztratív és nem az ápolószemélyzet volt.

Szociális– az egészségügyi és mentési munkálatokért felelős jóléti területek pedig 2023 elején kezdték meg működésüket. A feladatokat az önkormányzatoktól ruházták át rájuk.

Arra lehetett számítani, hogy az első év gazdaságilag befagy az átmeneti időszakban, de a régiókban a korábban feltételezettnél is nagyobb nehézségek adódtak.

Tavaly a vártnál nagyobb, összesen 1,35 milliárd eurós hiányt produkáltak a régiók, ami finnenként 244 euró. Idén 870 millió euróra, lakosonként 156 euróra prognosztizálják a hiányt.

A törvény szerint a mérlegben felhalmozott hiányt három éven belül fedezni kell, különben fennáll a veszélye annak, hogy a Pénzügyminisztérium elbírálási eljárást indít. Az értékelési eljárás eredményeként a jóléti terület megszüntethető, vagy más jóléti területtel összevonható.

Ez azt jelenti, hogy a régióknak 2026 végéig kell megfordítaniuk gazdaságukat.

A jóléti területek helyzetét szerdán ismertető Pénzügyminisztérium és a Szociális és Egészségügyi Minisztérium illetékesei aggodalmukat fejezték ki a területek két kasztba osztása miatt. Tanszékvezető Ville-Veikko Ahonen ennek oka, hogy egyes területek túl lassan léptek fel.

Mindenki a jóléti régióban regionális tanács működik, amely dönt a régió költségvetéséről és felvázolja a régió szolgáltatásait.

A költségvetés szerint a Kainuu jóléti térség idei hiánya 27 millió euró, ami meghaladja az előző évi 19 millió eurós hiányt. A regionális tanács elnöke Anne Lukkari (középen) azt mondja, hogy Kainuu a költségvetését a realizmus alapján akarta elkészíteni. Ez tavaly is megtörtént, év közben pedig csökkent a prognosztizált hiány.

„Az értékelés reális alapon történik, amiből aztán elkezdünk írni. Nem a reményt a reményért költségvetést készítjük” – mondja Lukkari.

A régió több fejlesztési programot is indít a gazdaság kiegyensúlyozására, például a szolgáltató hálózat megújításával. Lukkari szerint ezek hosszú távú projektek.

Tavaly a regionális tanács kapta a legtöbb visszajelzést, miután felszámolta a hétvégi segélyszolgálatot két településtől, Kuhmótól és Suomussalmitól.

„Számunkra nem csak a pénz a lényeg, hanem az is, hogy honnan szerzünk alkalmazottainkat” – mondja Lukkari.

Észak-Ostrobothnia a jóléti terület a Pénzügyminisztériumtól dicséretben részesült, amiért döntéshozói a reformok élére álltak. A tavalyi 84 millió eurós hiányt idén csökkentik, de így is 60 millió euró.

A regionális tanács elnöke Kai Pajala (központi) elmondja, hogy a régió a működés első évében 40 millió eurós megtakarítást ért el, most novemberben döntött a tanács az idei évre 90 millió eurós megtakarításról.

A régiónak az Oulu Egyetemi Kórház beruházása miatt további hitelfelvételi jogkörre volt szüksége az államtól, a termelékenységi és gazdaságossági program nélkül pedig nem kapták volna meg.

A területen a kórtermeket már bezárták, és digitális szolgáltatásokkal bővültek. A jövőbeni megtakarításokról hamarosan döntenek.

Pajala szerint a jóléti területek valósága nem úgy alakult, ahogy ígérték. Túl szűk neki a menetrend.

„Kicsit túl messzire mentünk a gazdaság elé. A Pénzügyminisztérium egy kicsit túlságosan is irányít bennünket. Ez messze van az önkormányzattól, a döntéshozók háttal a falnak vannak támasztva.”

Pajala szerint a régió 2026 végére fedezni tudja a hiányokat, de akkor mindennek sikeresnek kell lennie. Az állam világossá tette, hogy nem érkezik többletfinanszírozás.