Lahti
Egyaránt tíz éve Iivo Niskasból olimpiai bajnok lett, az egész nemzet házi kedvence és Finnország egyik legnagyobb szupersztárja.
A páros sprint ugrás után Niskanen vállát évről évre borzasztó várakozások terhelték. Négy rangos versenyarany és ugyanennyi tompa érem hat különböző rangos versenyen tagadhatatlan válasz.
Azonban ebben és a tavalyi szezonban sem lehetett elkerülni a gondolatot, hogy Niskanen karrierje halványul-e. A planicai világbajnokság komoly csalódás volt, és a télen nem volt a legjobb a menet, néhány pillantást leszámítva.
„Egészségügyi szempontból kihívásokkal teli volt ez a szezon, tavaly pedig ott volt a koronavírus, így persze kívülről úgy tűnhetett, hogy nincs rendben minden. Valójában a motivációm ebben a szezonban sokkal jobb volt, mint hosszú idő óta. A tavalyi év után meg akartam mutatni. A Planica nagyon sokat hagyott a fogüregben” – mondja Niskanen.
„„A normál távok nem különböznek vészesen az állóképességi futástól, ahol a nagyon öregek is sikeresek lehetnek.”
A 32 éves Niskanen szilárdan hisz abban, hogy még sokat kell adnia a pályán. Niskanen egy vad forgatókönyvet villant fel, amely megsemmisíti a feltételezéseket, miszerint a 2026-os milánói olimpia után szögre akasztaná sícipőjét.
„Ha nincs olyan súlyos sérülés, ami miatt abbahagynia kellene, akkor a közeljövőben nem fog bekövetkezni pályafutása vége. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy síeljek a 2029-es Lahti-világbajnokságon” – árulta el.
„Egy cseppet sem fordult meg a fejemben, hogy már eldöntöttem egy évet, amikor abbahagyom.”
Nyak 37 éves a Lahdeni Játékok idején. A tavalyi sí-világbajnokságon mindössze egy 35 év feletti síző ért el éremig.
Másrészt pl Anders Auckland sikeres volt a Ski Classics sorozatban, amikor még az ötvenes éveiben járt, és biatlonsíelő volt Ole-Einar Björndalen 44 évesen vb-bronzot ünnepelt – mutat rá Niskanen.
Négy évvel idősebb Iivo-nál Kerttu– nővér pályafutása legjobb lövését abban az évben érte el, amikor betöltötte 34. életévét.
„Harminc éven felüliek kevesen tudnak sprintet teljesíteni, de a normál távok nem sokban különböznek az állóképességi futástól, ahol az egészen idősek is sikeresek lehetnek. Eddig a pillanatig sikerült megingatnom a kitartási tulajdonságaimat. Az már más kérdés, hogy milyen távokat síelek. A sprint egy teljesen más történet” – mondja Niskanen.
„„Pontosan tudom, hová megyünk. Néha sok mindenről lemaradtam, és voltak nehéz napok is.”
Az abszolút csúcson maradáshoz csillapíthatatlan éhségre van szükség. Niskanen nem küzd a motivációval, pedig gyakorlatilag mindent elért a sípályákon, amit lehet.
Tuunepalon is feltűnt ezen a télen. Niskanen továbbra sem veszi félvállról a veszteségeket.
„Az önfejlesztés még mindig lángra lobban. Ezért sok tesztet végzek, amivel abszolút össze tudom hasonlítani a tulajdonságaimat a korábbiakkal. Nagyon sok gyakorlási dolgon gondolkodtam, amivel még jobban fejleszthetném a kapacitásomat.”
Niskanen szerint sok teljesítményteszten még mindig legalább azt a szintet fogja elérni, mint a 2022-es, három olimpiai érmes szezonban.
„Pontosan tudom, hová megyünk. Néha nagyon lemaradtam, és voltak nehéz napok, és a legjobb hangulat nem feltétlenül a tesztnapon történik. Persze, ha a pekingi 15 km napján tekertem volna a szőnyeget, akkor biztos lett volna valamiféle eredmény.”
Habár Niskanen egyelőre nem gondolkodik a kilépésen, nyugdíjas napjaira már terveket szőtt. A síhős tavaly apa lett, de nem szándékozik főállású nevelő vagy szabad ura lenni utódainak.
„– A szezon tele volt kihívásokkal.
„Érdekes dolgok jönnek. Biztosan nem akarok a babérjaimon nyugodni. Van egy ötletem, hogy mit fogok csinálni, de később dolgozunk rajtuk.”
Most és az elkövetkező években is szigorúan a versenysíelésen lesz a hangsúly. Niskanen legjobb célja az egészség megőrzése, mert a betegségek most két szezont tönkretettek.
Az elmúlt hónapokban a Niskase-val kapcsolatos figyelem nagyrészt a különféle forgatagokra és a szerény sítempó egekbe szökésére összpontosult.
A férfi maga is szigorú maradt, és bejelentette, hogy legalább két napon keményen síelni fog: múlt szombaton Lahtiban, jövő vasárnap pedig a holmenkolleni 50 km-es hagyományos síversenyen, amelyet pályafutása során még egyszer sem nyert meg.
Niskanen elismeri, hogy az utóbbi idők nem voltak túl könnyűek.
„A szezon tele volt kihívásokkal. Közel sem tudtam annyira az edzésekre koncentrálni, mint szerettem volna. Nem tudtam optimálisan működni az edzéseken, de kompromisszumokat kellett kötnöm ahhoz, hogy egyáltalán síelhessek.”
