Síelés | Így került a szakadék szélére a finn síelés – egy bátor jelentkezett mentőmunkára

finn a síelés helyzete annyira riasztó, hogy csak a rendkívül bátor vagy egy igazi síelő mer lépni.

A Finn Síszövetség szövetségi tanácsa három héten belül választ utód elnököt Markku Haapasalmiban. Eddig csak egy személy regisztrált nyilvánosan jelöltként.

Ő a sífutás elnöke, az Eerikkiläi Sportfőiskola emberért és kultúráért felelős igazgatója. Sirpa Korkatti.

Korkatti kívülről ismeri a finn síelést és a sportpályát. Eerikkilä előtt többek között klubfejlesztőként, az SLU központi sportszervezeténél fejlesztési igazgatóként és a KPMG tanácsadó cégnél sportszakértőként dolgozott.

Emellett Korkatti számos bizalmi pozícióban dolgozott a síelés területén. Tagja a Síszövetség elnökségének is.

letettem a telefont emellett más személyek is kérhetik az elnök helyettesítését. A választási bizottság azonban még a jelöltek számát sem közölte, és senki más nem regisztrált nyilvánosan a versenyre.

Nem kínos a Síszövetség számára, hogy az elnökválasztás nem vonz több jelöltet?

„Sokat elmond a szervezet státuszáról és vonzerejéről, hogy nem könnyű jelölteket találni” – mondja Korkatti.

A síelés továbbra is a média és a padsportolók kedvence, a finnek pedig őrülten síelnek. Szervezett nemzeti mozgalomként és élsportként azonban a finn sízés sokkal jobb időket látott.

A síszövetség pénzügyei évről évre mélyre nyúlnak, az aranyidőkhöz képest ma már töredéke van a junior síelőknek. A klubpálya is szétszórt. A sztársízők hamarosan nyugdíjas korúak lesznek, és feltörekvő tehetségekben sincs hiány.

Korkatti elismeri, hogy a Síszövetség a végső kérdésekkel néz szembe. Ezért kell egy megfelelő változás, új stratégia és kultúraváltás.

„A Síszövetség 2.0-ról beszélnék. Mindig lemaradtunk.”

Korkat szerint újra kell fogalmazni a síszövetség felhatalmazását: mire van szükség, mik a célok, mi történik, és mindenekelőtt hogyan.

A síszövetségnek el kell foglalnia minden versenyző helyét a követés helyett.

„

„Például a válogatottak útiköltsége egyértelműen meghaladta a tavalyi szezonban tervezettet, és idén is így lesz, pedig megemelték a keretet.”

Korkat tézisei így foglalhatók össze: A síszövetségnek rendbe kell tennie pénzügyeit, gazdálkodását, döntéshozatalát, össze kell fognia a síelőket.

„A nagy képben a síelés elvesztette a közös munka kultúráját. Nehéz rávenni a klubok képviselőit, hogy vegyenek részt közös rendezvényeken” – mondja.

Korkat szerint a legfontosabb a gazdaság megújítása. Ha ez rendben van, be lehet fektetni olyan alapvető tevékenységekbe, mint az élsport és a klubtevékenység.

Nagyon magas rámutat arra, hogy a Síszövetség egy kivételesen kereskedelmi sportági szövetség, amely a jövedelemváltozás szempontjából értékes médiajogokkal rendelkezik.

„Nagyon fontos, hogy a rendező városokkal és partnerekkel együtt biztosítsuk, hogy megtarthassuk a már meglévő világbajnokságokat.”

A síszövetségnek már most is erős partnerhálózata van, de Korkat szerint lehetne több partnerség, és ezek értéke is magasabb lehet.

A síszövetségnek jobban meg kellene értenie azt is, hogy manapság milyen megfontolást igényel a partnerség.

A pénzügyekbe való befektetés egyben például a kiadások pontosabb nyomon követését és a gyors döntéshozatalt is jelenti, ha a bevétel és a kiadás nem egyezik.

A pénzügyi gazdálkodás nem volt erőssége a síszövetségnek, és ez az adósság egyik oka. A 2017-es Lahti-világbajnokságon elszenvedett vereségek továbbra is nehezítik az egyesületet, a Helsinki Ski Weeks-t pedig balszerencse gyötörte.

Máshol is folyamatosan gyűlnek a mínuszok.

„Például a válogatottak útiköltsége egyértelműen meghaladta a tavalyi szezonban tervezettet, és idén is így lesz, pedig megemelték a keretet.”

Szükség esetén megtakarítást is kell találnia.

„Hosszú távon néha ezt is meg kell tenni, és ekkor mérik a döntéshozatalt. Megoldjuk a problémákat sebtapasz segítségével, vagy képesek vagyunk olyan döntéseket hozni, amelyek valóban befolyásolják a kiváltó okokat?

Egy sípályán mindenesetre nagy döntések várnak rá, ha szárazföldre akarja vonszolni magát.

A Síszövetség rendelkezik-e hozzáértő személyzettel a változtatások végrehajtására?

„Stratégia-orientált ember vagyok. A stratégia határozza meg, hogy milyen kompetenciákra és milyen emberekre van szükség. Amikor felismerjük, hogy változásra van szükség, átgondoljuk, mit kell tennünk a változás érdekében. És ugyanilyen fontos elgondolkodni azon, hogy melyek a változás akadályai.”