Síelés | Egy finn kenési guru heves állítása: ezt a vitatott tesztet könnyen meg lehet csalni

Nemzetközi a síszövetség (Fis) által elrendelt fluorid tilalom volt a domináns beszédtéma ebben a síszezonban.

Most két finn kenési szakértő dob több vizet a tűzhelyre. Ezek szerint a fluortesztekkel lehet csalni.

„Erre már konkrét bizonyítékok is vannak – állítja a síkarbantartó veterán Ilkka Lamminsivu”amely régóta képviseli az olasz Star és a német Zipp krémmárkát.

– A bizonyítékokat a januári Vöyriben megrendezett országos bajnokságon szereztük be.

A Fis betiltotta a fluoridos krémek használatát, de a tilalom nem vonatkozik a finn nemzeti versenyekre. Vöyri azonban ugyanazt a fluortilalom ellenőrző eszközt használta, mint például a vb-n, mert fluormentes krémekkel várták a sportolókat.

„Egy bizonyos keverékkel az eszköz hamisíthatónak tűnik” – mondja Lamminsivu, aki több mint 30 éve dolgozik a kenőcsök üzletében.

„Vöyriben több pár síléc átment a teszten, amelyek talpába ​​fluoridos krémet is kevertek. A tesztkészüléket a Síszövetség szakértője használta, így hozzáértő kezekben volt a teszt.”

„

Egy bizonyos keveredés miatt a készülék becsaphatónak tűnik. Több sílécpár is átment a teszten, amelyek talpába ​​fluoridos krémet is kevertek.

Ugyanaz állítja egy korábbi országos szintű síelő Sami Heiskanenaki egész télen aktívan tesztelte a síléceket fluortartalmú és fluormentes síkrémekkel egyaránt.

„Én magam nem voltam Vöyriben, de két síelőnek adtam a kenési utasításokat, ami véleményem szerint lehetővé tette a teszteszköz becsapását. A verseny után a síelők azt mondták, hogy remekül teljesítették a tesztet, pedig a sílécük talpán fluoridos krém is volt” – mondja Heiskanen sívállalkozó.

„Természetesen a tesztelő berendezés nagyon érzékeny, és ha valaki csalásra akar hagyatkozni, annak rendkívül óvatosnak kell lennie.”

Lamminsivu és Heiskanen is azt állítják, hogy az a vágyuk, hogy megtudják, megbízható-e a tesztkészülék.

„Úgy gondolom, hogy létfontosságú annak kiderítése, hogy a teszteszköz hézagmentesen működik-e vagy sem. Ez minden sportoló érdeke” – indokolja Heiskanen.

„Itt csak a sportolóknak keresünk igazságot” – látja Lamminsivu.

Finnországban csak egy szabványnak megfelelő eszköz van használatban. Értéke 40 000 euró körül mozog.

A fluor ban tesztkészüléke infravörös sugárzással megvilágítja a síléc alját, majd a visszaverődésből frekvenciakonverziót hajt végre, amivel megállapítják, milyen anyag van a síléc alján.

A készülék érzékenységét január közepén az észtországi Otepää-ben rendezett Scandinavia Cup versenyen erősítették meg, ahol négy finn síző megbukott a fluorid teszten.

Finnország karbantartási vezetőjeként dolgozott Észtországban Mika Strömin a két elutasítás oka a sílécek gondatlan tisztítása volt, ami a síelők felelőssége volt. A régi fluoridokat nem tisztították meg kellően pontosan, amikor a határérték 1,0 volt a korábbi 1,8 helyett.

„A másik két sportolónak nem volt gond a takarítással, de a fluorid korszakában sokat síelt és púderezett régi síléceken síelték a versenyt. A 20 kilométeres versenyen annyira megviselték a fluormentes krémet, hogy előtérbe kerültek a talp pórusaiban maradt régi fluorok” – magyarázta akkor Ström.

Hogyan sikerült a Lamminsivu és Heiskanen által kihozott próbacsalás a Vöyrinél? És egyáltalán hogy lehetséges ez?

A páros hangsúlyozza, hogy a használt kenőeszközöknek „nagyon tisztáknak” kell lenniük.

„A síléceket nagyon alaposan meg kell tisztítani, és a felszerelésben egyébként sem lehet régi fluorid maradvány” – mondja Heiskanen.

– Ezt követően elkészítjük az igazi koktélt.

Heiskanen Vöyri szerint fluormentes paraffinos krémet először a teszteken átesett sílécek talpára kentek.

„Ezután 40 százalék régi fluoridos porkrém és 60 százalék fluormentes por keverékét terítették rá. Ez legalább ezúttal elég volt ahhoz, hogy átmenjen a teszteken” – mondja.

Lamminsivu hasonló módon mesél a módszerről.

„Azok, akik a fluorid tilalom mellett döntöttek, úgy tűnik, nem tudták, mit csinálnak. Ha a tesztelés nem nyílt végű, akkor a fluorozással hatalmas különbségeket lehet elérni a versenytársakhoz képest” – mondja.

„Sajnos úgy tűnik, hogy a tesztben nincsenek hiányosságok.”

„

Akik a fluorid tilalom mellett döntöttek, úgy tűnik, nem tudták, mit csinálnak. Ha a tesztelés nem hézagmentes, akkor a fluorszűrős versenytársakhoz képest óriási különbségeket lehet elérni.

Heiskanen szerint öt fok feletti fagypontnál szinte nincs csúszásbeli különbség a krémek között.

„Amikor közelebb kerülünk a nulla hőmérséklethez, jelentősen megnő a különbség a fluortartalmú krémek javára. Minél nedvesebb a hó összetétele, annál fontosabb a krém” – hangsúlyozza Heiskanen.

„A nedves időben a különbség akár másfél perc is lehet, ha nem több, de 10 kilométeres út alatt a fluoridos krém javára.”

Lamminsivu azt mondja, hogy meglepte az idei szezon világkupa-versenyein tapasztalt hirtelen különbségek a sílécek működésében. Jó néhány olyan sportoló volt, aki ideges volt a Fis-teszteken.

A Lamminsivu továbbra sem gyanít szisztematikus csalással egyetlen országot sem, inkább a fluortesztelés hátrányaira kíván rávilágítani.

„Véleményem szerint a legnagyobb probléma azzal kapcsolatos, hogy a sílécek tapadási területeit egyáltalán nem tesztelik” – mondja.

„A hagyományos síelésnél a markolat kenésének csúszása a legmeghatározóbb tényező, és a markolat kenőanyagaiban is fluort használnak. A fluor fogantyúkat a nedvesség taszítására fejlesztették ki, vagyis csökkentik a fagyveszélyt fagypont alatti hőmérsékleten.”

Finnország a terepcsapat karbantartó csapatának vezetőjének Heikki Tonternek Vöyr tesztcsalásáról szóló állítások a játékokon teljesen meglepőek.

„Semmit nem hallottam róla” – mondja Tonteri.

Elhiszi, hogy a tesztkészüléket meg lehet téveszteni egy bizonyos keverékkel, ha a kenőberendezés és a síléc tisztán marad a korábbi fluoridmaradványoktól?

„Nehéz válaszolni, ha nincs tapasztalatom vele. Azt hiszem, a tesztkészülék nem lenne becsapható, de nem lehetek biztos benne. Még ha a trükk működne is, akkor is fennállna az elkapás veszélye. olyan nagyszerű, hogy válogatott szinten szerintem senki sem folyamodott megtévesztéshez” – mondja Tonteri.

„Nagyon szeretnék bízni abban, hogy mindenki őszinte ebben a tekintetben. Egyértelmű az álláspontom: a finn válogatott nem is fog játszani egy ilyen ötlettel, mert ha szürke zónába kerülne, akkor biztosan baj lenne. egy bizonyos ponton.”

Tonter szerint a világbajnokságon nem lenne egyszerű csalni.

„Legalábbis a válogatottak szervizkamionjaiban nem lehetett fluort használni, mert azonnal kikerülne. Tehát a kenést máshol kellene elvégezni.”

A telek úgy gondolja, hogy a fluorid tilalma üdvözlendő reform volt.

„Természetesen nyáron még szkeptikus voltam ezzel kapcsolatban, de a vb-n minden mérés jól sikerült. Külön örülök, hogy most már sokkal könnyebben kapnak levegőt karbantartóink” – hangsúlyozza Tonteri.

„Korábban jó szűrőink és porszívóink voltak, de most teljesen más a levegő tisztasága a teherautónkban.”

Környezeti okokra és egészségügyi veszélyekre hivatkozva a Fis betiltotta a fluoridos krémeket. A Fis szerint a fluoridos krémek egészségre veszélyes vegyületeket tartalmaznak.