„Jel” a fegyveripar számára? Az AFP szerint az Ukrajnába való lőszerszállításért küzdő Európában a német Rheinmetall gyártó hosszú távú beruházást hajt végre egy új kagylógyárral és a termelés tízszeresére növelésével.
155 mm-es lövedékek Fotó: APFootage / Alamy / Alamy / Profimedia
Olaf Scholz kancellár hétfőn letette a leendő gyártóüzem alapkövét az ország legnagyobb védelmi ipari komplexumában, az Unterlüssben, Észak-Németország erdős síkságain.
2025-től 155 mm-es tüzérségi lőszert fog gyártani, azzal a céllal, hogy kapacitását fokozatosan évi 200 000 lövedékre növeljék.
A kancellár szerint ez „jelzés” az európaiak számára, akik arra hivatottak, hogy erősítsék meg a kontinens védelmi ipari bázisát, előnyben részesítve a hosszú távú és csoportos megrendeléseket.
„Vissza kell térnünk a nagyüzemi fegyvergyártáshoz” – hangoztatta Olaf Scholz.
Tervezés
Annak ellenére, hogy az uniós országok több milliárd euró értékben szállítottak fegyvert Ukrajnának az orosz invázió kezdete óta, még mindig messze vannak attól, hogy elegendő kapacitással rendelkezzenek az ország hosszú távú támogatására és saját készleteinek feltöltésére.
Ez azonban „sürgős szükségszerűség. Mert bármennyire is kemény ez a valóság, nem élünk békeidőben” – hangsúlyozta a kancellár, aki számára Vlagyimir Putyin orosz elnök „birodalmi ambíciói” „nagy veszélyt jelentenek”.
Ebben a helyzetben „aki békét akar, annak sikerülnie kell elrettenteni a potenciális agresszorokat” – mondta a kancellár.
Ennek eléréséhez az EU-27-nek „szorosabb” ipari együttműködésre van szüksége.
„Az erős védelemhez erős ipari bázisra van szükség. Ez akkor valósul meg, ha mi, európaiak egyesítjük megrendeléseinket, ha egyesítjük erőforrásainkat, és így kilátásokat kínálunk az iparágnak a következő 10, 20 vagy 30 évre” – hangsúlyozta.
Scholz elismerte, hogy Németország régóta rossz példa, mert fegyverkezési politikáját „úgy folytatták, mintha autót vásárolna”, míg a védelmi iparnak hosszú távú tervezésre van szüksége ahhoz, hogy új képességekbe fektessen be.
„Ha két-három év múlva szeretnék venni egy Golfot, akkor tudom, hogy raktáron lesz” – mondta az autós metaforával.
De „a tankok, tarackok, helikopterek és légvédelmi rendszerek nem kaphatók a polcról”, és ezekre a rendelésekre garanciát kell vállalni.
A Rheinmetall célja, hogy 2025-ig évi 700 000 tüzérségi lövedéket állítson elő, az idei 400 000-ről 500 000-re. Ukrajna orosz inváziója előtt mindössze 70 ezret gyártott.
Akár hárommillió kagyló
Armin Papperger, a Rheinmetall vezetője mondta az AFP-nek, hogy Németország legnagyobb fegyvergyártója „már nagyobb gyártási kapacitással rendelkezik, mint az Egyesült Államoké” 155 mm-es lövedékek tekintetében.
A jövőben „az Egyesült Államok évente egymillió, Európa pedig két-három millió kagylót szeretne előállítani az európai partnerek uniójának köszönhetően” – tette hozzá.
Március végén a tavaly Ukrajnának ígért millió kagylónak csak a felét szállítják az európaiak.
Az unterlüssi Rheinmetall komplexum már 120 mm-es lövedékeket gyárt az ukrán fronton használt Leopard 2 harckocsikhoz. A gyártási ráta a 2022 előtti évi 60 000 darabról 240 000-re nőtt.
De mivel naponta több ezer lövedéket lőnek ki, az ukrán csapatoknak nagyon nagy és sürgős szükségük van arra, hogy megpróbálják visszaverni az orosz inváziót.
Az európai országok hadseregeinek pedig megvannak a maguk hiányosságai. Évekig tartó csekély befektetés után a német hadsereg készletei kiürültek, a lőszerszükségletet pedig a Rheinmetall mintegy 40 milliárd euróra becsüli.
Dmitro Kuleba külügyminiszter egy valódi „egységes védelmi piac” létrehozását szorgalmazta az EU-ban, amitől a 27 tagállam még messze van.
