Undorító A rüh a közelmúltban helyi járványokká fajult Finnországban, amelyek különösen az óvodákban és idősotthonokban fordultak elő.
A viszkető atkákat nehéz és drága megszabadulni, ha már kellemetlenné válnak. Az esetek már néhány éve szaporodnak.
Van okuk különösen aggódni az edzőteremben előforduló fertőzések miatt?
A szakértők szerint nem. A józan ész és a rendszeres jó higiénia elég.
„Nem látom, hogy jobban kellene aggódni a konditeremben” – mondja a KIHU Élsport Intézet orvosa. Krista Tapaninaho.
„Általában azonban ébernek kell lenni, mert sok a rüh mindenhol, ahol az emberek szorosan érintkeznek. Tehát tulajdonképpen ez semmiképpen nem ehhez a sportághoz kapcsolódik, hanem az általános betegséghelyzethez.”
Hosszantartó, 5-10 percig tartó bőrkontaktus esetén a fertőző rühes atka az emberi testen kívül rosszul él. Megfertőződhet például ugyanazon textíliák vagy törölközők használatával, de a rühes atka nem él kemény felületeken.
Még egy közös edzőszőnyeg sem valószínű, hogy rühet terjeszt.
„Elméletileg lehetséges, de elég valószínűtlen” – mondja Terveystalo foglalkozás-egészségügyi szakembere. Toni Vanni.
„Az ugrószőnyegek anyaga azonban annyira műanyag, hogy az atka sem élvezi túl jól. Talán a puha szövetek vagy a kanapék nagyobb valószínűséggel lehetnek ott, ahol megtapadnak” – elmélkedik Vänni.
Sportklubok és utánpótlás csapatok THL főorvosa Leif Lakoma nem tekintik a szokásosnál magasabb kockázati csoportnak.
„Persze ez attól is függ, hogy milyenek a kapcsolatok, milyen életkorúak a gyerekek” – mondja Lakoma.
„Lehetséges, de a szükséges fizikai érintkezésnek elég tartósnak kell lennie.”
Tapaninaho nemrégiben két rühjárvány által érintett sportcsapatot látott el. Az öltözői viszonyokat olyannak látja, ahol elvileg az átlagosnál valószínűbb lehet a rüh terjedése. A csapatok tagjai például utazás közben is szoros kapcsolatban vannak.
Ugyanebben a leheletében hozzáteszi, hogy sajnos nincs ellenőrzött tényinformációja az ügyben.
„Igen, minden, ami a társadalom többi részében történik, tükröződik a sportban” – mondja Tapaninaho.
„Néhány sportolónál jelentkeztek rühre alkalmas tünetek, és akkor figyelembe kell venni, hogy a csapat is szoros kapcsolat. Ezért egyszerre gondoskodtunk az egész csapatról.”
Vänni véleménye szerint ebben az esetben a fertőzés kockázatának csökkentése ésszerű módja lenne, ha az öltözőben a ruhákat egyértelműen elválasztják egymástól.
Hosszan tartó sok sportágban vannak kapcsolatok, főleg az edzéseken.
Ezek közül a legnyilvánvalóbb a birkózás. A birkózószövetség ügyvezető igazgatója Pasi Sarkkinen az egyesület szerint fertőzésről nem érkezett jelentés, de szinte biztosnak tartja, hogy birkózókörökben is előfordultak fertőzések.
„Amikor még a normál populációban is növekszik, szoros érintkezés esetén a kockázat megnőtt, akárcsak az influenza esetében” – mondja Sarkkinen.
A birkózásban lehetetlen elkerülni a szoros érintkezést. Sarkkinen szerint ez az oka annak, hogy az edzők tisztában vannak az ilyen dolgokkal, és nagyon alacsony küszöbnél avatkoznak be, például a potenciálisan fertőző bőrproblémák esetén.
„Minden versenyen a mérleggel kapcsolatban orvosi kivizsgálást is tartunk, ahol minden versenyzőt megvizsgálnak, hogy vannak-e olyan dolgok, amelyek fertőző betegségekre utalhatnak” – mondja Sarkkinen.
A szurkolólány nagyszámú szurkolói sportág, ahol szűk csoportokban dolgozol, és a bőr-bőr kontaktus is elkerülhetetlen. A mazsorett egyesület ügyvezető igazgatója Tiina Kuikka azt mondja, hogy a szakszervezethez még nem érkezett jelentés a területen történt incidensekről.
„A THL tegnapi sajtótájékoztatója után mi is ráébredtünk a dologra. Azt fontolgatjuk, hogy szükséges-e általános irányelveket készíteni a klubok számára. Még mindig nem értük el azt a szintet, amilyenek lennének” – mondja Kuikka.
A sportlelátóhoz nyugodt szívvel lehet menni, pedig nagy csoportok ülnek-állnak egészen közel egymáshoz – állítják egybehangzóan a szakemberek.
„Nem látok kockázatot az ilyen eseményekben” – összegzi a THL-es Lakoma.
