Romániában az Alzheimer-kóros betegek 80%-át nem diagnosztizálják. Tudja meg, melyek az első tünetek, és milyen vizsgálatokat végeznek a demencia ezen formájának diagnosztizálására és ellenőrzésére
A Román Alzheimer Társaság jelentése szerint az Alzheimer-kórt nagyon aluldiagnosztizálják Romániában. Ezen túlmenően, a tünetek megjelenésétől számítva akár három évig is eltarthat az ilyen típusú demencia megfelelő diagnosztizálása. Ennek oka, hogy integrált multidiszciplináris megközelítésre van szükség, amely kezdetben kognitív értékelésen, majd neurológiai, pszichológiai és laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A diagnosztikai folyamat legfontosabb része azonban a képalkotó értékelés. Dr. Monika Sutoradiológus szakorvos keretén belül MedLife kolozsvári hiperklinikákelmagyarázza, mely vizsgálatok a legrelevánsabbak a helyes diagnózishoz.
MRI vizsgálat a MedLife HiperklinikánFotó: MedLife
Az Alzheimer-kóros demenciában szenvedő személy a diagnózis felállítása után még sok évig normális életet élhet, feltéve, hogy a betegség korai szakaszában diagnosztizálják, optimális kezelésben részesül, és családja mellette áll. „Minél gyorsabb a diagnózis, annál inkább nőnek a közös emlékeink, ahelyett, hogy elvesznénk” – hangzik el az egyik üzenet a Román Alzheimer Társaság helye.
A korai diagnózis azonban bizonytalan Romániában, mivel nincs nemzeti stratégia az Alzheimer-kór megelőzésére és kezelésére, amint azt a Román Alzheimer Társaság jelentette. itt. Ráadásul a romániai Alzheimer-kórban szenvedők számát illetően a statisztikák nem elegendőek.
Az Alzheimer-kórt nagyon aluldiagnosztizálják Romániában
A háziorvosok évente jelentik az újonnan diagnosztizált betegek számát. Így 2022-ben jelentették a háziorvosok 7920 új megbetegedést jelentettek ezzel a betegséggel. A demenciával diagnosztizáltak teljes száma 2018-ban volt (az utolsó év, amikor a statisztika európai szinten, és amelybe Románia is beletartozott) 279 607 fő (a népesség 1,43%-a, ez az arány az Európai Unió legmagasabb előfordulási arányának első harmadában, a nyolcadik helyen).
A szakértők becslése szerint azonban az Alzheimer-kóros demenciában szenvedő románok valós száma sokkal magasabb lenne. „Az Alzheimer-betegek 80%-a továbbra is diagnosztizálatlan marad Romániában” – áll a Román Alzheimer Társaság honlapján. Ugyanez a forrás arról számol be, hogy minden nyolcadik 55 év feletti ember Alzheimer-kórban szenved, és a 85 év felettiek fele szenved ebben a betegségben.
Mik az Alzheimer-kór első jelei?
Ha néhány évtizeddel ezelőtt az „Alzheimer-kór” és az „Alzheimer-demencia” kifejezések szinonimáknak számítottak, ma a szakemberek az Alzheimer-kórt az Alzheimer-kór stádiumának tekintik.
Az Alzheimer-kór sok évvel az első jelek megjelenése előtt kezdődik, és idővel fejlődik. A progresszió általában lassú és finom: a betegség tünetmentes formájától – amikor abnormális elváltozások lépnek fel az agyban – a tünetekkel járó Alzheimer-féle demenciáig (kognitív és funkcionális változások következnek be). A betegség kialakulásának módja egyénenként nagyon eltérő, de minden beteg esetében megfigyelhető egy progresszió, amelyet a szakemberek az Alzheimer-kór kontinuumának neveznek. Alzheimer Europe Egyesület.
Preklinikai Alzheimer-kór
Ban,-benSZÍNPADpreklinikai Alzheimer-kór kezd lerakódni az agyban amiloid plakkok és a tau fehérje felhalmozódása. A betegség akár évtizedekig is ebben a stádiumban maradhat klinikai megnyilvánulások nélkül. Az agyban bekövetkező változásokat csak képalkotással vagy biomarkerek tesztelésével lehetett látni, de ezek nem szűrési módszerek, és nem is rutinszerűen végzik őket.
Enyhe kognitív károsodás Alzheimer-kórban
Az enyhe kognitív károsodás az idősödő ember normális fejlődési szakasza lehet. Sőt, bizonyos esetekben ez a károsodás nem alakul ki az életkorral, és néhány embernél idővel még javulás is tapasztalható.
Az Alzheimer-kór enyhe kognitív károsodása eltérő, és valójában az Alzheimer-kór korai tüneti stádiumának, a demencia előtti szakasznak tekintik. A kognitív változások ebben a fázisban a legtöbbször finomak, és a következőket foglalják magukban: kisebb memóriazavarok, beszélgetési szál követésének nehézségei, tájékozódási, tervezési és döntéshozatali problémák. A demencia előtti stádiumban azonban a betegek életminősége nem változik jelentősen.
Alzheimer-kóros demencia
Az esetek többségében az Alzheimer-kórt akkor diagnosztizálják, amikor már elérte a demencia stádiumát, jelentős memóriavesztéssel és a kognitív képességek károsodásával. A demencia enyhéből előrehaladott állapotba való előrehaladásával a memória romlása romlik, a hosszú távú memória is érintett, és egyéb megnyilvánulások is megjelennek, amelyek befolyásolják a beteg önállóságát és életminőségét:
- táplálkozási, hidratálási, higiéniai, öltözködési problémák;
- nehezen találják meg a hazautat, és nincs többé időorientációjuk;
- a térbeli képességek elvesztése – az érintett emberek többé nem képesek meghatározni a tárgyak alakját, méretét és viszonyát a térben;
- alvási problémák – egyes betegek napközben alszanak, és éjszaka ébren maradnak;
- nyelvi megértés zavarai;
- jellemváltozások (kezdeményezés hiánya, apátia, paranoia, agresszivitás, impulzivitás, izgatottság).
Képalkotás, elengedhetetlen a diagnózis megerősítéséhez
Az Alzheimer-kór progresszív neurológiai állapot, és sajnos jelenleg nincs hatékony kezelés ennek a betegségnek a gyógyítására, az idegsejtek lebomlásának folyamata visszafordíthatatlan. Azonban minél korábban kerül sor a diagnózis felállítására a betegség lefolyása során, és minél korábban kezdődik a kezelés, annál több éve lesz a betegnek jó életminőségben. A jelenleg rendelkezésre álló kezelési rendek egyes betegeknél enyhíthetnek bizonyos tüneteket és lassíthatják a betegség progresszióját.
Alapvető fontosságú azonban, hogy a 65 év felettieket neurológus vagy pszichiáter értékelje a kognitív hanyatlás első jeleinél. Az Alzheimer-kór megfelelő diagnózisa a tünetek megjelenésétől számítva akár 3 évig is eltarthat, amint az látható itt. Az Alzheimer-kór diagnosztizálásában integrált multidiszciplináris megközelítésre van szükség, amely kezdetben kognitív értékelésen alapul, majd ezt követi a neurológiai, pszichológiai vizsgálat, a laboratóriumi elemzés és nem utolsósorban a képalkotó értékelés. „A legnagyobb kihívás azonban az, hogy az Alzheimer-kór korai stádiumában a kóros elváltozások nem láthatók a képalkotáson, vagy nagyon finomak. Ezenkívül nagyon gyakran a megfigyelt változások nem specifikusak, és megnehezítik a klinikusnak az egyik vagy másik diagnózis felé terelését” – mondja Dr. Monika Suto, a MedLife Cluj Hyperclinic radiológus szakorvosa.
Előfordulhat, hogy más okok vagy hasonló megnyilvánulásokkal járó visszafordítható állapotok, mint például pajzsmirigy-működési zavar, depresszió, alkoholfogyasztás, de bizonyos gyógyszerek káros hatásai vagy vitaminhiányok kizárása érdekében a neurológus vérvizsgálatot kérhet, elektroencefalogram, lumbálpunkció vagy genetikai vizsgálat. De az orvosi képalkotás alapvető szerepet játszik a diagnózis megerősítésében. „A képalkotó vizsgálatok szerepe elsősorban az, hogy segítse az Alzheimer-kórt a demencia más típusaitól való megkülönböztetésben, valamint hogy kizárjon vagy azonosítson más patológiákat, amelyek hasonló klinikai képet mutathatnak. Kétféle neuroimaging vizsgálat létezik: MRI és Agyi CT. A kettő közül az MR-vizsgálat előnyösebb a jobb felbontása miatt. De ha vannak ellenjavallatok, a komputertomográfia is értékelni tud bizonyos szerkezeti változásokat, ezzel is hozzájárulva a diagnózis felállításához” – magyarázza a radiológus.
Hogyan történik az agyi MRI
Agyi MRI lehetővé teszi az agy szerkezetének vizualizálását, és ráadásul a legérzékenyebb képalkotó módszer ebben a régióban, számos patológiában hasznos. Monika Suto orvos elmagyarázza: „A mágneses rezonancia képalkotás részletes anatómiai képeket készít egy erős mágnes és rádiófrekvenciás hullámok segítségével, ionizáló sugárzás nélkül.”
A kivizsgálás időtartamával és módjával kapcsolatban a radiológus kifejti: „Az alkalmazott vizsgálati protokolltól függően (ez függ a feltételezett diagnózistól) a vizsgálat általában 30-60 percig tart. Speciális, a sisakhoz hasonló eszközt használnak, amelyet a fej köré helyeznek, és így a páciens bekerül a henger alakú MRI-készülékbe. A vizsgálat során a pácienst arra kérik, hogy maradjon nyugton, hogy biztosítsa a képek tisztaságát és pontosságát.”
A MedLife hálózat 23 MRI-készülékkel és 16 korszerű CT-készülékkel van felszerelve az ország szinte minden nagyvárosában, így Bukarestben, Aradon, Kolozsváron, Konstancán, Galațiban, Jászvásáron, Nagyszebenben, Temesváron.
A képalkotás szerepe a betegség progressziójának nyomon követésében
A képalkotó vizsgálatok az Alzheimer-kór diagnózisát követően is hasznosak a betegek számára az állandó és pontos monitorozás érdekében. „A neuroimaging nagyon hasznos a betegség progressziójának felmérésében, és mint ilyen, fontos szerepet játszik a klinikai vizsgálatokban. Ezenkívül egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a képalkotó változások progressziójának üteme előrejelző értékű lehet az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát illetően enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegeknél. Másrészt azonban az Alzheimer-kór progresszív, és sajnos hatékony kezelés nélkül a monitorozás szerepe a mindennapi gyakorlatban korlátozott” – összegzi Dr. Suto.
A korai stádiumban Alzheimer-kórral diagnosztizált és megfelelő kezelésben részesülő beteg a diagnózis felállítása után akár 20 évig is élhet, átlagosan 6,5 év várható.
***
Ezt a cikket a MedLife, Románia legnagyobb magánorvosi szolgáltatási hálózata támogatja, és célja, hogy információ- és inspirációforrás legyen az egészséges és kiegyensúlyozott élethez.
A románok boldogságának fő forrása az egészség. A MedLife-nál az emberek boldogsága boldoggá tesz minket, és arra ösztönöz bennünket, hogy a legmagasabb színvonalú orvosi megoldásokat kínáljuk.
Szakterülettől függetlenül a MedLife-nél mindig találhat jó orvosokat, akiknek szakértelmét az orvostudomány legfejlettebb technológiái és a korszerű infrastruktúra egészíti ki, biztosítva minden páciens személyre szabott ellátását.
Tudjon meg többet az összes szolgáltatásról a webhelyen www.medlife.ro.