Legyen naprakész az ingyenes frissítésekkel
Egyszerűen iratkozzon fel a Pénzváltó myFT Digest – közvetlenül a postaládájába szállítjuk.
Rekord mélypontra süllyedt a forint a lengyel zlotyhoz képest, ahogy a magyar jegybank függetlenségével kapcsolatos aggodalmak erősödnek, miközben Varsó EU-kapcsolatának javulása több tízmilliárd eurós forrást szabadított fel.
A két közép-európai ország markánsan eltérő utakon járt az elmúlt hónapokban. Magyarország vitákba merült olyan nemzetközi partnerekkel, mint az EU és más NATO-tagok, miközben nőtt a feszültség a kormány és a jegybank között. Eközben az Európai Bizottság kezdi, miután nemrégiben úgy döntött, hogy Varsó „határozott” erőfeszítéseket tett a jogállamiság helyreállítására.
A forint az elmúlt hat hónapban 6 százalékkal esett a zlotyhoz képest, a rekord legalacsonyabb szintjére. A héten felgyorsult az eladás, miután Magyarország felgyorsította a kamatcsökkentési ütemet. Ez mindössze egy nappal azután történt, hogy az Európai Központi Bank felszólította Budapestet, hogy tartsa tiszteletben az ország központi bankja függetlenségét.
A kamatcsökkentés tovább csökkentette a két ország hitelfelvételi költségei közötti különbséget. Magyarország irányadó ráta ezen a héten 1 százalékponttal 9 százalékra csökkent az őszi 13 százalékról. Eközben Lengyelországban 5,75 százalékon állnak az árfolyamok az októberi parlamenti választások óta, amelyek során Donald Tusk volt az Európai Tanács elnöke ismét hivatalba lépett.
„A forint kamatelőnye [over the euro] olvad, miközben a zloty kamatelőnye egyenletes” – mondta Virovácz Péter, az ING budapesti elemzője.
Eszkalálódott a feszültség a magyar fővárosban csütörtökön, miután Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, Orbán Viktor kormánya „jelentős támadást” tervez a bank függetlensége ellen, és a miniszterelnök gazdaságélénkítő politikája „kudarcra van ítélve”.
Az Orbán-kormány, amely sokkal gyorsabb kamatcsökkentést szorgalmazott a vérszegény gazdasági növekedés fellendítésére, olyan törvényjavaslatot javasolt, amely lehetővé tenné a jegybank működésének szigorúbb ellenőrzését, bár a monetáris politikát nem. A Matolcsy és az Orbán-kabinet tagjai közötti erősödő ellenségeskedés is hozzájárult ahhoz, hogy sok befektetőben az a vélemény alakult ki, hogy a jegybankot a kormány befolyásolási kísérletei veszik célba.
Mindeközben Lengyelországban a jegybank vonakodott a kamatcsökkentéstől, az elemzők arra számítanak, hogy a következő csökkentésre az idei év harmadik vagy negyedik negyedévében kerülhet sor – ha lesz egyáltalán. A döntéshozók a középtávú inflációs kockázatokra helyezték a hangsúlyt, kiemelve a feszes munkaerőpiacból, az erőteljes bérnövekedésből és az expanzív fiskális politikából fakadó veszélyeket.
A złoty volt az egyik legjobban teljesítő fő valuta világszerte az elmúlt évben, 9,5 százalékkal erősödött a dollárral szemben. A forint a 10 legrosszabb közé került, 3,9 százalékos mínuszban.
„A kamatkülönbözet egyik fő tényezője a devizák közötti eltérésnek, és a jegybanki függetlenség veszélyben forog Magyarországon” – mondta Piotr Matys, az InTouch Capital devizaelemzője. „Ugyanakkor vannak uniós források, amelyek Lengyelországba fognak befolyni, miközben Magyarországnak még többet kell tennie, hogy teljes mértékben hozzáférjen az uniós forrásokhoz.”
Ahogy Lengyelország eurómilliárdokat kezd kapni a blokktól, a piacok arra számítanak, hogy a Brüsszelből felszabaduló források legalább egy részét zlotyra váltják, ami további támogatást jelent a valutának.
Míg az EU tavaly év végén 10 milliárd eurót engedett át Magyarországnak, addig Budapestnek „nincs ilyen kilátása” az európai források teljes felszabadítására az ING Virováczja szerint. A Magyarországra kibocsátott pénzeszközöket euróban szállítják és általában euróban tartják, ami kevés támogatást nyújt a forintnak.
A két közép-európai országban eltérõ politikai és gazdasági hajtóerõk hozzájárultak ahhoz, hogy valutáikat „az egyik legaktívabban kereskedõ relatív értékű devizapár legyen” – mondta Murat Toprak, az HSBC devizapiaci stratégája.
