Putyin első üzenete Dnyeszteren túlról. „Valóban segítségre van szükségük”

Oroszország nyitottnak nyilvánította magát Transznisztria, a Moldovai Köztársasághoz tartozó oroszbarát szeparatista régió megsegítésére, amelynek képviselői korábban Moszkva segítségét kérték a Kisinyov felől érkező, általuk „fokozott nyomás” miatt.

„Azok az emberek, akik Dnyeszteren túl vannak, nagyon zord körülmények között élnek. Természetesen nagy szükségük van a segítségre. Oroszország nyitott erre a segítségre, de mi inkább az utolsó pillanatig szívesebben oldunk meg bármilyen problémát párbeszéddel, politikai párbeszéddel” – mondta. Dmitrij Peszkov, az orosz elnökség szavainak hordozója egy diákcsoporttal tartott konferencián.

A Dnyeszteren túli „minden szintű képviselők” úgynevezett kongresszusán, amely a múlt héten Tiraszpolban ülésezett Vadim Krasznoselszkij szeparatista vezető kérésére, hivatalos határozatot fogadtak el, amelyben követelték Oroszország „védelmét” az általa összehangolt nyomásgyakorlással szemben. a Dnyeszteren túli gazdaságról a moldvai kormánytól.

Eredetileg katonai segélykérésként értelmezték a múlt heti Dnyeszteren túli felhívást, de a szakadár hatóságok tisztázták, hogy szigorúan politikai segítségkérésről van szó, a konfliktus rendezése érdekében folytatott tárgyalások újraindítására – jegyzi meg az EFE.

Peszkov elismerte, hogy a túlnyomórészt szlávok által lakott terület Dnyeszteren túli – írja az EFE – és a Moldovai Köztársaság között „távolról sem lehet kiszámítható és nyugodt”.

„Olyan emberek élnek ott, akik nagyrészt nem értenek egyet azzal, amit a chisinaui hatóságok tesznek. Természetesen reméljük, hogy a moldovai hatóságok figyelembe veszik ezeknek az embereknek a véleményét” – mondta Peskov.

„Reméljük, hogy Chisinau megérti, milyen szörnyű ez”

A Kreml szóvivője egyben meggyőződésének adott hangot afelől, hogy a Moldovai Köztársaság nem követi a térségen kívüli hatalom tanácsait, és nem választja „a konfrontáció és a nép elnyomásának útját”.

„Ez katasztrófához fog vezetni” – tette hozzá, és elítélte, hogy „a russzofóbia bacilusa szaporodik” a Moldovai Köztársaságban.

Peszkov azt is bírálta, hogy egyes vezetők úgy vélik, hogy az Európai Unióhoz való közeledésre fogadni azt jelenti, hogy Oroszország „ellenségei” vagyunk.

„Szörnyű hiba. Reméljük, hogy Chisinau megérti, milyen szörnyű ez” – mondta.

Oroszországhoz, de az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez is intézett felhívásukban a Dnyeszteren túliak emlékeztettek arra, hogy „több mint 220 000 orosz állampolgár” él állandóan ezen a területen, ahol kevesebb mint félmillió ember él.

Válaszul a Moldovai Köztársaság tagadta, hogy nyomást gyakorolna a szeparatista régióra, később pedig az Egyesült Államok külügyminisztériuma biztosította, hogy „nagyon gondosan” figyelemmel kíséri Oroszország lépéseit.