A tudósok továbbra is a legváratlanabb helyeken találnak mikroszkopikus műanyagrészecskéket. Találtak már a legmagasabb hegycsúcsokon, mély, elszigetelt barlangokban, szívünkben, placentánkban és tüdőnkben. És ez nem sok jót ígér. Ez az, amit .
A műanyagszennyezés egyre nagyobb problémát jelent, és még mindig nem tudjuk, hogyan kezeljük. És azt sem tudjuk, hogy a szervezetben való felhalmozódása hogyan hat az egészségünkre. Tekintettel arra, hogy a mikroszkopikus részecskék milyen könnyen behatolnak a szervezet szöveteibe, nagyon fontos pontosan tudni, hogy milyen kockázatokat jelenthetnek.
Egy kisebb olaszországi vizsgálatban mikroműanyagdarabokat találtak az elzáródott artériák plakkjaiban. Ezeket a zsírlerakódásokat műtéti úton távolították el olyan betegekből, akiket elzáródott artériák megnyitása céljából műtöttek, majd elemezték őket. Érdekes módon ez három évvel ezelőtt történt, de csak 2024. március 7-én jelentették be.
Az új tanulmányt készítő csapat arra kereste a választ, hogy mekkora a stroke és a szívroham kockázata azoknál a betegeknél, akiknek a plakkjaiban mikroműanyag van, és akiknek nincs. Miután a kutatók 34 hónapon keresztül követtek 257 beteget, azt találták, hogy csaknem 60%-uknál kimutatható volt a polietilén szintje a zsíros artériákból eltávolított plakkokban, míg 12%-uknál polivinil-klorid (PVC) volt az eltávolított zsírlerakódásokban.
A PVC egyszerre merev és rugalmas, és vízvezetékek, műanyag palackok, padlóburkolatok és csomagolóanyagok gyártására használják. A polietilén a legelterjedtebb, és műanyag zacskók, fóliák és palackok készítésére használják.
Az emberek vérében talált mikroműanyagok miatt a tudósok joggal aggódnak a szív egészségéért. Laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy gyulladást és oxidatív stresszt okozhat a szívsejtekben, valamint rontja a szívműködést, megváltoztatja a szívritmust és szívhegesedést okozhat állatokban, például egerekben.
A foglalkozási expozíciós tanulmányokból származó megfigyelési adatok azt mutatják, hogy a műanyaggal kapcsolatos szennyezésnek, köztük a polivinil-kloridnak kitett embereknél az általános népességhez képest megnövekedett a szív- és érrendszeri betegségek kockázata – írják a kutatók.
A vizsgálatban azoknál a betegeknél, akiknek a plakkjai mikroműanyagokat tartalmaztak, 34 hónap elteltével 4,5-szer nagyobb valószínűséggel fordult elő stroke, nem halálos szívroham vagy bármilyen okból bekövetkezett haláleset, mint azoknál, akiknek a plakkjai nem tartalmaztak mikroműanyagokat.
A mikroműanyagok és a még kisebb, nanoplasztikának nevezett részecskék mennyiségét számos korszerű technikával mérték. Erős mikroszkópok alatt is látható. A kutatók a makrofágoknak nevezett immunsejtek és a zsírlepedékek belsejében is láttak cakkos szélű műanyagdarabkákat. A szövetmintákat vizsgálva a csoport azt is megállapította, hogy a zsírlepedékeikben mikroműanyagokat tartalmazó betegeknél magasabb volt a gyulladásos markerek szintje.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egy ilyen korlátozással nem lehet véglegesen megállapítani, hogy a mikroműanyagok káros hatást gyakorolnak a szívre, csak azt, hogy kapcsolat van közöttük. A tanulmány nem vette figyelembe a szív- és érrendszeri betegségek egyéb kockázati tényezőit, például a dohányzást, a fizikai inaktivitást és a légszennyezést.