Peszticidek az élelmiszerekben, az új Efsa-elemzés lekicsinyli a mellékhatásokat (de a koktélhatás?)

Az élelmiszerekben található növényvédő szerekről szóló új jelentésében az Efsa bagatellizálja a dolgot, mivel az európai élelmiszer-szennyezettség helyzetét általánosságban biztonságosnak tartja. Nem veszi azonban figyelembe a koktélhatást, amelynek lehetséges egészségügyi következményei még nem ismertek.

Peszticidek az élelmiszerekben. Az egész világot érintő probléma, beleértve Európát (és Olaszországot) is. Ezt támasztja alá az új Efsa-jelentés, amelyet egyesek „megnyugtatónak” neveznek az elért eredmények tekintetében, de amely szerintünk még mindig messze van attól, amit – legalábbis ideális esetben – szeretnénk, nevezetesen a lehetőségtől, hogy mindig peszticidmentes élelmiszereket fogyasszunk.

De kezdjük az elején, az új Efsa-felmérés ( 30 országban elemezte az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványokat. Ezt az elemzést az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság rendszeresen végzi, hogy pillanatfelvételt készítsen a gyümölcsökben, zöldségekben és egyéb termékekben található növényvédőszer-maradékok helyzetéről az EU-ban.

Az elemzéseket 2020-ban végezték el a következőkre vonatkozóan 88 141 élelmiszer-mintáta világjárvány miatt 2019-hez képest csökkentett szám (- 9,3%).

Ezek közé tartozik a az EU MACP eredményei amely véletlenszerűen elemzett 12 élelmiszert 2020-ra vonatkozóan:

• sárgarépa
• karfiol
• kiwi
• hagyma
• narancsok
• körte
• burgonya
• szárazbab
• barna rizs
• rozsos búza
• szarvasmarha-máj
• baromfizsír

Ugyanazokat a termékeket háromévente elemzik az egyes élelmiszerek tendenciáinak azonosítása érdekében.

Az EFSA éves jelentése azonban a különböző uniós tagállamok által végzett ellenőrzési tevékenységek részeként gyűjtött adatokat is tartalmazza, és ebben az értelemben Olaszország az egyik olyan országként tűnt ki, amely a legtöbb elemzést végezte el a nemzeti eredetű és az importált termékekről.

Az eredmények

Az alábbiakban az elemzés eredményei áttekinthetők:

• A minták 40,3%-a tartalmazott növényvédőszer-maradékot (vagy annál többet).
• 54,7% nem tartalmazott számszerűsíthető szermaradványokat.
• A minták 94,9%-a szabályos volt
• A minták 4,1%-a túllépte a megengedett maximális szermaradék-határértékeket.

Éppen ez utóbbi szempont miatt értelmezik egyesek „megnyugtatónak” az új felmérés eredményeit. Az elemzett mintáknak csak egy töredékevalójában, betiltották.

De vajon tényleg elég ez nekünk? Hogyan ne vehetnénk figyelembe a még részben ismeretlen kockázatokat akoktélhatást? Ezt a kifejezést a különböző növényvédő szerek szermaradványainak keverékéből származó, bár a törvényes határértékeken belüli lehetséges mellékhatásokra használják.

Olvassa el még:

Európában még mindig nincsenek korlátozások e tekintetben.

A minták 27%-ában többszörös szermaradványokat mutattak ki, és egy eperben, amelynek eredete ismeretlen volt, akár 35 különböző növényvédőszer-maradványt is kimutattak.

Ezek voltak azok az élelmiszerek, amelyekben a legtöbb többszörös szermaradvány volt:

• paprika
• alma
• narancsok
• körte
• eper
• csemegeszőlő
• mandarin
• őszibarack

Dai az EU MACP alcsoportjának eredményei (12 000 minta) fontos megállapítást tettek a maximális maradékanyag-határértékek (MRL) túllépésének általános arányával kapcsolatban. Néhány termék esetében, ha a 2020-as adatokat összehasonlítjuk a 2017-es és 2014-es adatokkal, növekvő szennyezettséget tapasztalunk.

A növényvédőszer-fronton rosszabbul teljesítő élelmiszerek a következők:

• rizs: a 2014-es 2,1%-ról 2020-ra 6,7%-ra emelkedett.
• szárazbab: a 2017-es 2,3%-ról 2020-ra 4,9%-ra
• narancs: 1,5%-ról 2,9%-ra
• körte: 1,6-2,3 %
• kivi: 1,3-1,96%.
• karfiol: 0,8% és 1,0% között[

Ha megnézzük az összehangolt uniós MACP-program elemzéseit, az általános eredmények is némileg eltérőek:

• A minták 29,7 %-a tartalmazott egy vagy több növényvédőszer-maradékot a jogszabályoknak megfelelő koncentrációban.
• 68,5 % nem tartalmazott számszerűsíthető szermaradvány-szintet
• 1,7 %-ban a megengedett határértékeket meghaladó szermaradványok voltak.

Az élelmiszerekben talált peszticidek

A jelentés kiemeli a peszticidek széles skálájának jelenlétét az élelmiszerekben, beleértve a vitatott (és betiltott) chlorpyrifos327 mintában a megengedett határérték felett. Ezt az anyagot különösen a gyermekek számára veszélyesnek tartják, és az EU már 2020-ban betiltotta, ahogyan az USA is be fogja tiltani 2021-ben.

Olvassa el még:

A klórpirifosz elsősorban Törökországból, Egyiptomból, Madagaszkárról, Görögországból és Kínából származó mintákban volt megtalálható.

Nem volt hiány olyan mintákból sem, amelyekben a glifozát, de különösen annak metabolitja (Ampa), 4534 élelmiszer- és takarmánymintában (242 minta) találtak.

Az olasz helyzet

Mint már említettük, hazánk az egyik legjobban ellenőrzött ország volt Európában.

A minták nem megfelelőségét az esetek 1%-ában mutatták ki, a behozatalt is figyelembe véve. Ez utóbbit illetően 210 mintát vettek a határokon, és 8200-at mutattak ki az Asl, a Carabinieri Egészségügyi Megelőzési és egyéb hatóságok.

Az eredmények szerint:

• A minták 67,3%-a mentes volt a maradékanyagoktól.
• 31,7%-ban a maximális határértékek alatti szermaradványokat találtak.
• a bébiétel-minták mindegyike peszticidmentes és megfelelő volt.

A szabálytalan minták különösen a gabonafélékre, gyümölcsökre és zöldségekre vonatkoztak.

Az első helyen a a legfertőzöttebb élelmiszerek Olaszországban (amelyekben legalább egy peszticidet találtak) a következők:

• körték
• borlotti bab
• narancsok
• sárgarépa
• burgonya
• kiwi
• hagyma

Az olasz körte esetében az egyik mintában egyszerre 14 szermaradványt találtak, de nem ez volt a legrosszabb termék: egy Németországban elemzett olasz petrezselyemben 24 hatóanyagot is találtak.

Ami az importot illeti, különösen óvatosnak kell lennünk a Törökországból származó importtal. Az elemzés egészét tekintve éppen ebből az országból érkezett a legtöbb szennyezett élelmiszer.

Az Efsa számára nincs kockázat

Az összes elemzett adat alapján az Efsa arra a következtetésre jut, hogy:

a 2020-ban elemzett élelmiszerek valószínűleg nem jelentenek egészségügyi problémát a fogyasztók számára.

Nekünk azonban úgy tűnik, hogy Európa még messze van attól, hogy peszticidmentes gyümölcsök és zöldségek (és más élelmiszerek) legyenek. A fent említett koktélhatást figyelembe véve pedig a mindennapi fogyasztásunk biztonságát is újra kell gondolni.

Kövessen minket a | | | |

Forrás:

Olvassa el még: A következő cikket: