Hírek

Palesztina „apartheiddel” vádolja Izraelt az ICJ-ben, miközben megkezdődik a megszállás jogszerűségéről szóló történelmi tárgyalás

#image_title
374views

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) által a palesztin területeken folytatott izraeli gyakorlatok jogi következményeivel kapcsolatos tanácsadói eljárásról szóló meghallgatások a palesztin delegáció előadásával kezdődnek Hágában, Hollandiában 2024. február 19-én.

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) által a palesztin területeken folytatott izraeli gyakorlatok jogi következményeivel kapcsolatos tanácsadói eljárásról szóló meghallgatások a palesztin delegáció előadásával kezdődnek Hágában, Hollandiában 2024. február 19-én.

Selman Aksunger / Anadolu / Getty Images

  • Az ICJ ezen a héten tárgyalásokat tart a palesztin területek izraeli megszállásának jogi következményeiről.
  • A bíróság várhatóan 52 országból fog tárgyalni, köztük a Egyesült Államok, Oroszország és Kína.
  • Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter a bíróság előtt azt mondta, hogy a palesztinok „gyarmatosítást és apartheidet” szenvednek az izraeli megszállás alatt.

Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter hétfőn az ENSZ legfelsőbb bíróságán kijelentette, hogy népe „gyarmatosítást és apartheidet” szenved az izraeli megszállás alatt, miközben a bírák mérlegelik az izraeli megszállás jogi következményeit.

„A palesztinok átvészelték a gyarmatosítást és az apartheidet… Vannak, akiket feldühítenek ezek a szavak. Fel kell dühíteni őket az a valóság, amelyet szenvedünk” – mondta Al-Malki.

Az ICJ egész héten meghallgatásokat tart Izrael 1967 óta tartó megszállásának jogi következményeiről, és példátlanul 52 ország fog tanúvallomást tenni.

A nemzetek, köztük az Egyesült Államok, Oroszország és Kína felszólalnak a bírák előtt a hágai Békepalotában, a Nemzetközi Bíróság (ICJ) székhelyén.

OLVASSA |

2022 decemberében az ENSZ Közgyűlése nem kötelező erejű „tanácsadó véleményt” kért az ICJ-től az „Izrael politikájából és gyakorlatából eredő jogi következményekről a megszállt palesztin területen, beleértve Kelet-Jeruzsálemet”.

Bár az ICJ bármely véleménye nem lenne kötelező, az Izraelre nehezedő nemzetközi jogi nyomás közepette született a gázai háború miatt, amelyet a Hamász október 7-i brutális támadásai váltottak ki.

A meghallgatások elkülönülnek a Dél-Afrika által indított nagy horderejű ügytől, amely szerint Izrael népirtó cselekményeket követ el a jelenlegi gázai offenzíva során.

Az ICJ abban az ügyben januárban úgy döntött, hogy Izraelnek mindent meg kell tennie a népirtás megelőzése és a humanitárius segélyek beengedése érdekében Gázába, de nem rendelte el a tűzszünetet.

Pénteken elutasította Dél-Afrika azon törekvését, hogy további intézkedéseket vezessenek be Izraellel szemben, de megismételte, hogy az ítéletet maradéktalanul végre kell hajtani.

„Hosszan tartó foglalkozás”

A Közgyűlés felkérte az ICJ-t, hogy vizsgáljon meg két kérdést.

Először is, a bíróságnak meg kell vizsgálnia az ENSZ által „a palesztin nép önrendelkezési jogának folyamatos Izrael általi megsértésének” jogi következményeit.

Ez „az 1967 óta megszállt palesztin terület elhúzódó megszállására, letelepítésére és annektálására” és „Jeruzsálem szent városa demográfiai összetételének, jellegének és státuszának megváltoztatására irányuló intézkedésekre vonatkozik”.

FEJLESZTÉS |

1967 júniusában Izrael egy hatnapos háborúban szétverte néhány arab szomszédját, elfoglalva Ciszjordániát, köztük Kelet-Jeruzsálemet Jordániától, a Golán-fennsíkot Szíriától, valamint a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet Egyiptomtól.

Izrael ezután megkezdte a 70 000 négyzetkilométernyi elfoglalt arab terület rendezését. Az ENSZ később illegálisnak nyilvánította a palesztin területek megszállását. Kairó az Izraellel kötött 1979-es békeszerződés értelmében visszaszerezte a Sínai-félszigetet.

Az ICJ-t arra is felkérték, hogy vizsgálja meg a következményeit annak, amit Izrael „a kapcsolódó diszkriminatív jogszabályok és intézkedések elfogadásaként” jellemez.

Másodszor, az ICJ-nek tanácsot kell adnia arra vonatkozóan, hogy Izrael lépései „befolyásolják a megszállás jogi státuszát”, és milyen következményekkel járnak az ENSZ-re és más országokra nézve.

A bíróság „sürgősen” dönt az ügyben, valószínűleg az év végéig.

‘Megvetendő’

Az ICJ dönt az államok közötti vitákban, és az ítéletei kötelező érvényűek, bár ezek végrehajtására kevés eszköze van.

Ebben az esetben azonban az általa kiadott vélemény nem kötelező érvényű.

A bíróság saját szavaival élve: „A megkereső szerv, ügynökség vagy szervezet továbbra is szabadon dönthet arról, hogy a véleményt a rendelkezésére álló eszközökkel érvényesítse, vagy megtagadja.”

A legtöbb tanácsadó véleményt azonban ténylegesen végrehajtják.

Az ICJ korábban tanácsadói véleményeket adott ki Koszovó Szerbiától való 2008-as függetlenségi nyilatkozatának és Namíbia Dél-Afrika apartheid általi megszállásának jogszerűségéről.

2004-ben véleményt is kiadott, amelyben kijelentette, hogy az Izrael által a megszállt palesztin területen emelt fal egyes részei illegálisak, és le kell bontani.

Izrael nem vett részt a meghallgatásokon, és dühösen reagált az ENSZ 2022-es kérésére, Benjámin Netanjahu miniszterelnök pedig „aljasnak” és „gyalázatosnak” nevezte azt.

OLVASSA |

Az ENSZ határozata utáni héten Izrael szankciók sorozatát jelentette be a Palesztin Hatóság ellen, hogy „fizesse meg az árát” a törekvéséért.

A Human Rights Watch (HRW) azt mondta, hogy bár a tanácsadó vélemények nem kötelező erejűek, „nagy erkölcsi és jogi tekintélyt hordozhatnak”, és végül beépíthetők a nemzetközi jogba.

A meghallgatásoknak „rá kell mutatniuk az izraeli hatóságok által a palesztinokkal szemben elkövetett súlyos visszaélésekre, beleértve az apartheid és az üldöztetés emberiesség elleni bűncselekményeit” – mondta Clive Baldwin, a HRW vezető jogi tanácsadója.