Kapcsolatok és Család

Őseink szokása: Karácsony napján ennek a növénynek a gyümölcsét kell enni, hogy sok pénzed legyen

#image_title
515views

A karácsony napja a karácsony nagy keresztény ünnepét hirdeti. Sok karácsonyhoz kapcsolódó szokás pogány, és az egyház később keresztény jelleget adott nekik. A szerbek karácsony körüli szokásokat örököltek őseiktől, és ma is őrzik azokat. Íme néhány a mai napig fennmaradt hiedelmek közül:

– A mákot karácsony napján érdemes enni, mert úgy tartják, hogy az sok pénzt hoz annak, aki megeszi.

Aki az év során összeveszett valakivel, az karácsony napján megbocsát és kibékül, és ez a hagyomány igazi szelleme.

– Nem jó, ha az ember berúg karácsonykor, mert úgy tartják, hogy egész évben részeg lesz.

– Szenteste székeket, kócokat, tűket, orsókat rejtenek el – és a kanalakat is elrejtik a Szent Trifonon – amikor télen lánc van -, hogy ne kóstolják meg a „pilitiát” (varjak, szajkók és mások). szántóföldre vetve – a tűket, orsókat pedig betakarításkor elrejtik, hogy a nád ne szúrja a szemét.

– Szenteste a diót fogyasztják, hogy megmutassuk boldogságunkat és egészségünket, és amikor törik, a szoba sarkaiba dobják, hogy a tyúk sok fiókát keljen ki, és ha egész diót dobnak, akkor a tojás legyen tojás. Minden irányba vetik magukat, bárányt játszani.

– Szenteste vacsora után mindenki csókol (puszi), hogy a birkák őrzik a bárányokat.

– Szenteste a feleség ágyékon csapja férje kezét, a férj pedig ugyanúgy a feleségét, hogy egész évben boldog legyen a ház, hogy egészséges gazda-ur legyen a házban. .

– Szenteste, aki először lát egy leégett karácsonyfát, az lesz az első, aki meglátja a borjút, amikor a tehén elborjazik.

– Szentestétől a gyümölcsfáról reggelente a tehenek csecsbimbójára tesznek vizet, hogy puha legyen a fejéshez, a szenteste babot pedig a földbe temetik, hogy a vakond ne ásson.

– A karácsonyfa parazsát veszettségre tartják, reggelente pedig a tűzifát is beleteszik a karácsonyfatűzbe, és ha valaki beteg.

– A karácsonyfa rudakat a kéménybe helyezik, és akkor helyezik el, ha valami a karjára vagy lábára kerül