Ennek oka az „ellenséges cselekedeteik”.
Oroszország elfogatóparancsot adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és más balti tisztviselők ellen. A TASS ügynökség szerint ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mondta kedden (február 13-án). Szerinte a keresett személyek listájára való felvétel oka a „történelmi emlékezettel” és Oroszországgal szembeni ellenséges fellépésük.
A Nasztojascseja vremja portál a szovjet emlékművek elszállításával foglalkozik a Baltikumban az ukrajnai orosz invázió 2022-es kezdete után.
„Kaja Kallasová. A Büntető Törvénykönyv cikke szerint körözött” – áll a TASS ügynökség szerint a keresett személyek oroszországi adatbázisában. Az adatbázis nem közli, hogy melyik cikk alapján adtak ki elfogatóparancsot.
A Nastojaščeje vremja szerver emlékeztetett arra, hogy 2022 novemberében az észt kormány alá tartozó munkacsoport az ország 322 szovjet emlékműve közül 244 eltávolítását vagy cseréjét javasolta.
Ezzel egy időben az orosz bűnügyi központ vezetője, Alekszandr Basztrykin jelentést készített az emlékművek lerombolására vonatkozó észt tervekről. A nyomozóknak elsősorban az orosz jog szempontjából kellett volna felmérniük a kezdeményezésben érintett személyek tevékenységét.
Kallas mellett több tucat balti országok politikusa és tisztviselője jelent meg az orosz belügyminisztérium keresett személyek adatbázisában. És ez magában foglalja a lett parlament 68 képviselője közül 59-et, akik jóváhagyták az Oroszországgal kötött műemlékvédelmi megállapodásból való kilépést – közölte a Mediazona.
A TASS szerint elfogatóparancsot adtak ki az észt kormányhivatal vezetője, Taimar Peterkop és a litván kulturális miniszter, Simonas Kairys ellen is.
„Ezek az emberek felelősek olyan döntésekért, amelyek alapvetően rossz szolgálatot tesznek a történelemnek. Olyan emberekről van szó, akik ellenséges akciókat hajtanak végre a történelmi emlékezet, hazánk ellen” – idézte Peszkov közleményét az AFP.
„A történelem meghamisítása”
Maria Zakharova orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a balti tisztviselők elfogatóparancsának kiadása „csak a kezdet”. „Fel kell vonni őket felelősségre a világ nácizmus és fasizmus alóli felszabadítóinak emlékműve előtt elkövetett bűncselekményekért!” – mondta a Telegramban.
A balti államok szerint a Szovjetunió 1940 és 1941 között, valamint 1944 és 1991 között szállta meg őket. Moszkva ezt elutasítja, mivel magát e terület felszabadítójának tekinti, minden más megközelítést pedig „történelemhamisításnak” tart, ami Oroszországban bűncselekménynek számít – emlékeztetett az AFP.
Ukrajna teljes körű orosz inváziója után Észtország, Lettország és Litvánia megkezdte a szovjet emlékművek eltávolítását, amelyeket a szovjet megszállás szimbólumaiként azonosítottak.
2022 augusztusában az észt hatóságok leszereltek egy szovjet emlékművet a határ menti Narva városában, egy T-34-es harckocsit, amelyet a második világháborúban aratott győzelem 25. évfordulójára telepítettek a helyszínre. A túlnyomórészt orosz ajkú város néhány lakója és a polgármestere ellenezte a tank eltávolítását.
A balti államok Ukrajna legnagyobb támogatói közé tartoznak az orosz agresszió elleni védekezésben. Moszkva ismételten fenyegetésekkel kell szembenéznie, többek között az orosz kisebbséghez való közeledés miatt. Aggódnak egy esetleges orosz katonai beavatkozás miatt is a Baltikumban.
