Francia elnök Emmanuel Macron hétfőn nyilvános vitát nyitott a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről.
Ami az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt illeti, sok piros vonalat már átléptek. Döntések születtek harckocsikról, nagy hatótávolságú rakétákról és vadászrepülőgépekről is.
Ehelyett olyan nagy ügynek tartották a szárazföldi csapatok küldését, hogy még nyilvános vita sem volt róla.
Még Macron hétfői megfogalmazása is megfelelően homályos volt.
„Jelenleg nincs konszenzus a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban, de semmi sem zárható ki. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút” – mondta Macron.
a hadtudomány docens Ilmari Käihkö bírálja Macron beszédeit.
„E kilépés helyett Franciaország konkrét cselekvésekre összpontosíthatna” – mondja Käihkö.
Több európai ország és az Egyesült Államok kedden reagált Macron kijelentésére, miszerint nem áll szándékában katonáikat Ukrajnába küldeni.
A Finn Köztársaság elnöke Sauli Niinistö azt kommentálta kedden a HS-nek, hogy Finnország álláspontja az is, hogy nem lesz katonai jelenlét Ukrajnában.
Käihkö szerint a nyugati erők jelenléte megváltoztatná az egész háború természetét.
„A háború elkerülhetetlenül kiterjedne, és a katonákat küldő országok orosz támadások célpontjaivá válhatnak” – mondja.
Erre a Kreml szóvivője is figyelmeztetett Dmitrij Peszkov kedden.
Peszkov szerint a NATO-erők jelenléte Ukrajnában elkerülhetetlenül közvetlen konfrontációhoz vezet a szövetséggel és Oroszországgal.
őrült vagyok A nyugati országok szerint több tízezer katonából álló harci erőket kell küldeniük Ukrajna frontjára, ha valóban szárazföldi erőket akarnak alkalmazni a háború lefolyásának befolyásolására. Nem hiszi, hogy Európa még ennyi katonát is küldhetne.
„Honnan származnának ilyen csapatok? És az európai országok felkészültek-e olyan katonai veszteségekre, amelyek elkerülhetetlenek lennének? Kérdi a kakukk.
Jóval kisebb erőkkel lehetséges lenne például Ukrajna légterének lezárása, amit Zelenszkij már régóta kér – mondja Käihkö.
Ukrajna jelenleg félmillió új katona mozgósítását célzó törvényreformot próbál elfogadni.
Käihkö szerint ezeknek a katonáknak a kiképzése és a nyugati felszerelések karbantartása Ukrajnában, nem pedig a szomszédos országokban erősítené és javítaná Ukrajna hadműveleti képességét.
Nem hiszi azonban, hogy Európa akár katonai tanácsadókat vagy karbantartókat is küldene Ukrajnába, mert az jelentősen növelné az Ukrajnát segítő országok kockázatait.
„Tudjuk a történelemből, hogy ha valahol csapatok vannak, akkor a helyzet könnyebben eszkalálódik” – mondja Käihkö.
Ehelyett a vele folytatott titkosszolgálati együttműködés az együttműködés nagyszerű formája.
– írja a The New York Times amerikai lap vasárnap, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna több évtizedes titkos hírszerzési partnerséget kötött, amely jelentős szerepet játszott az Oroszország elleni védekezésben.
őrült vagyok szerinte most elengedhetetlen lenne, hogy Európa a szavak helyett a tettekre koncentráljon.
„Ha valóban van akarat, Európa többet tudna tenni” – mondja Käihkö.
Az ukrajnai helyzet több szempontból is riasztó. Katonából és lőszerből egyaránt hiány van a fronton.
Käihkö szerint Európának jelentős döntéseket kell hoznia a fegyveres segélyekkel kapcsolatban, és hamarosan.
Macron 20 európai ország vezetőjének találkozójának adott otthont Párizsban, hogy megvitassák Ukrajna támogatását.
Niinistö elnök szerint a párizsi megbeszélés középpontjában „Ukrajna azonnali szükségletei, mindenekelőtt az anyagiak voltak”.