Hírek

Orosz támadás | Egy újszülött édesanyja, Natalia Tyshchenko kivétel a norma alól Ukrajnában: A háború tönkretette az ország születési arányát

#image_title
336views

„Ez egy hatalmas boldogság, amely megváltoztatja egész életünket. Tíz éve próbálkoztunk gyerekkel, és már a termékenységi kezelésen is gondolkodtunk. Aztán megszületett, mint egy csoda” – mondja a 35 éves kijevi férfi Natalia Tyshchenko kezében a hamarosan névadó négynapos fia Dmytro.

A fiú koraszülöttként született, de 2,7 kiló, és rendesen szopja anyja mellét.

Tyscsenko férjének azonban új, kisebb babaruhát kell vásárolnia.

Tyscsenko néhány napon belül hazaér a szülészeti kórházból a babával.

Aztán azt tervezi, hogy hat hónapig szülési szabadságon lesz.

Tyscsenkóék olyan régóta szerettek volna gyereket, hogy még a háború sem tétovázott.

Egy másik szobában egy másik elsőszülő anya, 28 éves Olha Hriscsenko napos babáját tartja Emil ugyanolyan boldog.

„Már a járvány előtt szerettünk volna gyereket, de emiatt elhalasztottuk a terveinket. Aztán elkezdődött a háború. Most nem akartunk tovább halogatni, pedig én munkanélküli vagyok, a férjem pedig alulfoglalkoztatott.”

Olhát leginkább az aggasztotta a szülés során, hogy nem lesz-e egyidejűleg légiriadó. Szerencsére nem jött be.

sajnálatos módon Olha és Natalia kivételes nők az ukrajnai háború alatt.

A születésszám az országban már a nagyszabású orosz invázió előtt is alacsony volt. Most a világ legalacsonyabb szintjére esett. A termékenységi ráta, vagyis a várható gyermekszám a háború előtti 1,16-ról nőre vetítve 0,7-re csökkent.

Összehasonlításképpen Oroszországban 1,5, Finnországban pedig 1,36, bár ezek is alacsony születési arányú országok. Ahhoz, hogy a népesség változatlan maradjon, kettőnél nagyobb termékenységi ráta kellene.

A donbászi háború 2014-es kezdete előtt Ukrajnában évente félmillió baba született.

2021-ben még csak feleannyian születtek, tavaly pedig már csak 187 ezren.

A statisztika vigasztalhatatlanságát csak az enyhíti, hogy az országból elmenekült nők egy része külföldön szül.

Az abortuszok száma a szovjet idők óta folyamatosan csökkent.

Gyerekkészítés is hazafias tett Ukrajnában, és az anyáknak gratulálnak az intézményben, hogy új ukránt szültek.

Orvos Olena Jaroštšuk azt mondja, hogy a háború elején a létesítmény egy bombamenhelyben született, de most már a megszokott módon működik.

Szerinte a születésszámot sok tényező csökkenti.

„Sok nő elhagyta Ukrajnát. Emberek haltak meg a háborúban. Nincs munka és nincs megélhetés” – sorolja.

Bizonyos mértékig azonban megfigyelhető az a jelenség, hogy a háború miatt a fronton élő férfiak családjai sietnek a gyermekvállalásra. A katonák már a látogatás idején is a szülészet előcsarnokában ülnek várakozó feleségeikkel. A katonák tíz nap szabadságot kapnak gyermekük születésére.

„Ha a férfi az élen van, és a párnak még nincs gyereke, megteszik. A család folytatásáról is van szó” – mondja Jaroštšuk.

Ukrajnában még arra is lehetőség van, hogy a katonák ingyen lefagyasztsák spermájukat, a parlament Verhovna Rada pedig jelenleg is tárgyal egy törvényről, amely lehetővé tenné a sperma felhasználását a katona elesése után.

Valóság az orosz agressziós háború áldozatai azonban több százezer gyermek is, akik nem születnek miatta.

2013-hoz képest három év háború nagyjából egymillióval kevesebb babát jelent. Ez már a negyede az elhunyt ukránok számának Sztáliné Az 1930-as években éhínség vagy holodomor.

Valójában elmondható, hogy a gyilkolás és a gyermekrablás mellett ez egy közvetett módja annak, ahogyan Oroszország végrehajtja az ukránok népirtását.

Az Ukrajna által ellenőrzött terület lakossága a becslések szerint 25 millióra csökkent, míg a nagyszabású támadás előtt 36 millió, 2013-ban pedig 45 millió fő volt.

Születtek a mai gyerekek kivételt képeznek a norma alól.

Egy 28 éves építőmunkás Dnyiproban Pavlo azt mondja, hogy eszébe sem jutna gyereket vállalni, pedig már kiépült kapcsolatban él a barátnőjével.

„2022. február 24-én összetörtek a jövőbeli terveim, és nem tértek ki belőle. Volt egy munkaszerződésem Hollandiában, de még az országot sem hagyhattam el. Aztán Ukrajnában próbáltam új terveket szőni, de ezek sem váltak valóra. Most már csak néhány alkalmi munkám van” – mondja.

„Lehetetlen ötletnek tűnik a gyerekvállalás. Hogyan hozhatnék egy új embert ilyen körülmények közé? Emellett fel kell készülnöm arra, hogy lesz indulás a frontra. Amíg a háború tart, nincs perspektíva, és ez hosszú éveket jelenthet.”

Ukrajnának sürgősen el kellene kezdenie támogatni a gyermekvállalást, de az államnak nincs rá pénze.

A szülési szabadság mindössze 126 napig tart Ukrajnában. Dolgozó anyáknál az időszak fizetett, de egy munkanélküli anya csak havi 16 eurót kap. Ezen felül ezer eurós egyszeri kártérítést fizetnek a kismamának.

Oroszországban egy elsőszülő anya csaknem 6000 eurót kap.

Dnyiproban Oroszország a gyermekről álmodozókat a brutális valóságra emlékeztette, amikor rakétája közvetlenül az újév előtt eltalálta a szülészeti kórházat. Szerencsére minden anyát biztonságba helyeztek egy óvóhelyen. Nyolcan szültek ott.

Jelenleg az intézmény vezető orvosa Iryna Kulbatš pénzt gyűjteni a létesítmény javítására. Véleménye szerint ez nem kevesebb, mint az élet értelme.

„A csatasírban egy katona arról álmodik, hogy egy év múlva a feleségével, két év múlva pedig egy szülészeti kórházban lesz. Ha nem gondolsz a jövőre, nem gondolsz a háborúkra sem.”