LAz Alkotmánybíróság törvénytelennek nyilvánította a szülők kiskorúakhoz viszonyított életkorára vonatkozó minimális örökbefogadási követelményt.
Az egyik fő korlát a következők szempontjából: az alkalmazáshoz valójában többé nem kell legalább 18 év különbségnek lennie a leendő szülők és a családjukba bevinni kívánt gyermek között. Ezt az Alkotmánybíróság (n.5/2024) határozata állapította meg, amely a Polgári Törvénykönyv 291. §-ának alkotmányellenességét állapította meg. A törvény az örökbefogadott és az örökbefogadók életkora közötti különbség minimumkövetelményeként a kötelező 18 éves korhatárt írta elő. «Ez egy történelmi döntés» kommentálja Gianni Baldini, az állampolgári jogokra szakosodott ügyvéd.
Az ügy és az Alkotmánybíróság határozata
A Tanács ezért beavatkozott egy, a Firenzei Bíróság által vizsgált ügybe. A főszereplő egy most 78 éves nő, aki férje fiát kérte örökbe. A férfi valójában özvegyen maradt egy fiával, aki mindössze 5 éves volt első felesége eltűnésekor. Ahogy a mondatban szerepel, a nő „fiúként vigyázott rá és úgy nevelte, semmi különbség nélkül a biológiai lányához képest”, aki a gyermek apjával kötött házasságából született. Az örökbefogadást azonban az ő és férje fia közti korkülönbség akadályozta meg: 17 év és 3 hónaptehát kevesebb, mint a törvény által előírt 18 év.
Mert a Tanács igent mondott az örökbefogadásig
Az Alkotmánybíróság bírái az érintett, az apa és a házaspár vér szerinti lányának beleegyezésével úgy döntöttek, hogy a 18 év eltérési határt elengedik, tekintettel a „megváltozott szociológiai konfiguráció” az örökbefogadó intézménytől. A gyakorlatban a társadalom megváltozott, és alkalmazkodnunk kell a változásokhoz. „Sőt, egyre több hasonló eset van, vagy amikor az örökbefogadó és az örökbefogadó gyermek között fennáll a korhatár, mint ahogy A biológiai szülők átlagéletkora tovább növekszik. Emiatt a Tanács úgy gondolta, hogy meg tudja szüntetni ezt a korlátot.”
Az ítélet több típusú örökbefogadás előtt nyitja meg az utatÉs
„A Tanács döntésével további korlátok szabják a felnőtt örökbefogadás lehetőségét, kicsit egyszerűbbé téve ezt az utat, amely már önmagában is olyan nehéz és kacskaringós: valójában egy teljesen indokolatlan korhatár megszűnik” – jegyzi meg Baldini. . De nem csak: a történelmi mondat hatálya nem korlátozódik csak a felnőttkori korkülönbségre, mint a toszkán esetnél. „A rugalmasság elemének bevezetésével megnyílik az út egy kevésbé merev út előtt, amely értelmezési alapon más területeken is alkalmazható: pl. azok életkora, akik szeretnének örökbe fogadni, de ma nem tudják megtenni, mert elmúltak 40 évesek» magyarázza az ügyvéd.
Csökken az örökbefogadás 40 éves korhatára?
Az Alkotmánybíróság által vizsgált ügyben valójában az örökbefogadó és az örökbe fogadott korkülönbségére avatkoztak be, de eddig az is előírás volt, hogy az örökbe fogadni vágyó szülőknek ne legyen több 40 éves életkoruk. . „Ha a bíróság azzal indokolja az ítéletet, hogy rugalmasnak kell lenni, eseti mérlegelés szükséges, akkor ez az elv érvényesüljön az örökbefogadást kérők időrendi életkorára is” – húzza alá az ügyvéd.
A megálló az egyedülállók és az azonos szülőpárok számára marad
Ami azonban ma is leküzdhetetlen akadály marad az örökbefogadás lehetetlensége egyedülállóknak és számára „A törvény világos, de ez egy sor problémával jár. Gondolok például az egyszülős vagy homoszülős családokra, tehát szintén LMBT, akik folytatják az örökbefogadást külföldön. Megtörténhet Spanyolországban, Franciaországban vagy Kanadában. Miután ezek a családok visszatérnek Olaszországba, ahogy az a született gyerekekkel történik béranyaság. Ez a nagy diszkrimináció egyik eleme, amely a kiskorúakat érinti, akik nem hibásak – magyarázza Baldini –. Asszisztált megtermékenyítés esetén csak a biológiai anyagot átadó személyt ismerik el szülőnek, örökbefogadásnál pedig egyiket sem.”
Az örökbefogadási trükk „különleges esetekben”
Emiatt mind az egyik, mind a másik esetben gyakran alkalmazunk egy olyan trükköt, mint az örökbefogadás bizonyos esetekben (a Polgári Törvénykönyv 47. cikkének utolsó bekezdése). Azért is van meghatározva, mert nem ugyanazokat a jogokat adja. Valójában akkor kérik, ha úgy gondolják, hogy az örökbefogadott és az örökbefogadó között jelentős érzelmi kötődés jött létre. Például valódi – jogilag elismert – rokoni kapcsolat nem jön létre a nagyszülőkkel. Továbbá az ilyenként elismert szülő hozzájárulása mindig szükséges ahhoz, hogy a nem biológiai szülő elismerését is el lehessen végezni” – zárja Baldini.