Orbán Viktor botrányt lovagol ki

Üdv újra. Orbán Viktor, Magyarország erős miniszterelnöke egyből a lényegre tért múlt szombaton, amikor Budapesten megtartotta éves nemzetállapot-beszédét. Megnyitó szavai így hangzottak: „A 2024-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul.”

Orbán egy politikai botrányra utalt, amelyről néhány hazai kritikusa szerint lehet. De tényleg bajban van Orbán? Változnak-e az EU-val, az Egyesült Államokkal és a NATO-val ápolt szúrós kapcsolatai, vagy Oroszországgal és Kínával ápolt meleg kapcsolatai? -en vagyok.

Öt szemszögből nézem a közelmúlt fejleményeit: a botrányt, amely Magyarország államfőjének lemondását kényszerítette ki; milyen eszközökkel irányítja Orbán az országot; Magyarország kapcsolatai az EU-val; tágabb külpolitikája; és a gazdaság.

Egy botrány megdönt három hűségest

Novák Katalin Orbán-hű, 2022 márciusában az első nőként és a legfiatalabb személyként választották meg Magyarország köztársasági elnökét, nem az egyetlen, aki a botrány miatt veszítette el állását.

Varga Judit, Magyarország volt igazságügy-minisztere is. Őt jelölték ki Orbán kormánypártja, a Fidesz kampányának élére a júniusi európai parlamenti választáson.

Még egy fejet kell állítani a Magyarországi Református Egyház elnökének. Pályafutása elején a lelkipásztori tisztségről hatéves időszakra váltott Orbánként.

Mindhárman kiestek a kegyelemből, miután kiderült, hogy Novák megkegyelmezett egy férfinak, akit egy gyermekotthoni szexuális zaklatás ügyének eltussolásában egykor bűnsegédként ítéltek el. Orbán az ügyet rémálomnak minősítette, és mindannyiunkat megvisel.

Családi értékek

Az elnökségnek kevés érdemi jogköre van Magyarországon. Az Orbán-korszakban a lakója teljesen nélkülözhetetlen – ahogy 2012-ben is láthattuk, amikor plágiumbotrányban lemondott egy másik Fidesz-hű.

A gyermekek szexuális zaklatásának ügye azonban, mint Orbán elismerte, óriási kínos volt. Kormánya azon állításának középpontjába került, hogy a keresztény családi értékek kemény védelmezője, ellentétben azzal, amit Orbán a nyugat-európai liberalizmus erkölcsi elfajulásaként állít be.

Novák és Varga az Orbán-rezsim ideológiájának ezen aspektusának nyilvános arca volt. Nagy László Iván (a közép-európai politika kiváló forrása) azt mondja:

Ahogy Orbán nemzetközi kapcsolatai egyre inkább ellenségessé váltak, Novák játszotta a jó zsarut, egy fiatalabb nőt, aki kevésbé erőszakosan képviselte a kormány alapvető ügyeit, és olyan nagy gesztusokat tett, mint például Kijevbe látogatva, interjút adott egy független hírügynökségnek…

Orbán Viktor az elmúlt 10 évben elengedte a Fidesz legbefolyásosabb nőit, hogy megőrizze örökségét. . .[The scandal]hátborzongató képet rajzol egy Janus-arcú rezsimről, amely heves gyermekvédelmi kampánya közepette megkegyelmezett egy pedofil bűntársának.

Egy bennfentes megtöri a rangokat

Az viszont tény, hogy Orbán erőteljesen fellépett a károk megfékezésére. Véleményem szerint a hatalmi karok markolata – a parlamenttől és az igazságszolgáltatástól a médiáig – olyan szilárd, hogy nincs valódi veszélyben.

Igaz, voltak nagyok Budapesten, de ez nem újdonság az Orbán-korszakban. Eddig nem sokra vezettek.

A botrány azonban még nem ült el teljesen. Valóban, a Fideszben vannak kellemetlen jelek.

Magyar Péter, egykori rendszerbeli bennfentes (állami vállalatoknál töltött be vezetői szerepet, Varga egykori férje), . Nemcsak azzal vádolta a kormányt, hogy „női szoknyák mögé bújik”, vagyis elkerüli a felelősséget saját hibáiért.

Támadását az Orbánt hatalmon tartó politikai és üzleti struktúrák elítélésére tágítva Magyar Magyarországot „néhány család kezében lévő holdingnak” is minősítette.

Mecenatúra, államfogás és identitáspolitika

Az Orbán uralmát értékelő tanulmányok közül az egyik legszemléletesebb 2019-ben jelent meg a folyóiratban. Kelet-európai politika. A Robert Sata és Ireneusz Paweł Karolewski által címzett és írt cikk Orbán rezsimjének (és a hatalomból kikerült Jarosław Kaczyńskinak Lengyelországban) három megkülönböztető jegyét azonosítja, mint a mecenatúrát, az állami intézmények megragadását és az identitáspolitikát.

A mecenatúra azt jelenti, hogy „egyetlen patrónus irányítja a jutalmak és büntetések kidolgozott rendszerét. . . a pártfogóhoz való személyes hozzáférés elengedhetetlen a politikai túléléshez és gazdagodáshoz”. Magyar pontosan ezt hangoztatta.

Az állam elfoglalása azt jelenti, hogy a kormányzó párt átveszi az irányítást az olyan alapvető intézmények felett, mint a bíróságok és az üzleti vállalkozások, és létrehozza a „korrupt szereplők hálózatait, amelyek kollektíven cselekszenek a magánérdek érvényesítése érdekében a közjó rovására”.

Az identitáspolitika olyan „beszédeket foglal magában, amelyek a nyilvános idegengyűlöletet érintik”. A rezsim olyan „ellenségeket” céloz meg, mint a migránsok, a kisebbségek, az ellenzéki pártok liberálisai, a nem kormányzati nemzetközi szervezetek és a brüsszeli bürokraták.

Hasonló okokból Armin Schäfer és Michael Zürn A Demokratikus Regresszió (újonnan lefordítva angolra egy 2021-es német kiadásból): „A demokrácia a világ egyetlen országában sem szenvedett el olyan meredek hanyatlást, mint Magyarországon.”

„Természetes környezetünk”

Bár Orbán a jogállamiságtól Ukrajna támogatásáig mindenben ellentmond az uniós berendezkedésnek, Magyarország helyét szilárdan látja a 27 tagú blokkban. „Az Európai Unió a mi természetes környezetünk” – mondta múlt szombaton.

Amint azt az Európai Bizottság legutóbbi Eurobarométer közvélemény-kutatásában látjuk, a magyarok nagyjából elégedettek ezzel. Mintegy 41 százalékuk pozitív képet alkot az EU-ról, 47 százalékuk semleges, 12 százalékuk pedig negatívan vélekedik – ez nagyjából megfelel az uniós átlagnak.

Orbán célja, hogy Európa-szerte meglovagolja a keményjobboldali, konzervatív nacionalista pártok támogatási hullámát, beleértve a közelgő európai parlamenti választásokat is, hogy belülről alakítsa át az EU-t. „Az a tervünk, hogy nem lépünk ki az EU-ból.” – Az a tervünk, hogy meghódítjuk.

Ebből a szempontból hasznos Orbán számára, hogy július 1-jén kezdődik Magyarország sora az EU hat hónapos soros elnökségének betöltésében. Az EU brüsszeli székhelyű intézményei és a sok kormány elege van belőle, szerencsés, hogy a soros elnökség már nem úgy irányítja a blokk napirendjét, ahogy egykor tette.

Orbán karácsonyi ajándékai

Már hétfőn meg kell szüntetni a feszültség egyik forrását Magyarország és nyugati szövetségesei között, hogy jóváhagyják Svédország NATO-tagságát.

Mégis, ha újra rátérünk Orbán nemzetállami beszédére, azt látjuk, hogy ő még mindig kiugró a nyugati demokráciák táborában. Nyugtalanul kijelentette, hogy azt szeretné, ha Donald Trump nyerné a novemberi amerikai elnökválasztást, és véget vessen az ukrajnai háborúnak – ami, ha gyorsan megtörténik, feltehetően a helyén hagyná az orosz területi előnyöket.

Sőt Orbán azt mondta, reméli, hogy „év végi karácsonyfa alatti” ajándékai „a szlovákok, osztrákok, szerbek és magyarok közötti erősebb regionális együttműködést” is magukban foglalják. Itt a szélsőjobb lehetséges győzelmére gondolt Ausztriában a soron következő választásokon, egy olyan kormány hatalomra kerülésével, amely hasonló a magyarhoz, a szlovákhoz és a szerbhez.

Lényeges, hogy Orbán nem említette a visegrádi négyek csoportját – Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát –, amely egykor az EU-párti közép-európai diplomácia sarokköve volt.

A gazdaság: virágoznak a kapcsolatok Kínával

Végül egy rövid áttekintés Magyarország gazdasági teljesítményéről. A bruttó hazai termék növekedésével mérve az elmúlt három évben meglehetősen szerény volt, amint az alábbi ábra mutatja.

Ez azonban nem mondja el a teljes történetet. Orbán célja, hogy országát a világ elektromos járműiparának nélkülözhetetlen európai központjává tegye. Jelentős előrelépést tesz ezen a téren, mint a kínai elektromos jármű- és akkumulátorgyártó cégek Magyarországra.

Megjegyzendő azonban, hogy Magyarország kapcsolatai Kínával a kereskedelemen és a befektetéseken túlmutató területeken is fejlődnek. A héten derült ki, hogy Magyarország elmélyítést tervez – bár a részletek továbbra is vázlatosak.

Ezek azok a hosszú távú trendek, amelyekre figyelni kell. Ezzel szemben a kormányát ebben a hónapban megrengető botrány, bár rövid távon káros, nem valószínű, hogy komoly veszélyt jelentene Orbán uralmára.

Bővebben erről a témáról

Orbán célja – Ulrich Speck kommentárja a Neue Zürcher Zeitungnak

Tony hét választása

• Az Egyesült Államok rekordmennyiséget vonz a keményebb körülmények közepette hazai piacán és Kínában, legnagyobb kereskedelmi partnerük, az FT-s Jamie Smyth New Yorkban és Patricia Nilsson Frankfurtban.

• Kína kihívás elé állítja a demokráciákat, például Ausztráliát, Franciaországot, Japánt és az Egyesült Államokat, hogy stratégiai befolyást szerezzenek a Csendes-óceán déli részén, és kényelmetlen választásokat jelentenek számára – írja Meg Keen és Alan Tidwell a sydney-i székhelyű Lowy Institute számára.