Off to Never Never Land: A ‘Peter Pan’ ismét egy új turné keretében repül néhány nagyon szükséges változtatás után

NEW YORK — Ebben a hónapban egy amerikai turnéra repül egy új, inkluzív színpadi produkció, a „Pán Péter”, amely egy fiú klasszikus meséjét meséli el, aki nem hajlandó felnőni – de olyan utalások nélkül, amelyek ironikus módon rosszul öregedtek.

Eltűntek a bennszülöttek számára káros elemek, néhány új dal, és a viktoriánus Anglia helyszínét a modern, multikulturális szereplőgárdával rendelkező Amerika javára törölték.

„Részben azért akartam ezt csinálni, mert a gyerekeknek ez lesz az első színházi élménye, és azt akarom, hogy ne csak szerelmesek legyenek „Pán Péterbe”, hanem hogy beleszeressenek a színházba, és eljöjjenek. vissza” – mondja Lonny Price rendező.

A show az 1954-es musical változaton alapul – eredetileg a Broadway legenda, Mary Martin főszereplésével – Morris Charlap zenéjével, Betty Comden és Adolph Green további szövegeivel, valamint Jule Styne további zenéjével.

Larissa FastHorse drámaírót, aki 2023-ban történelmet írt a Broadway-n „The Thanksgiving Play” című szatirikus vígjátékával, meghallgatták a sztori átdolgozását. Azt mondja, hogy Pán Péter-komplexus karakterét, a kalózokat viccesnek, a zenét elbűvölőnek találta, de az őslakosok és nők ábrázolását elborzasztónak találta.

Az előző verzióban mindvégig a „vörösbőrökre” utaltak, a dalszövegekhez nyávogós halandzsával ellátott táncszámot „Ugg-A-Wugg” címmel, a Tiger Lily-t pedig úgy írták le, mint aki „egy csatabárddal” védi a vad bátorokat.

„Az volt a célom, hogy ne okozzon kárt” – mondja FastHorse. „Mert a zene olyan gyönyörű. A történet bonyolult és gyönyörű. Megnevettet, megkönnyez, mindezt megteszi, és annyi varázslat van benne.”

A turné ezen a héten Marylandben indul, és Észak-Karolinába, Ohióba, Illinoisba, Washington DC-be, Dél-Karolinába, Floridába, Arizonába, Nevadába, Kaliforniába, Missouriba, Texasba és Georgiába utazik.

Az „Ugg-A-Wugg”-t kivágták, helyette a kevéssé ismert, 1961-es Comden-Green-Styne musical dallamának dallamára, a „Subways Are for Sleeping”-re érkezett. jelölt lánya.

Price az eredeti készítők lapjaiban talált egy „kísérteties, gyönyörű” dalt is, az „I Went Home” címmel, amely arról az időről szól, amikor Peter hazatért, és rácsos ablakot talált, és egy másik gyerek aludt az ágyában. Martin a premier előtt kérte, hogy vágják le, mert attól tartott, hogy túl szomorú. Price visszatette, manapság érettebb a vitatkozó közönség.

„Azt hiszem, a gyerekek most egy kicsit idegesek lehetnek” – mondja. „Nem hiszem, hogy ez felháborító. Szerintem mozog. Szerintem ez egy nagyon megindító darab. Azt hiszem, senki sem hallotta ezt a dalt 1954 óta.” Az „I Won’t Grow Up” ismétlése is megtalálható a „We Hate That Kinds” második felvonásos függönyemelőhöz, amelyet a kalózok énekelnek Green dalszövegével.

A FastHorse kibővítette a bennszülött fogalmát a musical Neverland-jében, hogy magában foglalja a nyomás alatti bennszülött kultúrák számos tagját a világ minden tájáról – köztük Afrikából, Japánból és Kelet-Európából –, akik visszavonultak Sohaországba, hogy megőrizzék kultúrájukat, amíg rá nem találnak. visszaút. Price „elegáns megoldásként” értékeli, hozzátéve, hogy a FastHorse „éppen a tökéletes író volt számunkra”.

FastHorse az első bennszülött művész, aki átdolgozta a történetet, és többet tett, mint korrigálta a bennszülött kultúra felfogását. A női karaktereket is elmélyítette: Tiger Lily és Wendy most is énekelnek, mindketten táncolnak, veszekednek és beszélnek egymással Peter nélkül.

A FastHorse and Price változata a mai, középosztálybeli Egyesült Államokban játszódik, nem pedig a viktoriánus Angliában. A szereplők között különböző fajokhoz és etnikumokhoz tartozó gyerekek is szerepelnek.

„Azt akarom, hogy ebben a nemzetben minden gyermek kinézzen a nemzeti turné ablakán, kinézzen az ablakon, és elhiggye, hogy Péter el tud repülni az ablaka mellett” – mondja FastHorse. „A mi szereplőink Amerikára hasonlítanak.”

Price hangsúlyozza, hogy a változtatások ellenére az előadás szerkezete megmaradt, különösen a James M. Barrie klasszikus meséjéből kiragadott gyönyörű nyelvezet, mint az a felfogás, hogy a tündérek születése a gyermek első nevetéséből fakad.

A „Peter Pan” mindenesetre strapabíró jármű, öt nagy Broadway-újraéléssel, számtalan turnéval, az NBC 2015-ös „Peter Pan Live”-jával Allison Williamsszel, a „Jake and the Never Land Pirates” animációs sorozattal, a Broadway-i „Peter Pan” című műsorokkal. Goes Wrong” és a „Peter and the Starcatcher” és a 2023-as élőszereplős „Pán Péter” & Wendy”, amely lányokat adott a Lost Boys-hoz, és egy fekete színész Tinker Bell szerepében.

Price szerint Barrie munkáinak vonzereje nemzedékek közötti, a szabadság, az anyaság, az ártatlanság és a felnőtté válással kapcsolatos nagyon emberi ambivalencia fogalmain alapul.

„A gyerekek félnek attól, hogy felnőnek. Néhányan nagyon gyorsan szeretnének felnőni. Szerintem minden felnőttnek ez a konfliktusos viszonya a felnőtté váláshoz. Szóval szerintem ez egy meditáció erről és a halandóságról is” – mondja Price. „Ha megnézed az összes témát, akkor mindannyiunk számára nagyon fontosak.”

___

Mark Kennedy itt van