Nemzetgazdaság | „Szinte lehetetlen megbecsülni” – a sztrájkok sújtják a gazdaságot, de senki sem tudja a valódi áldozatok számát

Alaposan a társadalmat érintő sztrájkok jelentős gazdasági veszteségeket okoznak. De mennyire jelentős, a gazdasági szakértők között nincs egyetértés.

Hagyományosan az Üzleti és Ipari Szövetség (EK) egyértelmű számokat tett le az asztalra. Így ezúttal is. Vezérigazgató Jyri Häkämiehen A januári háromnapos sztrájkok mintegy félmilliárd euróba kerültek, a februári sztrájkok pedig a duplájára, egymilliárd euróra emelik a számlát.

A számok ugyan gyanúsan kerekek, de úgymond nem stetsonból húzták ki. Az EK értékeléséért felelős személy kapcsolattartója Lauri Vuoren a számítások szerint a sztrájkok résztvevőinek számán alapulnak. Arról, hogy a sztrájkok hogyan befolyásolják a termelést, tagszervezetektől és cégektől szerezhetők be információk.

„A Finn Statisztikai Hivatal input-output tábláival ki lehet számítani a termelési veszteségekből adódó multiplikátorhatásokat más ágazatokban” – mondja Vuori.

A termelési veszteségeket tovább alakítják a bruttó hazai termék együttes hatásává. Vuori szerint tavaly ősz óta számolva az összes sztrájk hatása a bruttó hazai termékre (GDP) 900 millió euró körül alakult az EK számítási módszere szerint.

Ha Finnország GDP-je körülbelül 270 milliárd euró lenne 2023-ban, akkor 900 millió eurós veszteség ennek körülbelül 0,3 százalékát emésztené fel.

Mások közgazdászok szerint a hatások értékelése nem egészen egyszerű. Jelenleg a helyzetet bonyolítja a gazdasági visszaesés.

Vuori számításában például azt feltételezik, hogy ha egyetlen alkalmazottat sem bocsátottak el, akkor a vállalat termelése folyamatosan fut.

A Gazdaságkutató Intézet (Etla) előrejelzési vezetője. Päivi Puontin szerint az iparvállalatok csaknem fele tavaly év végén úgy becsülte, hogy túl sok kapacitással rendelkezik a kereslethez képest.

Ha a termelés mindenesetre nem elegendő, akkor az egy-két sztrájknap termelése talán könnyen pótolható máskor. A kikötők pár napos leállása sem feltétlenül érinti annyira az exportot, mint a nagyon forgalmas időkben.

Ugyanaz a Finn Nemzeti Bank előrejelzési vezetője egyetért az értékelés nehézségével Meri Obstbaum. A bank meg sem próbált becslést készíteni, mert túl sok ismeretlen tényezőről van szó.

„Természetesen a hatás negatív, de ha a sztrájkok időtartama nagyon rövid, a hatások átmenetiek lehetnek” – mondja.

Obstbaum szerint nem lehet megbecsülni, hogy a termelési veszteségeket milyen mértékben lehet megtéríteni más napokon. – Az iparban egyébként is alacsony a gazdasági helyzet és a kapacitáskihasználtság.

Elméletileg szerinte úgy számolható, hogy egy napi export kiesése 220 millió eurót jelentene.

„De ez túl durva becslés, és csak az exportra vonatkozna” – mondja Obstbaum.

A legnyilvánvalóbb a termelési veszteségek az úgynevezett feldolgozóiparban jelentkeznek, ahol a folyamat általában egyenletes ütemben zajlik, és fel- és lefutása kivételes. Így például a Neste finomító sztrájkleállásának hatása viszonylag egyszerűen kiszámítható volt.

A végén a vállalatok legalább utólag kiszámíthatják veszteségeik valódi nagyságát. Más kérdés, hogy érdekükben áll-e a nyilvánossággal megosztani az információkat.

Amikor elkezdjük felmérni, hogy egy óvodai vagy tömegközlekedési sztrájk milyen hatással lesz közvetve a gazdaságra, akkor ehelyett igazán sáros vízben vagyunk. Elterjedt a távmunka, gyakran más úton is el lehet jutni ideiglenesen munkába, és a nappali ellátás is sokszor megoldott valahogy.

dolgozom Előrejelzési menedzser Juho Koistinen még mindig megpróbálta kiszámítani a sztrájkok hatásait. Koistinen egyszerűen kiszámolta, mennyi munkaerőt veszítenek a sztrájkok miatt. Eszerint egy sztrájknap, amikor 130 ezren sztrájkolnak, az évi GDP mintegy 0,02 százalékát emésztené fel.

„Ez egy rendkívül durva becslés, amely egyáltalán nem veszi figyelembe például az ágazatspecifikus termelékenységi különbségeket vagy a multiplikátorhatásokat” – mondja Koistinen.

Becslései szerint a hatásokat valójában legalább hárommal kellene megszorozni.

Koistinen azt is mondja, hogy rendkívül nehéz megbízható értékelést készíteni.

„A hatásokat még utólag is szinte lehetetlen értékelni, mert nagyon nehéz elkülöníteni azokat a gazdaságot befolyásoló egyéb tényezőktől” – mondja Koistinen.

Etlan Puonti ugyanezt becsüli.

„Nincs viszonyítási alapunk, vagyis információnk arról, hogyan fejlődött volna a gazdaság a sztrájk nélkül.”

Puonti szerint a néhány napos sztrájkot gyakorlatilag nem veszik figyelembe az Etla pénzügyi előrejelzésének elkészítésekor.

Különösen munkáltatói oldalról a jó hírnév károsodása is aggaszt bennünket, vagyis hogy a gyakori sztrájkok milyen hatással vannak a külföldi cégek Finnországba való befektetési kedvére. Az is előfordulhat, hogy a megrendeléseket sztrájkok miatt nem kézbesítették volna.

„A kormány által tervezett munkaerő-piaci és társadalombiztosítási reformok viszont hosszú távon növelhetik a foglalkoztatást vagy a termelékenységet. Az IMF Finnországnak is javasolta ezt a fajta intézkedést” – mondja Puonti.

Obstbaum azt is gondolja, hogy a sztrájkok költségeit az általuk ellenzett reformokhoz képest kell mérlegelni.

Mind Puonti, mind Obstbaum viszont azt állítja, hogy kevés empirikus kutatási bizonyíték áll rendelkezésre számos úgynevezett strukturális reform hatásairól, mivel nehéz ezeket megbízhatóan tanulmányozni, ha lehetetlen valódi összehasonlító környezetet megszervezni.

Egy A sztrájkok hatásának értékelésének módja az, hogy megvizsgáljuk, hogyan hatnak a vállalatok tőzsdei értékelésére.

Egy tapasztalt befektető, aki a helyzet érzékenysége miatt nem kívánja a saját nevét használni, úgy becsüli, hogy a sztrájkok hatása csekély a cégértékelésre.

Még az erdészeti társaság UPM dolgozóinak 2022 tavaszán több mint három hónapig tartó sztrájkját is egyszeri kiadásként kezelték.