Németország és Lengyelország azt állítja, hogy nem küld csapatokat Ukrajnába, mivel a Kreml szélesebb körű háborúra figyelmeztet
BRÜSSZEL — Az európai katonai nehézsúlyú Németország és Lengyelország kedden megerősítette, hogy nem küld csapatokat Ukrajnába, miután a hírek szerint egyes nyugati országok ezt fontolgathatják, mivel az Oroszországgal vívott háború harmadik évébe lép.
A NATO vezetője azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok vezette katonai szövetség nem tervez katonákat küldeni Ukrajnába, miután más közép-európai vezetők megerősítették, hogy ők sem szállítanak katonákat.
A Kreml eközben arra figyelmeztetett, hogy a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus elkerülhetetlen lesz, ha a szövetség harcoló csapatokat küld. „Ebben az esetben nem a valószínűségről kell beszélnünk, hanem a (a konfliktus) elkerülhetetlenségéről” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.
Moszkva figyelmeztetése egy nappal azután hangzott el, hogy Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy a jövőben „nem szabad kizárni” a nyugati szárazföldi csapatok beküldését, miután Ukrajna nyugati támogatói közül több mint 20 vezető tisztségviselők konferenciájának adott otthont.
A jelek szerint Olaf Scholz német kancellár másképp látja a Párizsban történteket. Közölte, a résztvevők megállapodtak abban, hogy „nem lesznek szárazföldi csapatok, nem lesznek olyan katonák Ukrajna földjén, akiket európai vagy NATO-államok küldenek oda”.
Scholz szerint abban is konszenzus van, hogy „az országainkban tevékenykedő katonák maguk sem vesznek részt aktívan a háborúban”.
Mivel Macron egyre inkább elszigetelődött, és az ellenzéki politikusok Franciaországban dühösen bírálják a szárazföldi csapatok megfontolására vonatkozó javaslatát, a francia elnök kormánya ezt követően kedden igyekezett tisztázni megjegyzéseit.
Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter elmondta, hogy a konferencián megbeszélések folytak, de nem született konszenzus arról, hogy Ukrajnában, a frontvonaltól távol, aknamentesítési és katonai kiképzési műveleteket hajtsanak végre.
„Ez nem csapatok küldése Oroszország elleni háborúra” – mondta a miniszter.
A csapatok küldésének gondolata tabu volt, különösen azért, mert a NATO igyekszik elkerülni, hogy egy szélesebb körű háborúba keveredjen az atomfegyverrel rendelkező Oroszországgal. Semmi sem akadályozza meg, hogy a NATO-tagok egyénileg vagy csoportosan csatlakozzanak egy ilyen vállalkozáshoz, de maga a szervezet csak akkor kapcsolódna be, ha mind a 31 tag beleegyezik.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Associated Press-nek elmondta, hogy „a NATO-szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának. Ezt 2014 óta tesszük, és a teljes körű invázió után fokoztuk. De nem terveznek NATO harcoló csapatokat a helyszínen Ukrajnában.”
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy keddi prágai találkozón kijelentette: „Lengyelország nem tervezi csapatainak Ukrajnába küldését”. Petr Fiala cseh miniszterelnök kitart amellett, hogy országa „természetesen nem akar katonáit küldeni”.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya nem tervez bevetést javasolni, de egyes országok mérlegelik, kötnek-e kétoldalú megállapodásokat, hogy csapatokat biztosítsanak Ukrajnának az orosz invázió elhárításában.
Fico nem árult el részleteket arról, hogy mely országokban és mit tennének a csapatok Ukrajnában. Macron is kerülte az országok megnevezését, mondván, hogy meg akarja őrizni a „stratégiai kétértelműséget”, és nem akarja a Nyugat kezét Oroszország felé billenteni.
A NATO mint szövetség csak nem halálos segélyt és támogatást nyújt Ukrajnának, például orvosi ellátást, egyenruhát és téli felszerelést, de egyes tagok önszántából küldenek fegyvert és lőszert, kétoldalúan vagy csoportosan.
A csapatok küldésére és hosszú távú telepítésére vonatkozó döntéshez olyan szállítási és logisztikai képességekre lenne szükség, amelyeket csak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és esetleg Olaszország, Lengyelország vagy Spanyolország képesek gyűjteni.
Miközben kizárta a NATO katonai fellépését, Stoltenberg azt mondta az AP-nak, hogy „ez Oroszország agressziós háborúja Ukrajna ellen, amely nyilvánvalóan megsérti a nemzetközi jogot. A nemzetközi jog szerint Ukrajnának természetesen joga van az önvédelemhez, nekünk pedig jogunk van támogatni őket ennek a jognak a fenntartásában.”
A párizsi konferenciát közvetlenül azután tartották, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság 10 évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával, miközben a kormány azon dolgozik, hogy megerősítse a nyugati támogatást.
Az európai nemzetek attól tartanak, hogy az Egyesült Államok csökkenteni fogja a támogatását, mivel a Kongresszus felfüggeszti az Ukrajnának nyújtott segélyt. Aggodalmuk az is, hogy Donald Trump volt elnök visszatérhet a Fehér Házba, és megváltoztathatja az Egyesült Államok politikáját a kontinensen.
Több európai ország, köztük Franciaország is támogatását fejezte ki hétfőn a Cseh Köztársaság kezdeményezése iránt, amelynek célja, hogy lőszert vásároljon Ukrajnának az Európai Unión kívül – közölték a találkozó résztvevői. Macron szerint új koalíció indul közép- és nagy hatótávolságú rakéták szállítására.
Egy múlt heti interjúban Stoltenberg nem ellenezte azt az elképzelést, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket használjon oroszországi célpontok csapására. Egyes országok korlátozták az általuk biztosított anyagok felhasználását, és azt kérték, hogy azokat csak Ukrajnán belül használják fel.
„Minden egyes szövetségesnek kell eldöntenie, hogy vannak-e bizonyos figyelmeztetések az általuk szállított termékekkel kapcsolatban” – mondta Stoltenberg a Szabad Európa Rádiónak. De, mint mondta, Ukrajna önvédelemhez való joga „a törvényes katonai célpontok, orosz katonai célpontok külföldön történő csapását is magában foglalja. Ukrajna.”
___
Janicek Prágából jelentett. Az Associated Press újságírói, Geir Moulson Berlinben, Monika Scislowska Varsóban, Elise Morton Londonban és John Leicester Párizsban járultak hozzá ehhez a jelentéshez.
___
Kövesse az AP tudósítását a háborúról: