Vatikánváros, február 19. (Adnkronosz) – Navalnij „mártírként halt meg, a mártíromság mellett döntött”. Don Stefano Caprio, Oroszország nagy tudósa és szakértője, számos publikáció közül az Üvegcár szerzője. Putyin Oroszországa, akivel a Putyint kihívó orosz disszidens börtönben bekövetkezett halála után adott interjút Adnkronosz, reméli, hogy Navalnij holttestén „szuper partes” orvosok végezhetnek boncolást, és a holttestet meg tudják mutatni az ügyvédeknek és a családnak. „Az egyszerűen tekintélyelvű Putyin szakasza véget ér – figyeli – és kezdődik a totalitárius szakasz.”
Elképzelhetetlen, hogy Kirill pátriárka közbeléphet, megbánta Navalnij halálát? „Navalnij – kezdte Caprio atya – kereszténynek nevezte magát, de nem volt ortodox hívő. Mindenesetre, ha a pátriárka mond valamit, az olyan, mintha benne lenne, de ehelyett csendben kell maradnunk, mert úgy tűnik, hogy ez egy szerencsétlen dolog, ami megtörtént.” A nagy Oroszország-szakértő Putyinra gondolva egy jelentős részletet jegyez meg: „Ő a szimbolikus dátumok mániája: március 16-án kezdődnek a választások, Navalnij február 16-án hal meg. Két hónappal azután, hogy Prigozin a Kremlbe ment, felrobbant a gépe: Putyin meg akarja mutatni, hogy ő a világ ura.” Navalnij jogosult lehet a Kremlbe a jövőben? „Ilyen körülmények között nem, a maximum, amit Navalnij elért – emlékszik vissza Stefano Caprio atya – 26 százalék volt a 2016-os választásokon. Börtönben volt, további 19 év börtönbüntetéssel, de bosszantó volt népszerűsége és szabadon fejezzék ki magukat. Egy hónappal a választások előtt már csak a disszidens maradt az árnyékában. Elméletileg Navalnij támogatta a Putyin elleni déli szavazás ötletét. Természetesen nélküle nem lesz semmi különleges.”
Oroszországnak lesz még egy Navalnija? „Nem lesz még egy ilyen karizmatikus figura. Vannak politikailag és bizonyos tekintetben felkészültebb szereplők. Oroszországban nincs hiány okos emberekben, de nem ezzel a populista karizmával. Tüntetései mindig a korrupció ellen irányultak, mint az olaszországi Öt Csillag Mozgalom” – jegyzi meg Don Stefano Caprio.
Milyen volt a Nyugat reakciója? „Érzelmes volt. Navalnijnak – emlékszik vissza a nagy Oroszország-szakértő – volt némi korlátja Nyugaton, hogy 2009-ben támogatta a grúziai háborút. Nem volt egy kristálytiszta figura. Navalnij megértéséhez orosz lélek kell. Világos, hogy az egész világ tiltakozik az elnyomás és a kegyetlenség ellen, de Putyinnak már nincsenek korlátai.”
Megváltozik-e a Szentszékkel való kapcsolat? „A Szentszék – jegyzi meg az egykori oroszországi misszionárius és a Keleti Pápai Intézet professzora – elítéli a háborút, és igyekszik a lehető legjobb kapcsolatokat fenntartani a Moszkvai Patriarchátussal. A háború előtt a kapcsolatok kiválóak voltak. Navalnijnak nem sok köze volt az egyházakhoz. Szellem volt, méghozzá vallásos, de alapvetően szabad.”