NATO | Svédország „zavaróan erős” védelmi ipart, kiképzési és hírszerzési képességet hoz a NATO asztalára

svéd Az utolsó akadályok a NATO-tagság elől húzódnak, így a szövetség 32. tagságát kapja. De mit hoz Svédország a katonai szövetségbe, és milyen jelentősége van a svéd tagságnak a NATO számára?

Az STT a Külpolitikai Intézet kül- és biztonságpolitikával foglalkozó vezető kutatóját kérdezte Matti Pesuta és a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem professzorától Kjell Engelbrekttől.

Svédország jelentősége a NATO számára sokkal több, mint a gyakran emlegetett csomópont vagy tranzitország.

A földrajzilag fontos terület, a kikötők és a légtér mellett Svédország katonailag viszonylag alkalmas, és katonai képességet is a szövetség szolgálatába állít, annak ellenére, hogy az ország védelme az újjáépítési fázisban van – emlékeztet Pesu.

„Az, hogy mennyit különítenek el és szánnak a NATO-műveletekre és a NATO-parancsnokságra, mindig politikai döntés, de ez megint egy olyan dolog, ami Finnországot is érdekli, mert Svédország politikailag a legközelebbi szövetségesünk.”

svéd védelmi ipari és technológiai know-how jelentős. Pesu a svéd védelmi ipart kifejezetten zavaróan erősnek minősíti a NATO-szövetségesek körében.

A vadászgépek és tengeralattjárók mellett Svédország többek között rakétatechnológiát, tüzérségi és rohamtartályokat gyárt.

„Talán nem ez az első számú ország, ha a kötetet nézzük. De igen, Svédország ott van, ha nem is a nagyok között, de legalább a közepesek között” – értékeli Pesu.

Svédország ezért ezt a kapacitást a NATO asztalára teszi, nem csak katonai, hanem kettős felhasználású termékként is. A kettős felhasználás azt jelenti, hogy az adott berendezés, technológia vagy rendszer katonai és polgári célokra egyaránt alkalmas.

Kjell Engelbrekt is hangsúlyozza a svéd védelmi ipar hozzájárulását a katonai unióhoz.

„Széles választékkal rendelkezünk védelmi ipari termékekből, amelyek szerintem hasznosak a NATO számára” – értékelte.

Engelbrekt a védelmi ipar mellett a svéd katonai oktatás színvonalát emeli ki. Szerinte nem elhanyagolható Svédország nagy földrajzi mérete sem.

„Svédország kritikus fontosságú terület lesz a NATO számára” – mondja.

Matti Pesu az intelligenciát is felhozza, amikor Svédország erősségeit mérlegeli. Azt mondja, hogy Svédország eléggé alkalmas hírszerző apparátussal rendelkezik, mind katonai, mind civil oldalon.

„Minden bizonnyal a NATO irányába is erősödni fog, annak ellenére, hogy meglehetősen sok titkosszolgálati együttműködés folyik kétoldalúan. Az államok érthető okokból kissé óvatosak”, ami oda van írva az egész szövetség irányába.

a svéd fegyveres erőkkel egyebek mellett mintegy száz Gripen vadászgéppel, szállítógéppel, helikopterrel, harckocsival, tüzérséggel és néhány tengeralattjáróval rendelkezik, és erőteljesen növeli védelmi költségvetését.

Következésképpen folyamatban van például a tengeralattjáró-flottájának megújítása és kiegészítése. finn katona -Alehti a közelmúltban úgy becsülte, hogy az új tengeralattjáró nagyon alkalmas lesz, és a Balti-tenger sekély és keskeny vizeinek igényes körülményeihez szabott.

„Az új hajókat már régóta tervezték, de most a hajógyárban dolgoznak rajtuk. Ez két új modern A26-os tengeralattjáró. A munkához a lendületet a világpolitikai helyzet gyulladása adta, amely erősen elérte a Balti-tengert is” – írja a lap.

Svédországnak van védekezésének megerősítésében is munka vár rá. A sorkatonaság viszonylag korlátozott számú emberre vonatkozik. Ráadásul Svédország szárazföldi hadereje például Finnországhoz képest feltűnően kicsi.

„Természetesen egy olyan ország szempontjából, mint Finnország, valóban kívánatos lenne, hogy Svédország is beruházzon a szárazföldi haderőbe, mert Észak-Európában nincs túl sok belőlük, főleg olyanokból, amelyek hidegben is harcképesek. és a sarkvidéki viszonyokra” – mutat rá Pesu.

Becslései szerint a gyakorlatban Svédországnak nincs sok mozgástere a sorkatonaság bővítésére.

„Annak ellenére, hogy Svédországban visszaállították a sorkatonai szolgálatot, és évről évre több ezer sorköteles férfit és nőt képeznek ki, nagyon nehéz látni, hogy visszatérnek ehhez a finn modellhez vagy ahhoz a modellhez, amilyen korábban volt. Nehézségeik voltak az emberek toborzásával, különösen a fegyveres erők legénységi beosztásaira, azaz az alapvető gyalogsági munkákra.”

Pesu a földrajzi tényt is felhozza, vagyis azt, hogy Svédország és Oroszország között egyetlen erős ország van, Finnország.

„Ez bizonyos mértékig csökkenti Svédország ösztönzését a több befektetésre, mert Finnország van és marad. Ha a határ közelebb lenne Svédországhoz, valószínűleg ők is másként gondolkodnának.”

Svédországban Engelbrekt szerint változás történt a NATO-tagságról szóló nyilvános vitában az elmúlt napokban, miután a magyar Országgyűlés utolsó NATO-országként jóváhagyta Svédország NATO-tagságának ratifikálását. Véleménye szerint Svédországban az elmúlt két évben elakadt a NATO-vita.

„Várakozásban voltunk, és társadalomként nem sokat gondolkodtunk a NATO-csatlakozás gyakorlati hatásain.”

A svéd Aftonbladet újság hétfőn szervezett online chat, ahol az olvasók feltehették az Engelbrektnek elgondolkodtató kérdéseikat a NATO-csatlakozással kapcsolatban. Több száz kérdés volt.

„Megkérdeztük, mit jelent a NATO-csatlakozás a civil társadalom és a nagyközönség számára? Mit jelent ez a gazdaság számára?”

Sok kérdés merült fel a NATO nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikájával kapcsolatban is. Engelbrekt szerint sok svéd aggódik amiatt, hogy nukleáris fegyvereket visznek-e be svéd területre. Sokakat az is érdekel, hogy Svédország milyen szerepet játszik a NATO nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikájának tervezésében.

Engelbrecht azt mondja, hogy a svédek többsége elégedett hangulattal lép be a NATO kapuján.

„Természetesen vannak, akik csalódottak, de nincs nagy ellenállás. A fő kérdés az, hogy miért nem tartottak népszavazást az ügyben.”

Engelbrekt úgy véli, hogy a katonai unióhoz való alkalmazkodás történelmi okokból nehezebb lesz Svédországnak, mint Finnországnak. Felhozza a második világháború után kötött YYA megállapodást, amely nagyon közel hozta Finnországot a Szovjetunióval való szövetséghez.

Svédország számára a katonai el nem kötelezés nagyon sokáig az ország saját döntése volt – hangsúlyozza Engelbrekt.