Brüsszel
Finnország a védelmi miniszter tájékoztatta a NATO-t arról, hogy milyen nézeteket vallana a jövőben a NATO finnországi jelenlétével kapcsolatban Antti Häkkänen – mondta (kok) csütörtökön a NATO védelmi miniszteri találkozója kapcsán.
Finnország készen áll többek között a szárazföldi erők altörzsének befogadására, ha a NATO ezt megfelelőnek tartja.
Finnország ezen túlmenően a NATO előretolt haderőinek főhadiszállási funkcióit célozza meg.
Häkkänen kijelentette, hogy Finnországnak nincs szüksége állandó NATO-harci egységekre.
Ezeket az elmúlt években a szövetség nyolc keleti tagállamában telepítették Oroszország ukrajnai katonai akcióira válaszul.
Szükség lenne azonban egy olyan NATO-struktúrára, amely megkönnyítené a kiképző és harcoló erők megérkezését és irányítását valós helyzetekben.
„Ez jelentheti a Finnországban állomásozó efp típusú erők főhadiszállását és az ehhez kapcsolódó állandó és folyamatos gyakorlatokat azoknak az erőknek, amelyek szükség esetén megerősítő erőként szolgálhatnak számunkra, ha a biztonsági helyzet úgy kívánja és megkívánja” – mondta Häkkänen.
Häkkänen egyelőre nem árulta el, mekkora lehet az egység.
A tervezés a NATO-val közösen folytatódik.
„Olyan mechanizmusokat kell biztosítanunk, hogy a szövetség védelmi tervei minden helyzetben biztosíthatók legyenek, és Finnországot, mint NATO-országot sem ne lehessen katonai nyomás alá helyezni különböző helyzetekben.”
NATO az új parancsnoki struktúráról jelenleg egy szélesebb egész részeként tárgyalnak, ahol a katonai szövetség elrettentését és védelmét erősítik.
A döntéseket – legalább részben – a júliusi washingtoni csúcstalálkozóig kell meghozni.
Az északi országok kifejezték azon szándékukat, hogy az egyesült államokbeli székhelyű Norfolki Közös Műveleti Parancsnokság részei legyenek.
Norfolk alatt már volt vita a szárazföldi, tengeri és légi erők altörzséről.
Norfolk munkatársai azonban fiatalok, és meg kell erősíteni őket, hogy új nagy területet tudjanak betölteni.
Jelenleg Finnország a hollandiai Brunssumban található vezetői ranglétrán tartozik.
Häkkänen Nem kezdett találgatni, hogy mennyire valósul meg Finnország azon vágya, hogy vendégül láthassa a szárazföldi erők állományát.
„Ha most megnézzük a térképet, természetesen kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a kompetencia és a szárazföldi erőkre való összpontosítás meglehetősen erősen kötődik Finnországhoz.”
Svédország már nyilvánosan kifejezte óhaját, hogy otthont adjon a haditengerészeti parancsnokságnak.
Végül a szövetség közös döntésén múlik minden – hangsúlyozta Häkkänen.
„Ha vannak jobb alternatívák, elfogadjuk azokat. Lehet, hogy még nem jelentették be. Úgy gondolom, hogy Finnországnak ésszerű esélye van az előrelépésre ebben az ügyben.”
Harmadik Finnország kifejtette nézeteit a NATO-nak a hírszerzési és megfigyelési rendszerekkel kapcsolatban.
Ahogy a NATO észak felé terjeszkedik, biztosítania kell, hogy a régióban a hírszerzési képesség is működjön.
Häkkänen szerint Finnország kifejezte a NATO-nak, hogy fel tudja ajánlani szakértelmét és képességeit ezen a területen.
Kérdésünkre nem árulta el, hogy ez pontosan mit jelent. Häkkänen többek között megemlítette azokat a „létesítményeket és funkciókat”, amelyeket Finnország kínálhat.
A NATO ülésén nem csak a NATO elrettentésének és védelmének megerősítéséről volt szó, hanem egyebek mellett a lőszergyártás növeléséről és Ukrajna támogatásáról is.
A találkozón arról is szó esett, hogy kik indulnak újra az Egyesült Államok elnöki posztjáért Donald Trump legutóbbi beszédei hogy az Egyesült Államok nem feltétlenül védené meg azokat a szövetségeseket, akik nem fektetnek be a védelmükbe a NATO-célnak megfelelő arányban.
Az ülés alatt közzétetteket az új adatok szerint már 18 ország jó úton halad az idei évi kétszázalékos GDP-arányos cél elérése felé. Ez hét országgal több, mint a korábban közzétett statisztikákban.
a NATO főtitkára Jens Stoltenberg történelminek minősítette a fejlődést. A NATO európai országainak együttes költségvetése most először éri el a két százalékot.
Stoltenberg azt mondta, hogy a NATO-nak most „jó történetet kell elmondania”, rámutatott, hogy a kiadások növekszenek. Hosszú évek óta jogos a kritika – mondta.
Arra is emlékeztetett – nem közvetlenül Trumpra utalva –, hogy az Egyesült Államok nem egyedül vívta meg háborúit. A szövetségesek támogatták mind a koreai háborúban, mind Afganisztánban.
A NATO ötödik cikkelyét egyetlen alkalommal használták a szeptember 11-i támadásokkal kapcsolatban. Abban az időben kanadai és európai katonák harcoltak az Egyesült Államok mellett – emlékezett vissza.
Häkkänen A biztonsági helyzetet hosszú távon tekintve a jelenleginél is többet kell fektetnünk a védelembe.
Tavaly nyáron Vilniusban a NATO kissé módosította védelmi allokációs célját, így két százalék a minimum.
„Véleményem szerint a két százalék nem elég hosszú távon, és ilyen a beszéd és a szellem. A washingtoni találkozón azonban az a minimum, hogy az európai országok arra törekedjenek, hogy megszerezzék a maradék két százalékot” – mondta Häkkänen.
Javítás 15.2. 20:00: A hírekben tévesen írtak a szeptember kilencedi terrortámadásokról. A szeptember 11-i terrortámadás volt.
